Szeptember 23-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a New York-i ENSZ közgyűlésén mondott beszédet az orosz-ukrán háborúról, élesen bírálva Vlagyimir Putyin orosz elnök területéhségét, és kijelentve, hogy Oroszország ismét kudarcot fog vallani – azaz főleg olyan dolgokat mondott, amiket az orosz invázió kezdete óta már számos alkalommal hangoztatott.
Akadt azonban néhány mondat a beszédben, ami rendkívül komoly diplomáciai bonyodalmakat okozott:
„Putyin minden egyes újabb négyzetkilométerért 248 emberrel fizet, vagyis további ezer négyzetkilométer elfoglalása 248 ezer emberébe kerül. Elvtársa, Észak-Korea vezetője katonákat küldött Oroszországba, hogy megerősítsék az orosz hadsereg gyenge pontjait. (…) Nemrég két észak-koreai hadifoglyot adtunk át Dél-Koreának. Rendkívül nehéz őket élve elfogni, egyikük a fogságba esése után megpróbált öngyilkosságot elkövetni.”
Az ukrán elnök ezután keményen bírálta Észak-Koreát, úgy fogalmazva, hogy az elszigetelt országban így képzik ki a katonákat, elveszik a szabadságukat, a választás jogát és beléjük verik, hogy bármi van, mindenképpen meg kell halniuk.
Fotó: MTI/EPA/Sarah Yenesel
Titok vagy nem titok?
A Guardian összefoglalója szerint az ominózus beszéd után néhány nappal, szeptember 28-án a dél-koreai külügyminisztérium bekérette Ukrajna ügyvivőjét Zelenszkij mondatai miatt. Szöul ugyanis hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követel az ukrán kormánytól, miután a két ország nem ért egyet abban, hogy pontosan milyen megállapodás született a katonák Dél-Koreába szállításának körülményeiről és az ügy titokban tartásáról.
Dél-Korea korábban többször jelezte, hogy kész befogadni az elfogott észak-koreaiakat, hiszen az ország hagyományosan minden északit saját állampolgárának tekint.
Így a diplomáciai konfliktust nem maga az átadás, hanem annak nyilvánosságra hozatala váltotta ki.
Szöul állítása szerint Ukrajna korábban maga kérte, hogy az ügyet kezeljék bizalmasan. Kijev ugyanis attól tartott, hogy otthon bírálatok érhetik amiatt, hogy a két észak-koreai katonát nem cserélte el „nagyszámú” ukrán hadifogolyra. Dél-Korea állítása szerint ebbe beleegyezett, részben a két katona és családtagjaik biztonsága, részben diplomáciai és nemzetbiztonsági megfontolások miatt.
A két észak-koreai katonát az ukrán erők 2025 januárjában, az oroszországi Kurszki területen ejtették foglyul. Mindketten azt jelezték később, hogy Dél-Koreába szeretnének távozni. Sorsukról Zelenszkij és I Dzsemjong dél-koreai elnök még júliusban állapodott meg: ekkor döntöttek arról, hogy a két katona „szabad akaratának” tiszteletben tartásával rendezik az ügyet. A hadifoglyok a beszámolók szerint szeptemberben, egy harmadik országon keresztül érkeztek Dél-Koreába.
Zelenszkij ENSZ-ben tett bejelentése után I Dzsemjong azt írta, hogy Ukrajna megsértette a két ország közötti titoktartási megállapodást. Dmitro Litvin, Zelenszkij tanácsadója azt állította, hogy ilyen megállapodás nem létezett, Dél-Korea szerint viszont rendelkeznek erről szóló írásos dokumentummal is.
A népszerűtlen elnök és a közösségi média
A 2025 júniusában még komoly támogatottsággal megválasztott I Dzsemjong már az ukrán csörte előtt is népszerűtlenné vált. A Gallup Korea szeptember harmadik hetében készült felmérésében a megkérdezettek 37 százaléka értékelte pozitívan az elnök munkáját, míg 56 százalék elégedetlen volt vele. Előbbi a hivatalba lépése óta a legalacsonyabb, utóbbi pedig a legmagasabb érték volt ebben a kutatássorozatban - a romló megítélés legfontosabb okai közt a válaszadók többek közt a gazdaság helyzetét és a megélhetést említették.
Az Ukrajnával történt pengeváltás pedig csak felerősítette a dél-koreai elnököt kritizáló hangokat: a Korea Times cikkében Sin Jul, a Myongji Egyetem politikatudományi professzora például a közösségi médiában történt üzengetést bírálta. Szerinte a nyilvános bocsánatkérés követelésével fennáll a veszélye annak, hogy mindkét fél diplomáciai mozgástere beszűkül, és nehezebbé válik a vita csendes rendezése.
Hozzátette: az elnök posztja nehezítette a rendezést azért is, mert valójában a két ország diplomáciai vezetése már egyeztetett arról, hogyan reagálhatna Ukrajna a dél-koreai követelésre úgy, hogy közben mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak.
A dél-koreai elnök közösségi médiás üzengetése nem először okozott külpolitikai nehézségeket, áprilisban Izraellel kapott össze így. Az elmúlt hetekben pedig látványosan növelte aktivitását: szeptemberben 114 bejegyzést tett közzé az X-en, 216,6 százalékkal többet az augusztusi 36-nál. Júniusban 78, júliusban pedig 81 bejegyzést publikált.
Fotó: MTI/EPA/Olga Fedorova
A dél-koreai portál szerint ez is jelzi az elnök véleményét, miszerint kormánya eddig nem tudta megfelelően elmagyarázni politikáját a választóknak. Li szeptember 30-án arról írt, hogy a közösségi médiára közvetlen kommunikációs csatornaként tekint saját maga és a lakosság között. Azt ígérte, hogy – különösen a nehezebb időszakokban – közvetítők nélkül hallgatja meg az embereket, és közvetlenül számol be nekik a kormány munkájáról.
Ez a kommunikációs stratégia ugyanakkor olyan bírálatokat is kiváltott, amelyek szerint az elnöki üzenetek nem minden esetben esnek át megfelelő ellenőrzésen a közzététel előtt. Az államfő nemrég például a telefonos csalások elleni kormányzati fellépés bemutatása közben egy bizalmas elnöki hivatali dokumentum fényképét is feltöltötte az internetre.
Elromló viszony
Az elnöknek biztosan nem tett jót az észak-koreai katonák ügye sem, amely után az ellenzék hazugsággal vádolta meg. A Jowon C&I legfrissebb közvélemény-kutatása szerint, amely október 3. és 5. között készült, rekordmagasra, 61,4 százalékra emelkedett a munkáját negatívan értékelők aránya, miközben mindössze 37,1 százalék elégedett a teljesítményével. A negatív vélemények aránya tehát 24,3 százalékponttal haladta meg a pozitív értékelésekét.
Noha Zelenszkij beszéde óta két hét eltelt, a csetepaté konklúziója egyelőre még nem látszik, sőt a Korea Times szerdai cikke szerint Dél-Korea további, keményebb diplomáciai lépéseket fontolgat Ukrajnával szemben, miután elégtelennek ítélte az ukrán külügyminiszter levelét.
Cso Hjon külügyminiszter kedden, egy parlamenti meghallgatáson ezt azzal indokolta, hogy az ukrán üzenetben ugyan szerepeltek „bocsánatkérő szavak”, de azok nem feleltek meg a dél-koreai fél elvárásainak. Kijelentette, hogy határozott intézkedésekre készülnek, amelyek közt Pak Hicsang kijevi dél-koreai nagykövet visszahívását is mérlegelik; egyes hangok pedig az Ukrajnának nyújtott segélyek leállítását is követelik.
Komoly kockázatok
A dél-koreai vezetés által megütött keményebb hang ugyanakkor veszélyeket is rejthet magában – figyelmeztetett Ban Kildzsu, a KNDA koreai diplomáciai akadémia oktatója. A professzor különösen az Ukrajnának nyújtott támogatások leállításától óvott. Emlékeztetett, hogy ugyan Dél-Korea nem szállít fegyvereket az ukránoknak, de az orosz-ukrán háború kezdete óta pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek, valamint csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
Ban szerint ezeknek a támogatásoknak a megszüntetése ugyan erős tárgyalási eszközt jelenthetne, de ez nemcsak az Ukrajnával, hanem az európai országokkal fennálló kapcsolatokat is megterhelné. És azt az üzenetet küldené, hogy a dél-koreai diplomácia kiszámíthatatlan.
A professzor a nagykövet esetleges visszahívásával kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálhatná saját céljaira felhasználni a lépést, ugyanis példaként állíthatná más, Ukrajnát támogató országok elé.
Egy szívélyes születésnapi üzenet
Végül természetesen beszélni kell az észak-koreai reakcióról, pontosabban azok hiányáról, ugyanis az elszigetelt ország egyelőre nem reagált nyilvánosan a történtekre. A Dél-Korea által befogadott katonák ügye ugyanis különösen érzékeny lehet a rezsim számára, mivel Phenjan korábban hősként ünnepelte azokat a katonákat, akik inkább öngyilkosságot követtek el, minthogy fogságba essenek.
Két olyan katona története, akik túlélték a fogságba esést, majd saját döntésükből Dél-Koreába távoztak, nehezen illeszthető ebbe a narratívába. Ezért nem kizárt, hogy az észak-koreai vezetés egyáltalán nem fogja belföldön nyilvánosságra hozni az esetet.
Az ugyanakkor beszédes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök születésnapján, azaz október 7-én közzétett köszöntőlevelében Kim Dzsongun észak-koreai diktátor változatlan támogatásáról biztosította Oroszországot, és „szentnek” nevezte az Ukrajna ellen vívott háborút. Az üzenetben az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA beszámolója szerint egyebek mellett így fogalmazott: „Örömmel tölt el, hogy jó barátságot ápolok önnel, és új fejezetet nyithatunk országaink kapcsolatainak fejlődésében.”
Észak-Korea jelentősen, fegyverekkel, lőszerekkel és katonákkal is támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
