Katar kizárólag a Hamász katonai szárnyát tartja felelősnek az október 7-én Izraelben elkövetett mészárlásért. Mivel a politikai vezetés dohai száműzetésben van, ezért őket a katariak - valamint az USA és Izrael - ott szorosan figyelemmel kísérhetik. Ezért nem valószínű, hogy a Hamász politikai vezetése részt vett volna az Izrael elleni támadásokban.
Az Izrael és a Hamász közötti jelenlegi konfliktusban egy olyan szereplő játszik különleges szerepet, amelyet az utóbbi időben elárasztottak a kritikák: a Katari Emirátus. Valószínűleg nincs más, közvetlenül nem érintett ország, amely jelenleg ekkora befolyást gyakorolna a konfliktusra.
Katar tárgyalásokat folytat mind a palesztinokkal, mind az izraeliekkel - és közvetítési sikereket tud felmutatni. Ugyanakkor ismételten elhangzanak olyan vádak, hogy a dohai emír az iszlamista terrorizmus támogatója.
Katar külpolitikai kötéltáncot jár
A Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása óta Katar közvetítőként tündököl a konfliktusban részt vevő felek között. A Gázai övezetben elrabolt néhány túsz szabadon bocsátása és a palesztin terület déli részén lévő rafahi határátkelő megnyitása is nagyrészt Katar közvetítésével történt.
Most pedig arról szólnak a hírek, hogy Katar következő áttörés atyja lehet: az emírség állítólag közel áll ahhoz az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon, amelyek 3-napos tűzszünetet eredményezhetnek. Cserébe a Hamász 50 túszát is szabadon engedhetik.
Mi Katar álláspontja a jelenlegi konfliktusban?
A katariak szerint a Hamászt valószínűleg az október 7-i gyenge izraeli védelem is meglepte. Azon túl, hogy a cél az volt, hogy egy villámtámadással megrendítsék az izraeli felet, a terv az volt, hogy több tucat izraeli katonát foglyul ejtsenek, hogy politikai követeléseket zsaroljanak ki.
A dohai jelentések szerint a civilek elleni brutális támadások és atrocitások nagy részét a Gázai övezetből előrenyomuló palesztinok saját felelősségükre hajtották végre." A Hamász vezetésének a "New York Times"-nak adott interjúban tett nyilatkozatai azonban kétségbe vonják a katari álláspontot.
Bár Katar vendégül látja a Hamász száműzetésben élő politikai vezetését, diszkrét, sőt néha szoros kapcsolatokat ápol Izraellel.
Az izraeli biztonsági szakértők ki-be járnak Dohába.
Bár Katar határozottan palesztinbarát álláspontot képvisel, közvetítői szerepe miatt nem akarja a közel-keleti konfliktusban egyik oldalt sem teljes mértékben elutasítani. Ez az oka a jelenlegi közvetítési kísérleteknek is.
Miért közvetíthet egyáltalán Katar a Hamász és Izrael között?
Az emírség régóta tartja fenn kapcsolatait a Hamásszal. Ennek az az oka, hogy Doha egy dologról meg van győződve:
A Hamász - a Palesztin Hatósággal ellentétben -, valóban nyomást tud gyakorolni Izraelre. Bár nem osztják a szélsőséges szervezet céljait, úgy vélik, hogy a Hamász végső soron a legerősebb palesztin szereplő.
Legalábbis október 7-ig Katar legitim szereplőnek tekintette a Gázai övezetben működő iszlamista csoportot. Katar most abszolút kulcspozícióban van ahhoz, hogy közvetítsen az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban. Minden szereplő a saját érdekeit követi – így Katar is.
Mindazonáltal az emírség álláspontja különleges: a katariak számára ugyanis a háború befejezése - vagy akár a túszok szabadon bocsátása - egybeesik saját érdekeikkel.
Egy sikeres tárgyalás egy reménytelen helyzetben hihetetlenül megerősítené Katar pozícióját, és hangsúlyozná közvetítő hatalomként való önképét.
Milyen szerepet játszik Katar a Közel-Keleten?
Katar az elmúlt 20 évben folyamatosan bővítette eredeti regionális hatalmi szerepét. Az emírség különösen a konfliktusokban betöltött közvetítői szerepére összpontosít, és még az alkotmányába is beleírta ezt a feladatot.
Bár az ország geopolitikai szempontból semlegesnek tartja magát, mérete miatt függ például az USA, illetve Törökország biztonsági garanciáitól. Katarban az amerikai fegyveres erők az Al Udeid légibázist használják a Központi Parancsnokság (USCENTCOM) főhadiszállásaként. Ez a fegyveres erőknek a Közel-Keletért és Közép-Ázsiáért felelős részlege.
Törökország is jelentősen bővítette csapatjelenlétét a kis államban az elmúlt években, különösen a katari válság, az emírség szomszédos országok által 2017 és 2021 között elrendelt blokádja miatt.
Az emírség a nemzetközi színpadon
Az emírség a világ számos régiójában stratégiai befektetéseket eszközöl különböző gazdasági ágazatokban, például részvényei vannak a Deutsche Bankban, de az orosz állami tulajdonú Rosznyeftben is.
Bár elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, továbbra is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Az ország fejlesztési segélyekkel támogatja a Globális Dél szegényebb országait is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Vasárnap találkozik Trumppal, hogy megállapodjanak a kereskedelemről. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
