A törökök fejest ugranak a katari válságba

Vásárlók egy dohai szupermarketben 2017. június 6-án. Katarban pánikszerűen kezdtek az emberek tartós élelmiszereket vásárolni egy nappal azután, hogy nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. (Kép forrása: MTI/EPA)

Teljes diplomáciai nagyüzem volt a vezető fővárosokban a hétvégén is a katari válság megoldásának érdekében. De amíg az amerikai külügyminiszter békíteni igyekezett a feleket, Trump elnök tovább öntötte az olajat a tűzre, Katart a terrorizmus „magas szintű” támogatójának nevezve. A német külügyminiszter egyenesen a háború kitörésének veszélyétől óvott. Szombaton a katari külügyminiszter tárgyalt Moszkvában, ahol az orosz fél segítséget ígért a krízis tárgyalásos rendezéséhez.

Ankara teljes vállszélességgel

A török parlament a múlt héten gyorsított eljárásban döntött arról, hogy további katonákat küldenek a katari bázisukra. Jelenleg 5-600 török katona tartózkodik ott és a bázis akár 3000 katonát képes befogadni. Erdogan elnök szombaton a katariakat „testvéreknek” nevezte és további élelmiszer, valamint gyógyszerszállítmányokat ígért a blokád alá vett félsziget számára.

A szír válság alaposan megtépázta a török közel-keleti álmokat. Most tehát esély mutatkozik arra, hogy Katarral szoros szövetségre lépjen. Erdogan és AKP pártja a katari krízis kitörése után pár óra alatt arra a következtetésre jutott, hogy Katar után Törökország lehet a szaúdiak és a Rijád mögött álló erők következő célpontja. A 2011-es ’színes forradalmak’ idején ugyanis mindkét ország az iszlamistákat támogatta és erősen ellenezte mindkét fél az egyiptimi katonai puccsot 2013-ban is, amely a Muszlim Testvériség jelöltjét, Mohamed Murszit eltávolította a hatalomból.

Egyre feszültebb török-NATO kapcsolatok

Káncz Csaba

Törökország és Katar 2014-ben írt alá egyezményt török katonai bázis létrehozásáról.  Ankara szeretné kibővíteni katonai jelenlétét az arab és afrikai térségben, miközben a nagy török építési konglomerátumok zsíros megrendelésket remélnek az Arab-öbölből. 2015 végén egyébiránt Katar LNG-szállításokról is megállapodást kötött Ankarával, amely jelentősen hozzájárul a török energiaszükségletek kielégítéséhez.

Mindenesetre a súlyos diplomáciai válság az Arab-öbölben veszélyezteti a török érdekeket az egyre polarizálódó Közel-Keleten, hiszen Katarral és Szaúd-Arábiával nem tud egyszerre harmonikus viszonyt ápolni. De Erdogan környezetében mérlegelték az állást és úgy döntöttek, hogy teljes válszélességgel állnak ki Katar mellett.

Az ilyen szintű török katonai és legmagasabb szintű politikai elköteleződés előrevetíti a lehetőségét annak, hogy egy esetleges szaúdi-katari fegyveres konfliktusba a törökök is beszállnak. Ez pedig egy újabb nehezék lehet az egyébként is súlyosan terhelt török-NATO kapcsolatokban, amely akár Ankara kiválásához is vezethet. Ez nemcsak a Közel-Keleten teremtene új helyzetet, hanem a konfliktus óhatatlanul átterjedne Európára is.

Káncz Csaba jegyzete