Történelmi útra indul Trump: rakéták, milliárdok és tornyok a célkeresztben

Mától három napig Trump elnök megismétli első kormányzásának nyitó gesztusát: második hivatali idejének első nagy diplomáciai útját Szaúd-Arábiába teszi meg (leszámítva a néhai Ferenc pápa temetésére tett váratlan római látogatását), de ezúttal az Egyesült Arab Emírségeket és Katart is érinti. Ez az utazás az Egyesült Államok és az Öböl menti arab országok közötti kapcsolatok rendkívül fontos pillanatában történik. Összességében Trump útja megerősíti e partnerségek központi jelentőségét minden fél számára, és jelzi, hogy továbbra is fontos partnerként tekint az Öböl menti arab országokra, nemcsak az Egyesült Államok, hanem személyes és politikai céljai szempontjából is.

Trump szaúdi menetrendje

A legfontosabb állomás, akárcsak 2017 májusában, ismét Rijád lesz, ahol Washingtonnak két fő célja van: a szaúdi befektetések ösztönzése az Egyesült Államokban, valamint fegyver- és egyéb konkrét gazdasági ügyletek biztosítása a szaúdiakkal (beleértve egy 3,5 milliárd dolláros rakétaeladási javaslatot).

Trumpot több nagyvállalat vezérigazgatója is elkíséri, köztük Larry Fink a BlackRocktól, Jane Fraser a Citigrouptól, Jenny Johnson a Franklin Templetontól és Ruth Porat az Alphabet-től. Várhatóan mindannyian beszédet mondanak ma egy amerikai-szaúdi befektetési fórumon. Trump ma érkezik Szaúd-Arábiába, hogy megkezdje megbeszéléseit Mohammed bin Szalmán trónörökössel.

Washington igyekszik majd minél több konkrétumot rögzíteni az Egyesült Államokban a jövőbeni, 1,3 billió dollár értékű szaúdi befektetésekkel kapcsolatban. A 2017-es utazás során nagy hangsúlyt fektettek a Szaúd-Arábiának történő új és meglévő fegyvereladásokra, amelyeket Trump 10 év alatt 350 milliárd dollárra becsült. Trump kétségtelenül arra fog törekedni, hogy ismét gigantikus számadatokkal távozzon a tárgyalásokról az Egyesült Államokból vásárolt szaúdi katonai árukkal és szolgáltatásokkal, valamint az Egyesült Államokban tervezett beruházásokkal kapcsolatban.

Úgy tűnik, hogy a Trump-kormányzat egyszerre igyekszik fenntartani az amerikai dollárt globális tartalékvalutaként, miközben leértékeli azt más valutákkal szemben, hogy erősítse az amerikai export versenyképességét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a baráti országoknak továbbra is a dollárba kell befektetniük, különösen az amerikai államkötvényeken és hasonló mechanizmusokon keresztül, de a korábbinál lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel. Washington nyilvánvalóan azt reméli, hogy Szaúd-Arábia és más Öböl-államok, Japánnal és hasonló hagyományos ázsiai amerikai partnerekkel együtt azok közé tartoznak majd, akik hajlandóak továbbra is dollárban befektetni, de az azonnali pénzügyi haszon ígéretének csökkenésével.

Ami a személyes oldalt illeti, nehéz elképzelni, hogy Trump nem fog legalább egy kis időt tölteni a Rijádba tervezett Trump-toronnyal kapcsolatban, valamint a Dzsiddában tervezett toronnyal, ahogyan a családi cége és a Dar Global között a régió számos luxusingatlan-projektjére tervezett nagyberuházások sorozatával is.

Rijád prioritásai

Szaúd-Arábiának természetesen megvannak a maga prioritásai. Rijád kétségtelenül arra törekszik majd, hogy megerősítse a katonai kapcsolatokat Washingtonnal, és megvizsgálja egy stratégiai igazodási megállapodás és egy kölcsönös védelmi szerződés tervezetének megújításának lehetőségét, amelyeket a korábbi elnök, Joe Biden kormányzása alatt már igen előrehaladott állapotban dolgoztak ki. Washington és Rijád is tisztában van azonban azzal, hogy ahhoz, hogy az ilyen megállapodások értelmet nyerjenek, a szenátusnak jóvá kell hagynia őket, és ez nem valószínű, hacsak Szaúd-Arábia el nem ismeri Izraelt.

A szaúdiak azonban világossá tették, hogy Izraelnek véget kell vetnie a gázai háborúnak, és újra meg kell nyitnia az utat a palesztin állam létrehozása felé a megszállt területeken, amit Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya határozottan elutasít.

Egy Öböl menti diplomáciai forrás azonban azt állítja, hogy Trump be fogja jelenteni a palesztin állam amerikai elismerését a közel-keleti látogatása során. Az izraeli külügyminiszter erre válaszként vasárnap azt mondta, hogy egy palesztin állam egyoldalú elismerése „egyoldalú lépésekre” kényszerítené Izraelt, miután több ország is bejelentette, hogy ilyen lépést tervez.

A múlt hónapban Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ New York-i konferenciáján bejelentette, hogy Párizs akár már júniusban kezdeményezheti a palesztin állam elismerését. 2024 májusában Írország, Norvégia és Spanyolország is megtette a lépést a palesztin állam elismerésére, majd júniusban Szlovénia következett. A lépéseket részben az Izrael által a Gázai övezetben végrehajtott pusztító offenzíva nagy számú civil halálos áldozatai miatti aggodalom táplálta.

Trump és az Egyesült Arab Emírségek

Abu Dhabi is a hazai fejlesztésekre összpontosít, különösen a technológiára és a mesterséges intelligenciára. Amikor Trump Abu-Dhabiba látogat, valószínűleg bevonják majd a két ország közötti mesterséges intelligencia koordinációjáról és a befektetésekről szóló megbeszélésekbe. Az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek fontos szereplői az Indiával és másokkal kötött új gazdasági szövetségnek is, amelynek célja tulajdonképpen a kínai Övezet és Út kezdeményezés és más, Peking által vezetett nemzetközi befektetési és fejlesztési projektek ellensúlyozása.

A projekt – az „India-Közel-Kelet-Európa Gazdasági Folyosó” – minden bizonnyal fontos közös napirendi pont lesz. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Arab Emírségek is igyekezett hatékonyan megfelelni a több mint 1 billió dolláros szaúdi befektetési ígéretnek az Egyesült Államokban, Trump hasonlóan sok nagy tételű és nagyszámú konkrétumot fog keresni, függetlenül attól, hogy milyen általánosságban, amit gazdasági és diplomáciai győzelemként tud felmutatni a napirendről. Ezek között szinte biztosan szerepel majd egy jelentős chip-üzlet, amely az Egyesült Arab Emírségek számára hozzáférést biztosít a legfejlettebb amerikai számítástechnikához. Valamint, ami a személyes aspektust illeti, a Dubaiba tervezett Trump-torony is napirenden lesz.

Mivel az Egyesült Arab Emírségek jobban ki van téve és sebezhetőbb az esetleges iráni megtorlásnak, ha az Egyesült Államok vagy Izrael csapást mér nukleáris létesítményeire, mint Szaúd-Arábia (az Egyesült Arab Emírségek, mint a többi kis öböl menti állam, gyakorlatilag nem rendelkezik stratégiai mélységgel, és a többi államhoz hasonlóan korlátozott rakétavédelemmel), Abu-Dhabi nyomást fog gyakorolni Washingtonra, hogy tegyen meg mindent az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokon való kompromisszum megtalálása érdekében.

Trump és Katar

Katar és az Egyesült Államok kapcsolatát nagymértékben erősíti a Washingtonnal való katonai együttműködés – a nélkülözhetetlen Al Udeid légi és katonai bázis biztosítása gyakorlatilag ingyenesen, és a Pentagon számára gyakorlatilag extraterritoriális joghatósággal. A Trump-kormányzat hasonlóképpen jelentős katari befektetésekre törekszik mind az amerikai dollárban, mind általánosabban a gazdaságban. A Qatar Airways az Öböl menti országok közül a legnagyobb egyedi beruházást készül végrehajtani az amerikai érdekeltségekbe, és 100 darab Boeing széles törzsű polgári repülőgép megrendelését tervezi.

Ami pedig a személyes ügyeket illeti, Trumpnak minden bizonnyal fontos üzleti ügyei vannak Katarban. Az Egyesült Államok és Katar ugyanis tárgyalásokat folytat egy luxuskivitelű Boeing 747-8 repülőgép átadásáról, amelyet elnöki használatra vehetnek igénybe – közölte a Fehér Ház. A repülőgépet az Air Force One elnöki repülőgéppé korszerűsítik, és Trump hivatalából való távozása után az elnöki alapítványának adományozzák.

Trump a Dar Global és a kormány tulajdonában lévő Qatari Diar társasággal partnerségben egy dohai Trump International Golf Club építésére is törekszik, ami szintén fontos beruházás az elnök családi cége számára.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Káncz Csaba is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján: