Orosz után amerikai függőség? A német kancellár inkább az Arab-öbölben keres alternatívát

Friedrich Merz német kancellár szerdán indul első útjára az Arab-öböl térségébe, hogy új energia- és üzleti megállapodásokat keressen, amelyeket kulcsfontosságúnak tart Németország Egyesült Államoktól és Kínától való függőségének csökkentése érdekében.

A háromnapos útja során felkeresi Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket, ami jól illusztrálja hozzáállását ahhoz, amit ő a „nagyhatalmi politika” veszélyes új korszakának nevez. Ez egy olyan korszak, amelyben az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt már nem megbízható partner – írja a Politico.

Új német keménység

Az európai országoknak sürgősen „kemény hatalmakként” kell fellépniük új globális kereskedelmi szövetségek kialakításával, beleértve a Közel-Keletet is, különben azt kockáztatják, hogy a nagyobb hatalmak kényszerének lesznek alávetve, állítja Merz.

A kancellárt az úton üzleti vezetők delegációja kíséri, akik új megállapodásokat kívánnak kötni az energiától a védelemig számos területen. A kancellár egyik közvetlen célja, hogy csökkentse országa növekvő függőségét az amerikai cseppfolyósított földgáztól (LNG), amely nagyrészt felváltotta az Északi Áramlaton keresztül Németországba áramló orosz gázt. (A gázvezetéket 2022 őszén felrobbantották, igaz, akkor már nem szállított gázt – a szerk.)  

A német vezetők a politikai spektrum egészében egyre inkább úgy vélik, hogy országuk egészségtelen függőségét az orosz energiától részben egy olyan amerikai függőséggel válthatják majd fel, amely egyre bizonytalanabb.

Az előörs hidrogént talált

Nemrégiben utazott Szaúd-Arábiába Carsten Schneider környezetvédelmi miniszter (Szociáldemokrata Párt) röviddel utána, a hét elején pedig megérkezett Katherina Reiche gazdasági (Kereszténydemokrata Unió) is, aki aláírt egy memorandumot a két ország közötti energiakapcsolatok elmélyítéséről, beleértve egy tervezett hidrogénenergia-megállapodást is – számol be róla a Deutsche Welle.

„Amikor az évtizedek óta bejáratott partnerségek kissé törékennyé válnak, új partnereket kell keresnünk” – mondta Reiche Rijádban.

Bejelentették, hogy Szaúd-Arábiából szél- és napenergiával előállított hidrogént fognak Németországba szállítani. Ennek érdekében Rijádban szándéknyilatkozatot írt alá a szaúd-arábiai ACWA Power vállalat, az EnBW Baden-Württemberg energiaszolgáltató, a rostocki kikötő és a VNG gázimportőr. A terv szerint ammóniaszállítmányok indulnak majd a Vörös-tenger partján fekvő szaúdi kikötővárosból, Janbuból Rostockba. Hajóval történő szállítás esetén a hidrogént kémiai ammóniában kötik meg, amelyet könnyebb cseppfolyósítani, szállítani és tárolni, mint a hidrogént. Rostockban az ammóniát visszaalakítják hidrogénné, majd továbbszállítják – írja a Tagesschau.

Túlzott függőség

A szövetségi kormány szerint tavaly a német LNG-import 96 százaléka az Egyesült Államokból származott. Bár ez a mennyiség az ország teljes földgázimportjának csupán körülbelül egytizedét teszi ki, az Egyesült Államok részesedése a következő években várhatóan meredeken emelkedni fog, részben azért, mert az EU beleegyezett, hogy 2028 végéig 750 milliárd dollár értékben vásárol energiát az Egyesült Államoktól a Trump-adminisztrációval kötött kereskedelmi megállapodás részeként.

Az EU általánosságban egyre jobban függ az amerikai LNG-től, amely 2025-ben a blokk földgázimportjának több mint egynegyedét tette ki. Ez a részesedés várhatóan 40 százalékra emelkedik 2030-ra.

A német politikusok egyre inkább arra ösztönzik Merzt, hogy találjon új alternatívákat.

„Oroszország agresszív háborúja után a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy a túlzott függőség egyes országoktól súlyos következményekkel járhat hazánkra nézve” – mondta Sebastian Roloff, a balközép szociáldemokraták energiaügyekre szakosodott törvényhozója, akik Merz konzervatívjaival koalícióban kormányoznak.

Roloff szerint Trump legutóbbi fenyegetése, miszerint elfoglalja Grönlandot, valamint az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia kiemelte annak szükségességét, hogy „elkerüljük a túlzott függőség újbóli kialakulását”, és diverzifikáljuk az energiaellátás forrásait.

A Trump-adminisztráció biztonságpolitikai stratégiája azt ígéri, hogy az olaj-, gáz-, szén- és atomenergia-termelésben az „amerikai dominanciát” felhasználva globálisan „erőt vetít ki”, ami félelmeket kelt Európában amiatt, hogy az Egyesült Államok az energiaexportját arra fogja használni, hogy az EU-t nyomás alatt tartsa.

Ezért tehát Merz és delegációja szorosabb kapcsolatokat keres Katarral, a világ egyik legnagyobb földgáztermelőjével és -exportőrével, valamint az Egyesült Arab Emírségekkel, egy másik jelentős LNG-termelővel.

A múlt héten Dan Jørgensen, az EU energiaügyi vezetője is kijelentette, hogy az európai blokk fokozni fogja erőfeszítéseit az amerikai LNG-től való függőség csökkentése érdekében, többek között a Katarral való együttműködés bővítésével. Egy uniós diplomata viszont azért bírálta kancellárt, mert ezt megkerülve nemzeti szintű együttműködésre törekszik az Arab-öbölben. 

Az EU tavaly tavasszal kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Arab Emírségekkel.

Fegyverbiznisz az arabokkal  

Az olyan Öböl-menti államoknak, mint Szaúd-Arábia, szintén vannak aggályaik az Egyesült Államoktól való függőséggel kapcsolatban, különösen a fegyvervásárlások területén. Németország növekvő védelmi ipara egyre inkább ígéretes partnernek számít, különösen miután Berlin enyhítette a fegyverexport-korlátozásokat. „Régióbeli partnereink számára az együttműködés a védelmi iparban minden bizonnyal fontos téma lesz” – mondta egy, az út céljait ismerő magas rangú kormánytisztviselő.

A korábbi kormányok óvatosak voltak a fegyverexporttal kapcsolatban e három autokratikus ország tekintetében az emberi jogi helyzet és a regionális konfliktusokban való részvétel miatt. Merz kormánya azonban most enyhíteni kívánja ezt a korlátozó politikát – foglalja össze a Deutschlandfunk.

Kritikusok szerint az emberi jogi visszaélések miatt támadott autokráciák vezetői nem szalonképes partnerek az energia, a kereskedelem és a védelem terén. „Ez nem ideális megoldás” – mondta Loyle Campbell, a Német Külügyi Tanács klíma- és energiapolitikai szakértője.

Merz azonban talán nem lát erkölcsi ellentmondást. Európa nem tudja megőrizni erejét és értékeit a nagyhatalmak új korszakában, érvel, egy jó adag reálpolitika nélkül.

„Csak akkor leszünk képesek megvalósítani elképzeléseinket a világban – legalább részben –, ha mi magunk is megtanuljuk a hatalmi politika nyelvét” – mondta Merz.