Legalább négy, LNG szállítására használt katari tankhajót állított meg a QatarEnergy, a világ második legnagyobb cseppfolyósított földgáz-(LNG) exportőre a hétvégén, miután az amerikai és a brit erők tucatnyi légi és tengeri csapást mértek a jemeni húszi célpontokra. Az Al Ghariya, az Al Huwaila és az Al Nuaman LNG-t töltött be a katari Ras Laffanban, és a Szuezi-csatorna felé tartottak, de az LSEG hajókövetési adatai szerint január 14-én megálltak Omán partjainál. A negyedik hajó, az Al Rekayyat visszafelé tart Katarba, és a Vörös-tengeren állt meg szombaton.

"Kisebb szünet tartunk, hogy bevárjuk a biztonsági tanácsok megérkezését, és ha a Vörös-tengeren való áthaladás továbbra sem biztonságos, akkor a Jóreménység fokon keresztül fogunk menni" - mondta a forrás a Reutersnek.

A hajók leállítása azután következett be, hogy a Bloomberg is jelentette, az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők a Bab el-Mandeb szoros elkerülését javasolták pénteken. Fontos megjegyezni, hogy pillanatnyilag csak a hajók megállításáról van szó, azok még nem kezdték el Afrika megkerülését. A katari cég az egyik utolsó, amelyik még fenntartotta hajóforgalmát a szorosban.

Az Al Arabiya hozzáteszi, hogy a leállásban érintett négy hajó tulajdonosai a Teekay Shipping Glasgow, a Pronav Ship Management, a Nakilat Shipping Qatar Ltd. és a Shell hajózási és bérbeadó részlege, a STASCO.

Ennek ellenére az európai földgáz ára csökkent hétfőn, mivel a régió készletei továbbra is ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot, még azután is, hogy Katar felfüggesztette az LNG-szállító tartályhajók mozgását a Vörös-tengeren - kommentálta a hírt a Bloomeberg szakértője, Stephen Stapczynski.

Az Irán által támogatott húszi lázadók a Hamász-izraeli háború kitörése óta aktívan fellépnek az izraeli állam ellen, főleg gazdasági célpontokat támadva. Hosszútávú rakétákat lőttek ki a zsidó állam déli kikötője ellen, elérve a több mint 2 ezer kilométerre lévő Eilatot, ahol a kikötő kereskedelmében és a turizmusban is eredményesen tudtak zavart kelteni. Az eilati kikötő aktivitása 85 százalékkal csökkent azóta, hogy a jemeni húszi fegyveresek fokozták a Vörös-tengeri hajózás elleni támadásokat - mondta a kikötő vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek közvetlenül karácsony előtt.

A húszik, saját bevallásuk szerint, katonai akcióikat addig folytatják, míg Gáza bombázása és rombolása le nem áll. Céljuk elérése érdekében Izraelhez köthető vagy annak vélt kereskedelmi hajókat támadtak meg. Ennek hatására, a terrorizmus hatására megnőtt költségek miatt, a nagy konténerszállító tengeri szállítmányozó társaságok leállították a Vörös-tengeren keresztüli szállításaikat. A dán Maersk cég egyik utolsóként ezt január 2-án jelentette be.

A gazdasági érdekeket súlyosan károsító támadásokra az Egyesült Államok koalíciót formált és elindította az Operation Prosperity Guardian (Jólét Őre) hadműveletet, amely keretében az amerikai-brit és koalíciós partnereik újabb rakétatámadást intéztek a jemeni húszi lázadók ellen vasárnap este, a lázadók pedig hétfőn rálőttek egyik hadihajójukra.

Kérdés, milyen kilátásaink vannak a vörös-tengeri nemzetközi hajóforgalom helyreállítására, illetve mennyire fenyeget a helyzet eszkalációja?

Talán első látásra nem feltűnő, de a húszi lázadók és a mögöttük álló Irán és szövetségeseik sikeresen blokkolják az Európába irányuló konténer kereskedelmet, és így tulajdonképpen, hatását nézve, a Szuezi-csatornát, ami a magyar fogyasztókat is érintheti. Például az IKEA karácsony előtt figyelmeztetett, hogy késésekre lehet számítani az áruik megérkezésében, a Suzuki pedig hétfőn jelentette be, hogy egy hétre leállítja a termelését - számolt be laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor.

Emlékszünk mekkora kavalkádot okozott az Ever Given konténer szállító hajó beszorulása Szuezi-csatornába?

A hajóforgalom gyakorlati blokkolását olcsó drónokkal érték el, állítólag mindeddig emberáldozat nélkül. Ugyanakkor az ellenük való fellépés elég költségesnek látszik. Vajon mennyibe kerülnek az olcsó drónokat lelövő rakéták, mik a tengeri flotta felvonulásának költségei? Ezek azonban „megtérülhetnek”, ha az útvonal ellehetetlenítésével járó többletköltségekkel hasonlítjuk össze.

A koalíció eddig alkalmazott módszere a húszi csapásmérő infrastruktúra légi úton való rombolása. Ennek hatásosságát néhányan kétségbe vonják, arra hivatkozva, hogy a húszikat a jelenleg is zajló megbékélési folyamat előtt éveken keresztül rendszeresen bombázták a Szaúd-Arábia vezette erők és mégis fenn tudták tartani csapásmérő erejüket.

Egy másik út a hajóforgalom elleni húszi támadások megakadályozására a lázadók - valószínűleg főleg iráni - utánpótlásának ellehetetlenítése, ami több eséllyel kecsegtet. Erre utaló jelet is láthattunk a húszi ellenőrzés alatti kikötők bombázásában. A jövőben a kikötők katonai elfoglalását sem zárhatjuk ki, ami azonban például a szomáliai tapasztalatok tükrében kockázatosnak látszik.

Az Izraelt, de inkább Európát érintő gazdasági nyomásuk fenntartásához a húszi lázadóknak, és a mögöttük álló hatalmaknak, nem szükséges az amerikaiak vezette flotta megtámadása, pláne legyőzése. Elég, ha szórványos támadásokkal elriasztják a nemzetközi hajózási cégeket. Ez alapján úgy tűnik, hogy nagy koalíciós bombázásokra és kisebb, a kereskedelmi hajókat támadó, elhúzódó konfliktusra számíthatunk. A kereskedelemben okozott gazdasági kár miatt esély van a konfliktus későbbi eszkalációjára. Azonban, a diplomáciai megoldás, bármily lehetetlen feladatnak tűnik is, biztosabb eredményt hozhat.