Súlyos problémát okozhat a világ kevésbé fejlett régióiban a közel-keleti válság – pontosabban annak következményei. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan ugyanis a műtrágya, a mezőgazdasági vegyszerek és a szállítmányozás is egyre drágább, az áremelkedés pedig az alacsony jövedelműeket érinti a legérzékenyebben.
A február 28. óta tartó háború következtében több száz hajó rostokol a Hormuzi-szoros környékén.
A World Food Programme (WFP) szerint a válság elhúzódása több tízmillió embert taszíthat éhínségbe, különösen akkor, ha az exportkorlátozások tovább akadályozzák az eleve töredezett élelmiszer-ellátási láncokat.
Az esetleges szárazságok és áradások tovább súlyosbíthatják a legszegényebb országok élelmiszer-ellátását.
Az éhínség különösen Afrika keleti és középső részét (Eritrea, Szomália, illetve Mozambik, Madagaszkár, Malawi, Burundi, Zambia, Közép-Afrikai Köztársaság, Szudán és Dél-Szudán területét), illetve a Közel-Kelet szegényebb országait (Jemen, Afganisztán) fenyegeti.
Németországban tüntetéseket szerveznek
A Bread for the World szervezet tanácsadója, Sabine Minninger az Anadolu hírügynökségnek megerősítette, hogy a fejlődő országok lakói egy egyre szélesebb körű éhínség küszöbén állnak. A megoldást abban látja, hogy a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával csökkentsék függőséget a fosszilis energiahordozóktól. Minninger szerint a fejlett országoknak, például Németországnak nagyobb anyagi és technológiai támogatást kellene nyújtania a fejlődő országok számára a zöld átálláshoz.
Fotó: Pixabay
A fejlett országok vezetői a bakui klímakonferencián (COP29) döntöttek az évente 100 milliárd dolláros támogatás emeléséről. A támogatási keretet eszerint 2035-ig legalább 300 milliárd dollárra növelhetik évente.
Több segélyszervezet azonban arról számolt be, hogy a valós támogatás ennél nagyságrendekkel alacsonyabb.
Ráadásul a Trump-adminisztráció kihátrált a Párizsi Klímaegyezményből, az Egyesült Államok pedig ezzel a támogatási vállalásokból is, ami a többi országban is visszavetette a politikai szándékot.
Az Oxfam Németország tanácsadója, Jan Kowalzig szerint a Trump-vezetés a Világbank szerepét is igyekszik aláásni a fosszilis energiahordozók elengedésének folyamatában. A Friedrich Merz vezette német kormánynak nem ezt a példát kellene követnie Kowalzig szerint, inkább tartaniuk kellene a korábbi, évente legalább 6 milliárd eurós tervet a zöld átállás finanszírozására. A kereszténydemokrata többségű német kormány azonban nem a környezetvédelmi szempontokat tartja a legfontosabbnak.
A Németországi Klímaszövetség (Climate Alliance Germany) tüntetéseket is szervez a következő hetekben, hogy felhívja a figyelmet az ügy jelentőségére. A klímavédelmi csoportok célja, hogy a német kormány még a novemberi, Antalyában rendezendő klímacsúcs (COP31) előtt kötelezze el magát a zöld átállás mellett.
Hónapokig tarthat a piac helyreállása
A Föld tengeri műtrágya-szállítmányának egyharmada halad át a Hormuzi-szoroson békeidőben, a lezárás elhúzódása tehát óriási készlethiányt okozhat.
Az ENSZ projektvezetője, Jorge Moreira da Silva az AFP-nek arról beszélt: 45 millió embert taszíthat éhínségbe a tengeri átjáró további blokádja.
A munkacsoport vezetője elmondta, ha a szorost május közepén megnyitnák, a piac helyreállítása akkor is akár három-négy hónapba telhet. A megnyitás legnagyobb akadálya da Silva szerint a politikai akarat hiánya.
Kettős sokk fenyeget
Mindezzel párhuzamosan Máximo Torero, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza már korábban szintén arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoroson a kereskedelem folyamatos zavara az iráni háború miatt az elmúlt évek egyik legsúlyosabb globális áruforgalmi sokkját okozza, aminek az élelmezésbiztonságra, a mezőgazdasági termelésre és a globális piacokra is súlyos a következménye.
Ami a műtrágyaárak emelkedését illeti, a közel-keleti granulált karbamid már márciusban csaknem ötödével, az egyiptomi több mint egynegyedével drágult. Ezzel világszerte növekednek a gazdálkodók költségei is.
A FAO előrejelzései szerint 2026 első felében átlagosan 15-20 százalékkal nagyobbak lesznek a globális műtrágyaárak, ha nem zárul le a válság.
„Az emelkedő üzemanyagárakat is beszámítva tehát kettős költségsokkal nézhetnek szembe a gazdák. Ez – az öntözést és a szállítást is beleértve – a teljes mezőgazdasági értékláncot érinti” – hangsúlyozta Máximo Torero is.
További részleteket korábbi cikkünkben olvashatnak:
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
