Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kedden hivatalos látogatásra érkezett Szomáliföldre, mindössze tíz nappal azután, hogy Izrael a világon elsőként elismerte a 177 ezer négyzetkilométeren fekvő, 6,2 millió lakosú szomáliai szakadár régió függetlenségét. Izrael együttműködést ígért Szomálifölddel a mezőgazdaság, az egészségügy, a technológia és a gazdaság területén.
A vendég kijelentette azt is, hogy Izrael eltökélt Szomálifölddel fennálló kapcsolatai „lendületes” továbbfejlesztésében, míg Abdirahman Mohamed Abdullahi szomáliföldi elnök „nagy napnak” nevezte a látogatást – írta a BBC.
Fotó: Wikipédia/Siirski
Szomáliföld már mintegy 35 évvel ezelőtt, 1991-ben kikiáltotta függetlenségét Szomáliától, amely viszont saját területének tekinti Szomáliföldet, és Szaár látogatását a belügyeibe való „elfogadhatatlan beavatkozásnak” minősítette.
Elemzők szerint Izrael lépésének stratégiai okai vannak. „Izraelnek számos stratégiai megfontolásból szüksége van szövetségesekre a Vörös-tenger térségében, ezek közé tartozik egy esetleges jövőbeni hadjárat lehetősége a húszik ellen” – áll abban a múlt hónapban közzétett elemzésben, amelyet az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete készített, utalva a jemeni, Irán által támogatott lázadókra.
Szomáliföld Afrika szarvának északi oldalán fekszik, tengeren mintegy 260 kilométerre Jementől. „Senki sem hagyhatja figyelmen kívül Szomáliföld stratégiai elhelyezkedését,” mondta Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a Wall Street Journalnak. „A szorosok stratégiai jelentőségű pontot jelentenek”, tette hozzá, utalva a terület elhelyezkedésére a Vörös-tenger bejáratánál, amelyen a globális tengeri kereskedelem mintegy 30 százaléka halad át.
Abdullahi beszélt arról is, hogy Szomáliföld csatlakozna az Ábrahám-megállapodásokhoz, a Donald Trump vezette amerikai kormányzat által 2020-ban közvetített egyezményhez, amelynek nyomán több arab állam hivatalosan is kapcsolatokat létesített Izraellel.
BREAKING
— Ariel Kahana אריאל כהנא (@arik3000) January 6, 2026
Now it’s official by Israeli foreign ministry:
Foreign Minister Gideon Saar today (Tuesday) paid his first official diplomatic visit to Hargeisa, the capital of Somaliland, at the invitation of the President of Somaliland. The visit was conducted discreetly according… pic.twitter.com/8hTH4pi2l2
Előnyök és azok költségei
Mindkét ország sokat nyerhet az új kapcsolattal. Izrael ritka afrikai szövetségeshez és egy stratégiai előretolt ponthoz jut a Vörös-tengeren, míg Szomáliföld egy első, kulcsfontosságú lépést tesz afelé a nemzetközi elismerés felé, amelyre az elmúlt három évtizedben törekedett, miután a szomáliai hatóságok súlyos atrocitásokat követtek el lakossága ellen– írja a Responsible Statecraft.
Az izraeli elismerés váratlan lépésének politikai költségei azonban már most körvonalazódni látszanak. A döntés ugyanis éles nemzetközi visszhangot váltott ki: az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja közül 14 elítélte azt. Az egyetlen kivétel (mint általában lenni szokott) az Egyesült Államok volt, amely megvédte Izraelt, de maga nem ismerte el Szomáliföldet.
Szomália – amely egyaránt tagja az Afrikai Uniónak és az Arab Ligának – arra figyelmeztetett, hogy a lépés egy esetleges terv része lehet a palesztinok Gázából való áttelepítésére, és azt „a jog és az erkölcs iránti teljes megvetés” jelének nevezte.
Kína, Törökország és az Afrikai Unió is a bírálók között volt, míg az Európai Unió közölte: tiszteletben kell tartani Szomália szuverenitását. Az Egyesült Államok ugyanakkor kettős mércével vádolta a bírálókat.
Szomáliföld tiszavirág életű előző függetlensége
Szomáliföld modernkori története a tizenkilencedik század végén kezdődik, amikor a terület brit protektorátussá vált Brit Szomáliföld néven. A déli Olasz Szomáliföldtől eltérően a brit uralom viszonylag laza volt, ami hozzájárult egy sajátos politikai identitás kialakulásához. A dekolonizáció hullámában Brit Szomáliföld 1960. június 26-án elnyerte függetlenségét, és rövid ideig nemzetközileg elismert szuverén államként létezett.
Öt nappal később azonban önként egyesült a volt Olasz Szomálifölddel, létrehozva a Szomáliai Köztársaságot. Az egyesülést a pánszomáliai nacionalizmus vezérelte, ám a gyakorlatban elhamarkodott és egyenlőtlen volt: a politikai hatalom a déli régiókban összpontosult, miközben északon egyre erősödött a kirekesztettség érzése. A feszültségeket tovább mélyítette az 1969-es katonai puccs, amely Mohamed Siad Barrét juttatta hatalomra és autoriter rendszert hozott létre.
Fotó: Wikipédia/Buufin
Az 1980-as években az északi ellenállás fegyveres formát öltött. A Szomáli Nemzeti Mozgalom (SNM) felkelésére a rezsim brutális erőszakkal válaszolt: Hargeisát és Buraót bombázták, tízezrek haltak meg, százezrek menekültek Etiópiába. Ezek az események végleg aláásták Szomáliföld kötődését a szomáliai államhoz.
Siad Barre bukása után, 1991-ben Szomália káoszba süllyedt, míg északon a klánvezérek és az SNM vezetői békefolyamatot indítottak. Ennek eredményeként 1991 májusában kikiáltották a Szomáliföldi Köztársaság újbóli függetlenségét a volt brit protektorátus határain belül.
A háttérben az Egyesült Arab Emirségek?
Visszatérve az aktuális hírre, bár Izrael volt az az állam, amely elsőként elismerte Szomáliföld függetlenségét, de jó okkal feltételezhetjük, hogy egy másik ország áll a döntés hátterében. „Sokan úgy vélik, hogy a háttérben az Egyesült Arab Emírségek áll, amely támogatta, sőt ösztönözte ezt a lépést” – mondta Cameron Hudson független politikai elemző, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának volt afrikai igazgatója. Ezt az érvelést erősíti az a tény is, hogy az emírségi határőrök csendben elkezdték elfogadni a szomáliföldi útleveleket, jóllehet az elszakadt államot hivatalosan nem ismerik el.
Az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ban az Egyesült Államok közvetítésével megkötött Ábrahám-megállapodások keretében normalizálta kapcsolatait Izraellel – saját befolyási övezetet alakított ki a térségben. Az Emírségek a dubaji állami tulajdonú DP World vállalaton keresztül üzemelteti a a szakadár régióban lévő Berbera kikötőjét, a város repülőterét, valamint a kikötő és a repülőtér között elhelyezkedő szabadkereskedelmi övezetet is.
Az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségek drámai módon bővítette jelenlétét Kelet-Afrikában: infrastruktúrába fektetett be és diplomáciai kapcsolatokat épített ki Szomáliában, Kenyában, Etiópiában és Szudánban. Eközben az emírségi vezetők egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki Izraellel is, amelyet hasznos partnernek tekintenek más közel-keleti hatalmakkal szembeni ellensúlyként.
Ebben az értelemben Izrael kelet-afrikai megjelenése a közel-keleti államok közötti, befolyásért és befektetési lehetőségekért folyó egyre erősödő „hidegháború” újabb eszkalációját jelenti – mondta Hudson. Ez a versengés – amely az Egyesült Arab Emírségeket és Izraelt állítja szembe Egyiptommal, Szaúd-Arábiával és Törökországgal – már eddig is pusztító következményekkel járt a regionális stabilitásra nézve.
Szudánban például az emírségi támogatás tette lehetővé a Gyorsreagálású Erők (RSF) számára, hogy harcoljon a szudáni hadsereg ellen, és kiterjessze ellenőrzését Dárfúrra, ahol az RSF az elmúlt hónapokban széles körben mészárlásokat hajtott végre. Hudson szerint a szudáni eset ijesztő előképe lehet Szomália jövőjének is, amely már ma is nehezen tudja fenntartani a biztonságot és nehezen tud harcolni az al-Sabaab felkelőcsoport ellen.
Az Egyesült Államok még hallgat
Reálisan nézve a szakértők szerint az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely elég erős ahhoz, hogy keresztülvigye Szomáliföld függetlenségének ügyét.
Néhány republikánus, köztük Ted Cruz texasi szenátor nyíltan támogatja az elszakadt államot, de a Trump-kormányzat eddig nem jelezte nyilvánosan, hogy elismerné Szomáliföldet. Elemzők ugyanakkor úgy vélik, Donald Trumpot meg lehetne győzni a függetlenség támogatásáról, ha Szomáliföld csatlakozna az Ábrahám-megállapodásokhoz, ami olyan államok elismerését is maga után vonhatná, mint Bahrein vagy Marokkó.
Bármi is történjen a közeljövőben, mára világossá vált, hogy a közel-keleti hatalmak eltökélten érvényesíteni kívánják érdekeiket Kelet-Afrikában, a következményektől függetlenül. „A Közel-Keleten belüli rivalizálások közül sok most kezd átterjedni Afrika szarvának térségére” – mondta Samar Al-Bulushi, a Quincy Intézet külsős munkatársa. – „Ennek az árát Afrika szarvának lakói fogják megfizetni” – tette hozzá.
“U.S. Senator Ted Cruz said in a post on X on Monday that recognising Somaliland was aligned with U.S. security interests, calling it ‘an ally that shares our values in a region vital to global trade and counterterrorism.’” | @Reutershttps://t.co/baCbO57mkV
— Senator Ted Cruz (@SenTedCruz) January 6, 2026
Milyen más országok ismerhetik el Szomáliföldet?
Ami a térségbeli országokat illeti, a tengerrel nem rendelkező Etiópia, Afrika második legnépesebb országa 2024-ben bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá egy, Berbera környékén fekvő terület bérléséről, cserébe azért, hogy Addisz-Abeba elismerje a régió függetlenségét – írja a Reuters. Az egyezség heves reakciót váltott ki Szomáliából, és közelebb sodorta a szomáliai kormányt Egyiptomhoz – amely évek óta vitában áll Etiópiával az Addisz-Abeba által a Níluson épített hatalmas vízerőmű miatt –, valamint Eritreához, Etiópia egyik régi ellenfeléhez.
Törökország szoros kapcsolatokat ápol mind Etiópiával, mind Szomáliával: kiképzi utóbbi ország biztonsági erőit, és fejlesztési támogatást nyújt cserébe azért, hogy jelen legyen egy kulcsfontosságú globális hajózási útvonal mentén. A Törökország közvetítésével folytatott tárgyalásokat követően Etiópia 2024 decemberében beleegyezett abba, hogy Szomáliával együttműködve rendezze a vitát, ugyanakkor most olyan hírek keringenek, hogy készül Szomáliföld elismerésére.
India az X-en tagadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint szintén Szomáliföld elismerésére készülne, bár egyes elemzők szerint ezt meg kellene tennie Kína gazdasági befolyásának ellensúlyozása érdekében Afrika szarván, különösen Dzsibutiban, valamint Kenyában és Tanzániában.
Bár hazánk jó kapcsolatot ápol mind Izraellel, mind az Emírségekkel, de az esetleges negatív diplomáciai hatások miatt nem valószínű, hogy felvállalná a szakadár szomáliai terület független országként való elismerését. Ennek esetleges megfontolására talán az amerikai elismerés után lehetne számítani.
a
