Dróntámadás érte a Brit Királyi Légierő ciprusi bázisát helyi idő szerint hétfőn hajnalban. Az iráni gyártású Shahed drón kisebb kárt okozott a kifutópályában, személyi sérülés nem történt. Két másik drón is az Akrotíri mellett fekvő brit támaszpontot célozta, de azokat a brit légierő idő előtt hatástalanította. A Reuters szerint a szirénák hétfőn délután is megszólaltak az akrotíri bázison.
Az első drón néhány órával azután csapódott be, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap este engedélyezte a támaszpontok használatát az Egyesült Államok számára Iránnal szemben. A brit kormány azonban ellentmondásos kommunikációt folytat: a külügyminiszter, Yvette Cooper szerint az amerikaiak nem kértek engedélyt a támaszpont használatára.
A külügy szerint biztonságos, de a repteret kiürítették
Ciprus 1960-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, de a szigeten jelenleg is működő két brit katonai bázis – Akrotíri és Dekélia – hivatalosan is Nagy-Britanniához tartozó területek. Akrotíri a sziget legdélibb pontja, ezt a támaszpontot negyven évig nem érte találat a hajnali dróntámadást megelőzően. A brit hatóságok hétfőn elkezdték a nem létfontosságú személyzet menekítését Akrotíriből, és a környéken élőket is arra kérték, hogy keressenek menedéket. Sokan érezhetik veszélyben magukat: a közelben van a sziget második legnagyobb városa, Limasszol is.
Egyelőre sem a ciprusi, sem a brit hatóságok nem közölték, hogy az iráni gyártású drónt honnan indíthatták. Irán legközelebbi pontja több mint 1000 kilométerre van a becsapódás helyétől; a szíriai Tartúsz közel 270, Bejrút pedig több mint 240 kilométerre fekszik. A népszerű üdülőváros, Lárnaka némileg közelebb van a szíriai és libanoni partokhoz: Tartúsztól és Bejrúttól is alig 200 kilométernyi tenger választja el. (A bejrúti kikötőben történt emlékezetes 2020-as robbanást Ciprus partjainál is érezni lehetett.)
Fotó: Pixabay
A külügyminisztérium konzuli szolgálatának honlapján Ciprus kedden délelőtt zöld besorolású, tehát biztonságos országként van feltüntetve. Az EasyJet és a Lufthansa-csoport felfüggesztette ciprusi járatait, de a két európai fapados légitársaság még repül a szigetre. A Magyarországra utazás is egyszerűbb Ciprusról, mint az Iránhoz közelebb eső országokból. Kedden délelőtt még 90 euróért is elérhető volt jegy egy csütörtök este Budapestre induló járatra. A Ryanair által is használt páfoszi repülőteret hétfő délután ki kellett üríteni, mert a radarokon azonosítatlan drónt észleltek, de az utasokat rövid idő után visszaengedték.
Lefújták az uniós csúcsot
Ciprus az Európai Unió legkeletibb tagállama. A sziget nem sokkal nagyobb, mint Bács-Kiskun megye, és 1 millió 380 ezer ember él a területén. Az ország vezetése aláírta a közös uniós védelmi egyezményt, de a NATO-ba nem lépett be. Jelenleg az ország tölti be az Európai Tanács soros elnöki pozícióját, a brit támaszpont elleni támadás miatt pedig egy uniós miniszteri csúcstalálkozót is el kellett halasztani. Az informális találkozón a közösség bővítéséről és a 2028-2034-es pénzügyi keretrendszerről lett volna szó. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közösségi oldalán azt írta: bár nem Ciprus volt a támadás célpontja, bármilyen fenyegetéssel szemben kiállnak az Európai Unió tagállamaiért.
I talked with President @christodulides who briefed me on the single incident that occurred shortly after midnight involving an unmanned aerial vehicle targeting the British base in Akrotiri.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 2, 2026
While the Republic of Cyprus was not the target, let me be clear: we stand…
A ciprusi kormány igyekszik semleges maradni, és távol tartani magát a közel-keleti konfliktusoktól. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont szövetségesként tekint Ciprusra, és egy megállapodás után az ország izrael légvédelmi rendszerekhez is hozzájutott. Február végén Netanjahu arról beszélt, hogy hogy a Földközi-tenger keleti térségében egy új szövetségi rendszert hozna létre, amelyben Ciprus mellett Görögországot is szívesen látná. Azóta egyik ország vezetése sem jelezte vissza, hogy részt venne ebben a szövetségben, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) is tagjai, tehát Netanjahut le kellene tartóztatniuk, amint valamelyik tagállam területére lép.
A szigetország az izraeli-palesztin konfliktusban is közvetett, de fontos szerepet játszott. A brit oknyomozó portál, a Declassified szerint a brit haderő 60 repülőgépet küldött Izraelbe 2023 októbere és 2024 májusa között, a legtöbbet Akrotiriből. A támaszpontot az Egyesült Államok is használhatta fegyverszállításra Izrael részére. A Hezbollah egykori vezetője, Haszan Naszr Alláh 2024-ben arról beszélt, hogy Ciprus belevonódhat a közel-keleti konfliktusokba, ha engedélyezi a repülőterei használatát Izrael számára egy Libanon elleni támadáshoz. A Royal United Services Institute kutatója, Jack Watling szerint azonban a fenyegetés valószínűleg a brit támaszpontokra vonatkozhatott, nem az ország területére.
