Már csaknem két hónapja annak, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen. Donald Trumpot már számos kritika érte emiatt – nemcsak azért, mert a háború nemzetközi jogi szempontból illegális, indítékai pedig vitatottak, hanem azért is, mert nagyon sok pénzbe kerül az amerikai adófizetőknek, miközben azt a pénzt más, társadalmi vagy humanitárius célra is el lehetett volna költeni.
Segély helyett fegyverek
Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője a napokban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „meggondolatlan” háborús költéseiből sok tízmillió ember életét lehetett volna megmenteni világszerte.
„Erre a konfliktusra naponta kétmilliárdot (dollárt – a szerk.) költenek el” – jelentette ki a londoni Chatham House-ban tartott beszédében, hozzátéve, hogy a saját, 87 millió ember megmentését célzó akciótervét 23 milliárd dollárból meg lehetne valósítani.
„Kevesebb mint két hét háborúból finanszírozni lehetetett volna ezt” – mondta a The Guardian tudósítása szerint. A 23 milliárdosra tervezett humanitárius büdzséből jelenleg 10 milliárd dollárnyi forrás még hiányzik.
Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Salvatore Di Nolfi
Fletcher, aki korábban brit kormányzati diplomata és számos brit miniszterelnök külpolitikai tanácsadója volt, arról is beszélt, hogy az ENSZ-ügynökségnek 50 százalékkal meg kellett vágnia a költségvetését. Szerinte a nemzetközi segélyezés finanszírozása válságban, sőt sőt, egyenesen kataklizmaszerű állapotban van.
Ennek oka, hogy az erre fordított összegeket nemcsak az Egyesült Államokban, hanem nemzetközi szinten is megvágták, részben ideológiai okokból, részben a honvédelmi kiadások jelentős növekedése miatt. A legnagyobb érvágás az ENSZ-nek persze az amerikai támogatás csökkenése, mivel a múltban az Egyesült Államok biztosította a forrásaik 40-45 százalékát.
A háború növeli a szegénységet
Ráadásul az iráni háború még fokozza is azt a szegénységet, aminek kezelésére egyre kevesebb forrás jut.
Az élelmiszer- és üzemanyag-infláció már most közelít a 20 százalékhoz, a tovagyűrűző hatásokat pedig „még évekig érezzük majd Fekete-Afrikában és Kelet-Afrikában, ahol mindez még sokkal több embert taszít majd szegénységbe” – figyelmeztet Fletcher.
Az ENSZ-ügynökség vezetője arra is kitért, hogy az elmúlt három évben több mint ezer humanitárius dolgozót öltek meg – ebből 560-at Gázában és a megszállt Ciszjordániában, 130-at pedig Szudánban –, sokukkal drónok végeztek. Szerinte dolgozóik nagyobb védelmet érdemelnének.
„Ne csak általános állásfoglalásokat adjatok ki arról, hogy a humanitárius dolgozókat meg kell védeni – fogjátok a telefont, kérjétek számon azokat, akik megölnek minket, és ne adjatok el több fegyvert nekik” – idézte fel Fletcher, hogy mit mondott korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy tagjának.
Arra is figyelmeztetett, hogy az agresszív politikai nyelvezet normalizálása – Trump például a kőkorszakba való visszabombázással fenyegette meg Iránt a közelmúltban – nagyon veszélyes precedenst teremthet, hiszen arra bátorítja az önjelölt autokratákat, hogy hasonló fenyegetéseket és taktikákat – például a civilek és a civil infrastruktúra elpusztítása – alkalmazzanak.
Emberek milliói halhatnak meg
De visszatérve az anyagi részre, Fletcher már korábban figyelmeztetett: ha nem fognak további segítséget kapni – a humanitárius ügynökség már tavaly decemberben jelezte 23 milliárd dolláros finanszírozási igényét – , akkor emiatt „emberek milliói fognak meghalni”.
A fent említett 87 milliós szám csak „a leginkább rászorulókat” jelenti, globálisan ennél sokkal több embernek lenne szüksége segítségre. Szerinte leginkább Gázában, valamint Szudánban kellenek pluszforrások.
A Channel 4-nak például arról beszélt, hogy összesen több mint 320 millió rászoruló ember van globálisan.
Az általa kért 23 milliárd dollár pedig kevesebb mint egy százaléka annak, amit a világ fegyverekre és védelmi kiadásokra költ az idén – hívta fel a figyelmet.
Iszonyatos hadikiadások
Lindas Bilmes háborús költségvetési szakértő, az amerikai Harvard Egyetemhez tartozó Harvard Kennedy Schoool professzora szintén napi kétmilliárd dollárra becsülte az iráni háború Egyesült Államokat terhelő költségeit – és ezek „csak” a rövidtávú kiadások.
A szakértő idézte az amerikai hadügyminisztérium közlését, miszerint a beavatkozás annak első három-öt napjában 11,3 milliárd dollárba került az adófizetőknek. Szerinte azonban még ennél is nagyobb összegről van szó: számításai alapján az első néhány napban 16 milliárd dollárt „égetett el” az Egyesült Államok.
Példaként említette, hogy az első négy napban több Patriot-rakétát lőttek ki Iránban, mint amennyit négy év alatt összesen adtak Ukrajnának. A raktáron lévő Patriotok értéke 1-2 millió dollár, az új verziók pedig 4-5 millió dollárba kerülnek – darabonként.
Bilmes biztos abban, hogy a háború teljes költsége (bár ez nyilván annak hosszától is függ, jelenleg még tart a tűzszünet) – beleszámítva a közép- és hosszútávon jelentkező kiadásokat – eléri majd az ezermilliárd dollárt.
Az iráni háború hátteréről is kérdeztük nemrég Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt a Klasszis Podcastban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,99 pontos nyitás után gyengült csütörtökön délelőtt. 
