„Létrehoztunk egy oldalt is kormany.hu/igazsagtetel néven. A jelenlegi szabályozás szerint a kegyelmi ügyek nem nyilvánosak, itt azért lehet kivételt tenni, mert maga az érintett könyvet írt. K. Endre ebben számolt be, önmaga oldotta fel a titoktartást. Eseti jellegű tehát az esemény” – kezdte Magyar Péter a tájékoztatót.
Magyar külön köszöntötte a Vidéki prókátort, hogy anno felhívta az ügyre a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy minden azért történt így, mert a bukott kormány tagjai úgy gondolhatták, hogy ez a kegyelem soha nem kerül nyilvánosságra. A véletlenek összjátéka, a sajtó és az ügyvéd is tehet erről.
Elmondta, hogy a kegyelmi ügyek úgy zajlanak, hogy az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja azokat, környezettanulmány, szakvélemény készül, majd ezek után tesz javaslatot a mindenkori igazságügyi miniszter a köztársasági elnöknek akár pozitív, akár negatív irányba. A köztársasági elnök dönt, majd az igazságügyi miniszter ellenjegyez, tehát hármas procedúra.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Az nagyon ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen, azaz nem írja alá a köztársasági elnök javaslatát, ami Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt pár nappal történt – írja a Klasszis Médiához tartozó Mfor tudósításában.
Mindez azért fontos, mert a dokumentumokból az derül ki, hogy Novák Varga Judit ellenére is kegyelmet szavazott K. Endrének – ám ezt több kérvénnyel együtt valahogy mégis aláirattak a volt igazságügyi miniszterrel, a pápalátogatás sürgősségére hivatkozva.
Magyar végül nem tudta nyilvánosságra hozni a kegyelmi ügyben szereplő ügyvéd nevét,
csak azt mondta: én nagyon szeretem a katalán művészetet. Utalva erre Gaudi-Nagy Tamás ügyvédre, aki K. Endre kegyelmi ügyével párhuzamosan a Hunnia Csoport ügyét vitte.
Magyar Péter bejelentéseire a Fidesz-frakció is reagált, amiről szintén laptársunk, az Mfor számolt be.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
