A portál hozzáteszi, hogy ez szinte biztosan rekord: eddig egyszer fordult elő 50 százalék feletti havi mutató, tavaly júniusban, de a mostanitól akkor is elmaradt a megújulók részesedése.
A Mavir adatai szerint nem meglepő módon a legnagyobb részesedése a napelemeknek volt, ezek adták a termelés 46 százalékát.
- A napelemeken belül az ipari létesítmények részesedése a 30 százalékot közelítette, a lakossági napelemeké 13 százalékon állt, míg a saját célra termelő vállalati erőművek már a teljes hazai áramtermelés 3 százalékát biztosították.
- A naperőművek mellett a nukleáris energiának volt még érdemi részesedése: a paksi erőmű a teljes termelés bő harmadát adta. A gázos erőművek 9, az összes többi megújuló 6 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.
Fotó: G7, Mavir
A szélenergia részaránya elhanyagolható, ezen a ponton a Tisza-kormány jelentős fejlesztéseket ígért. Miként az energiatárolásban is – erről beszélt kollégánk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor újságírója a Trend FM hétfői műsorában, amit itt hallgathatnak vissza.
A megújulók – és ezen belül főleg a napelemes termelés – felfutása nagyon látványos volt az elmúlt években.
- Tíz éve a részesedésük még nem érte el a 10 százalékot, tavaly azonban már a 33 százalékot is meghaladta. Az idén pedig az első öt hónap átlaga a tavalyi szintet is felülmúlta némileg.
Mivel Magyarország a hazai áramigény 20-25 százalékát importból fedezi, így a megújuló termelés fogyasztáshoz viszonyított aránya alacsonyabb a termelésen belüli részesedésnél.
Az elmúlt évek növekedésének köszönhetően azonban tavaly már a felhasznált villamos energia 27,5 százalékát megújuló erőművek állították elő. Az idén ez az arány szinte biztosan tovább nő, ami azt jelenti, hogy tovább közelíthetjük a Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra belőtt, 31,2 százalékos mutatót.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
