Enyhe forintgyengülést okozott a piacon, hogy a Magyar Nemzeti Bank a szerda délelőtt meghirdetett, eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen jelentősen, 50 bázisponttal csökkentette a maximális swappont értékét.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az MNB az ügylet keretében eurót ad a tenderen részt vevő kereskedelmi bankoknak, forintért cserébe. A lejáratkor történő visszaváltáskor viszont a pénzintézet már csak 5,25 százalék körüli implicit hozamot tud elérni. Az 50 bázispontos csökkentés tehát kevésbé teszi vonzóvá a tenderen való részvételt a kereskedelmi bankok számára.
Emellett azt is jelzi, hogy a piaci nyomás egyre lejjebb húzza a bankközi forintkamatot, eltávolítva a Magyar Nemzeti Bank 6,25 százalékos irányadó rátájától.
„Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a választások után megnövekvő optimizmus megemelte a külföldieknél lévő forintlikviditást”
– írta kommentárjában Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Hozzátette, hogy összességében az elmúlt napokban a gazdaságpolitika irányítóitól érkező jelzések erősítik azt a benyomást, hogy már részükről sem annyira komfortos a rendkívül erős forint.
„Múlt csütörtökön Kurali Zoltán (az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke – a szerk.) jelezte egy varsói konferencián, hogy júniusban akár terítékre kerülhet a kamatcsökkentés, mert az erős forint javítja az inflációs kilátásokat. Kármán András pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az lenne örvendetes, ha a mostanában sokat javuló kockázati megítélés nem a forint árfolyamának további erősödésében, hanem a kamatok csökkenésében jelenjen meg” – írta Árokszállási.
Hozzátette: tovább erősödnek azok a kockázatok, hogy az alapkamat csökkentésére már a negyedik negyedévnél hamarabb, akár a következő hónapokban sor kerülhet.
Fotó: Depositphotos.com
„Az MNB lépése megerősíti azt a várakozásunkat, hogy a forint már túlságosan erős lett az elmúlt hetekben. Fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy a nyári hónapokban inkább 360-370 forint között mozoghat az EUR/HUF devizapár. Őszre pedig 370 forint fölé drágulhat az euró”.
Az olajválság közbeszólhat
„Korábban a negyedik negyedévre vártuk a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Banktól” – reagált a Privátbankár kérdésére a várható kamatpályával kapcsolatban az Equilor senior elemzője. Varga Zoltán szerint a forint erősödése bővíti az MNB mozgásterét, az erősebb árfolyam ugyanis csökkenti az importált infláció mértékét.
„Van esélye a júniusi kamatcsökkentésnek. De ha addig nem oldódik meg megnyugtatóan a Hormuzi-szoros helyzete, és továbbra is 100 dollár körül vagy a fölött lesznek az olajárak, még mindig hivatkozhat erre a jegybank egy kamattartás esetén. Az MNB egyébként a mostani, swapügyletet érintő döntése után is jelezte, hogy nem változtat a monetáris politika irányán: óvatos és türelmes megközelítést folytat ez után is.”
Varga Zoltán szerint az 50 bázispontos csökkentésnek inkább technikai okai voltak. Bár nincs olyan, hogy az MNB számára „túl erős” lett a forint, a pénzpiaci stabilitás megőrzése azért ilyen szempontokat is behozhat a képbe.
Ha ugyanis az erős árfolyam miatt túl sok spekulatív tőke áramlik be a forint piacára, akkor olyan mértékben megnőhet a külföldi szereplők által tartott állampapírállomány, hogy az már egyfajta rendszerkockázatot jelenthet – tette hozzá.
A kamatcsökkenés kulcskérdés az államkasszának
A jelenleg még részben zárolás alatt lévő európai uniós források hazahozatala, a korrupció és a pazarlás felszámolása, illetve az állam kamatterheinek csökkentése – sorolta Kapitány István gazdasági- és energetikai miniszter hétfői bizottsági meghallgatásán azokat a tételeket, amik a költségvetés bevételi oldalán szükségesek lennének ahhoz, hogy a Tisza-kormány a gazdasági terveit (például a minimálbéresek szja-csökkentését, az egészségügyre, oktatásra, közlekedésre, kutatásfejlesztésre fordított összegek drasztikus növelését, áfacsökkentést stb.) finanszírozni tudja.
Másfelől pedig az új kormánynak szigorú fiskális politikát is kellene folytatnia. Az euró bevezetésének ugyanis a maastricthi kritériumok szerinti alapfeltétele a GDP-arányosan maximum 60 százalékos államadósság és 3 százalékos költségvetési hiány (amitől idén nagyon messze leszünk, de a pontos számokat a készülő pótköltségvetésből ismerhetjük majd meg).
Az EU-s források hazahozatalával kapcsolatban már a kormány beiktatása előtt is javában zajlott a munka. Itt augusztus 31-ig kellene 10,4 milliárd eurónyi, jelenleg zárolás alatt lévő forrást hazahozni. „Haladékra nincs idő, de teher alatt nő a pálma” – fogalmazott a feladat nehézségével kapcsolatban Kapitány István.
A miniszter szerint a korrupció évente 3-4 ezer milliárd forintos kárt okoz a magyar gazdaságnak. Egyelőre kérdéses, hogy a presztízsberuházások leállítása, a kormánypropaganda céljait kiszolgáló intézmények felszámolása vagy a már megkötött óriásszerződések piaci alapon történő újratárgyalása mennyi plusz bevételt hozna a költségvetés konyhájára. Erről bővebben laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu elemzésében olvashatnak.
Az állami kamatkiadások csökkenéséhez is komoly reményeket fűzhet a Tisza Párt, látva az április 12-i választási győzelmük óta bekövetkező piaci folyamatokat.
Így estek be a hozamok
Ami a részleteket illeti, a 10 éves magyar állampapírhozam idén január 5-én 6,8 százalék volt, ami a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros blokádja miatti energiakrízis hatására 7, majd 7,5 százalék fölé emelkedett március második felében.
A Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos várakozások, majd a kétharmad megszerzése és az új kormány megalakulása után folyamatosan csorgott le a hozamszint: néhány hét alatt több mint 20 százalékot csökkent, a hét elején az 5,6-5-8 százalék közötti sávban mozgott.
Az Államadósság Kezelő Központ folyamatosan újítja meg a lejáró, intézményi befektetők által jegyzett államkötvényeit.
„Az ÁKK által meghirdetett aukciókon egy olyan egyensúlyi kamatszint alakul ki, amiért cserébe az intézményi befektetők hajlandóak az adott államkötvényt megvásárolni. A befektetők által elvárt hozamra egyéb tényezők is rárakódnak. Ilyen a vissza nem fizetési felár, vagyis a CDS (Credit Default Swap), ami igazából egy államcsőd elleni biztosításnak felel meg. Emellett szerepet játszik az adott ország kamatszintje, illetve kockázati megítélése, ami szintén feljebb tolhatja az állampapírok hozamát”
– magyarázta Varga Zoltán.
A Tisza Párt választási győzelme óta jól láthatóan ezek a kamatfelárak zuhantak be, amit az európai uniós pénzek hazahozatalának és leginkább az euróövezethez való csatlakozásnak a kormányzati ígérete hajt.
Ha a hozamesést az Államadósság Kezelő Központ érvényesíteni tudná a fizetendő kamatokban, az a költségvetés számára jövőre akár 700-800 milliárd forintos plusz mozgásteret jelenthetne. Kármán András pénzügyminiszter a teljes ciklusra vetítve mondta, hogy 2400 milliárd forintos megtakarítást remélhetnek így a kamatkiadásokban a következő négy évben.
A 10 éves magyar állampapírhozamok az előző Orbán-kormány alatt 2022 októberében érték el a csúcsot, amikor 11 százalék fölé emelkedtek. Varga Zoltán ezt egyértelműen az orosz-ukrán háború kirobbanásával, az energia- és inflációs válsággal magyarázta. Jelentősen gyengült a forint, az infláció megugrása miatt pedig a Magyar Nemzeti Bank irányadó, egynapos betéti rátája egy ideig 18 százalék volt, messze a legmagasabb az Európai Unióban.
A lakossági kamatok is tovább csökkenhetnek
„Eközben volt egy olyan mondás, hogy belső eladósodásra van szükség, mert az biztonságosabb. Ugyanakkor a lakosságnak mindig magasabb kamatokat kell adni, mint a külföldi intézményeknek” – tette hozzá az Equilor senior elemzője.
A Prémium Magyar Állampapír inflációkövető jellege miatt 18-19 százalék körüli éves kamatot is kínált a lakossági befektetőknek 2023-ban és 2024-ben, akik érthetően rávetették magukat erre a termékre. Ma már a Fix Magyar Állampapír a legvonzóbb, évi 7 százalékos kamatozással.
Varga Zoltán szerint valószínűsíthető, hogy az újonnan, már a Tisza-kormány alatt kibocsátandó új lakossági állampapírok kamatozása még alacsonyabb lehet. Ez jelentősen csökkentheti a költségvetés kifizetési terheit.
Kisebb hozamokkal is vonzóak lehetünk
Az intézményi papíroknál bonyolultabb a helyzet, de a hosszú lejáratú hozamok csökkenése a korábban, magasabb kamatfelárak mellett kibocsátott kötvények refinanszírozását is olcsóbbá teheti a magyar állam számára.
„A befektetők még alacsonyabb hozamok mellett is többszörös túljegyzés mellett vásárolhatnák meg a magyar államkötvényeket, hiszen jelenleg óriási a nemzetközi bizalom a kormánnyal szemben.”
A magyar állam 2023 óta a GDP 4-5 százalékát költi kamatkiadásokra. A csúcson 5 százalék fölé is kúszott ez a mutató, amivel abszolút listavezetők voltunk az Európai Unió tagállamai között. Tavaly ez a tétel megközelítette a 4 ezer milliárd forintot
„A kamatkiadások nélkül az elsődleges költségvetési egyenlegünk pozitív is lehetett volna. Vagyis nem rendszerszintű eladósodásról, strukturális problémákról volt szó, hanem az óriási mértékű kamatkiadások dobták meg a hiányt”
– tette hozzá Varga Zoltán.
Arra a kérdésünkre, hogy ez bizakodással töltheti-e el a Tisza-kormányt, Varga Zoltán nem tudott egyértelmű igennel válaszolni, hiszen sok kérdőjel van a rendszerben. Az Orbán-kormányok alatt ugyanis egy stabil és folyamatosan (leginkább a pénzügyi szektorban) bővülő, vállalkozásokat érintő különadórendszer épült ki, amire jelentős mértékben támaszkodott a költségvetés.
Bár a Tisza gazdaságpolitikusai eddigi megnyilatkozásaik alapján a minél kevesebb állami beavatkozást preferálják, Varga Zoltán szerint mindenképp pozitívum, hogy a vállalati különadók, árrésstopok, hatósági árak kivezetésének kérdésében az új kormány a fokozatosság elvét szeretné követni.
„A bevételi oldalon kieső összeget viszont valahogyan pótolni kell.”
Egy szinten a lengyelekkel
Az elmúlt hetekben látott befektetői bizalomjavulás eredménye, hogy a magyar 10 éves állampapírhozamok már a lengyel kötvényekre jellemző, 5,8 százalékos szint körül járnak (a hét elején ez alá is süllyedtünk). A kelet-közép-európai régióban Csehország 5 százalék alatti, illetve az eurót használó Szlovákia, Horvátország, Szlovénia vagy Ausztria 3-4 százalék közötti hozamszintjeivel ugyanakkor nem tudunk versenyezni.
Nagy meglepetésre viszont elérhető távolságba került a brit 10 éves állampapír évtizedes magasságokba, enyhén 5 százalék fölé emelkedő hozamszintje, ami az Egyesült Királyságot sújtó gazdasági és politikai válsággal magyarázható.
Varga Zoltán szerint a magyar hozamcsökkenésnek természetesen vannak korlátai. Ideiglenesen elképzelhető, hogy akár nagyobb mozgástér is nyílhat lefelé, de azért nem várható, hogy tartósan a 10 éves amerikai állampapírhozamok alatt tartózkodjon a magyar referenciahozam (az amerikai államkötvényé a cikk megírásának pillanatában, május 13-án délután enyhén 4,4 százalék fölött állt).
Miközben zajlik az iráni háború. 
