Az MNB elnöke szerint a forint erősödése, az infláció csökkenése, a devizatartalék gyarapodása egyaránt azt mutatja, hogy helyes döntés volt az irányváltás, ahogy a szükségtelen tevékenységek beszüntetése is. A monetáris politikának jelentős szerepe volt az árstabilitás elérésében, hozzájárulva a jövedelmek értékállóságához. A kamatszintek csökkenése támogathatja a növekedést a stabilitás jót tesz a gazdasági szereplőknek, ezért a forintnak kiszámítható sávban kell maradnia.
MNB-nek továbbra sincs árfolyamcélja, a kedvező folyamatok fenntartása érdekében 2025 végén adatalapú döntéshozatalra állt át – összegezte az eredményeket a jegybank elnöke.
Varga Mihály hangsúlyozta: az eredményes működés alapfeltétele a jegybanki függetlenség. Kármán András pénzügyminiszerrel az alapkérdésekben „összhangot lát” és a következő időszakban „kedvező gazdaságpolitikai összhangra” számít, továbbá nyitott a találkozóra Magyar Péter miniszterelnökkel is – tette hozzá.
Az euró bevezetéséről a jegybankelnök úgy nyilatkozott, hogy a 2030-as céldátum „ambiciózus”, de a feltételek teljesítése önmagában is kedvező a gazdaságnak, és ha a kormány elkötelezett az uniós valuta mellett, számíthat az MNB-re a bevezetéshez vezető folyamat során. Viták természetesen lehetnek, hiszen sokféle következménnyel kell számolni, és kérdés az is, hogyan alakulnak a világgazdasági feltételek.
Kedvező jel ugyanakkor, hogy az állampapírpiaci folyamatok jól alakulnak, a hitelezés fellendült, a befektetői környezet javult, Magyarország bízhat benne, hogy a nemzetközi hitelminősítők adnak némi haladékot a következő értékelésük előtt – mondta.
A jegybank vezetője bizakodóan beszélt az alapítványi vagyonmentésről is, megjegyezve: a működés átalakítása és a szerződésmegszüntetések eddig több mint 100 milliárd forintos megtakarítást eredményeztek.
Elődje, Matolcsy György büntetőjogi felelősségéről az alapítványi ügyekben nem kívánt nyilatkozni, de kijelentette: a jegybanki céloktól letérő Pallas Athéné alapítvány néhány éven belül megszűnhet. Beszámolt arról is: a székházfelújítás vizsgálatakor „szerződésdzsungelbe” ütköztek, a munkálatok költségnövekedésének okát nem látják. Az átláthatóság és a tisztességes elszámolás érdekében az MNB minden eszközzel segíti a felderítést, és megpróbálják a felújításra indokolatlanul elköltött összegnek legalább egy részét visszavenni.
(MTI)
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
