Több mint 14 ezer a különbség a kereskedelmi vendéglátóhelyek 2010-es és 2025-ös száma között – vette észre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait a Portfolio. 2010-ben még 49 532 kereskedelmi vendéglátóhely működött Magyarországon, ez a szám 2025 végére 35 109 darabra csökkent, vagyis 14 423 darabbal van kevesebb.
A folyamathoz az anyagi okok mellett a népességfogyás, az elöregedés, a megváltozott fogyasztói szokások és az online pénztárgépek kifehérítő hatása egyaránt hozzájárul. A 2013–2014-ben bevezetett online pénztárgépes rendszer a vendéglátásban is a bevételek „kifehéredését” hozta, ami sok olyan vállalkozásnál, amely korábban részben informális működéssel tudta kitermelni a költségeit, a valós jövedelmezőség drasztikus romlását eredményezte.
Tavaly 21 190 étterem és büfé működött itthon szemben a 2010-es 24 709-cel. Az egységek száma egészen stabil volt a Covid-járványig, de azóta drámai módon esik a számuk.
A korlátozások után az ágazat egyszerre szembesült munkaerőhiánnyal és bérnyomással, majd 2022-ben az energiaár-robbanással és az élelmiszer-inflációval. Emellett a vidéki egységek vendégköre a népességfogyás és az elöregedés miatt szűkült, miközben a fogyasztási szokások is átrendeződtek (gyakoribb otthoni étkezés, házhozszállítás). Azok a helyek, amelyek törzsvendégekre építettek, elvesztik bázisukat.
A cukrászdák száma sokáig emelkedett, de a koronavírus-járvány megtörte a trendet. A 2020-as csúcs óta több mint 400-zal lett kevesebb cukrászda: 3 692-re csökkent az egységek száma. Az édesipar működése kifejezetten energia- és alapanyagár-érzékeny (hűtés, sütés, csokoládé- és tejtermék-alapanyagok). Emiatt a 2022-es rezsiválság és az infláció különösen keményen érintette a kategóriát.
Magyarországon már kevesebb, mint a fele az italboltok száma a 2010-esnek. Akkor még 20 831 darab működött, tavaly pedig a számuk 10 ezer alá esett (9 865). A vidéki kereslet lassú apadása és a működés kifehéredése magyarázza: a kisebb településeken a népességfogyás és a jövedelmi különbségek miatt eleve szűkül a rendszeres vendégkör, ráadásul a bolti alkoholfogyasztás sok esetben olcsóbb alternatívát ad.
Zenés-táncos szórakozóhelyből 362 maradt Magyarországon, szemben a 2010-es 680-nal.
A Portfolio szerint egyre kevésbé tűnik úgy, hogy a vendéglátás problémáit pusztán támogatásokkal vagy adókedvezményekkel meg lehet oldani. Bár a költségoldali nyomás – az energiaárak, a bérek és az alapanyagok drágulása – továbbra is meghatározó, a vendéglátóhelyek számának csökkenése mögött mélyebb szerkezeti változások is állnak. A népességfogyás, a vidéki települések elöregedése, a fogyasztási szokások átalakulása, valamint az otthoni és online fogyasztás erősödése tartósan szűkíti a hagyományos vendéglátás piacát.
A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor sorra vette azokat az ismertebb éttermeket, amelyek tavaly zártak be, és írtak a döntések okairól is.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
