Nagyító rovatunkban ezúttal Kelet-Ázsia két óriásának születési válságát vesszük górcső alá. Ez a drámai fejlemény súlyos kérdéseket vet fel a szociális rendszereik fenntarthatóságával és gazdaságaik stabilitásával kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

A zsoldoshadsereg és a mozgósítás elszívja a munkaerőt a háborút kirobbantó birodalom gazdaságból. A vendégmunkások félnek, és az orosz társadalom öregszik.

Az európai polgárok azt szeretnénk, ha nagyobb beleszólásuk lenne az állami nyugdíjrendben felhalmozott megtakarításuk befektetésébe, miközben kormányaik csak a nyugdíjkorhatár emelését ígérik.

A világ népességének elöregedésében Japán jár az élen, ahol évtizedek óta alakítja a gazdaság működését az idősek arányának növekedése a népességen belül. Ez sorra szül újabb meglepő helyzeteket.  

Újabb nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki az egyre nehezebben finanszírozható kifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni. Mindenki jól jár majd ezzel, vagy csak egy 500 milliárd eurós pénzkidobás lesz? A fiatalok duplán fizetnek az időseknek? A nők és a külföldiek mentették meg a nyugdíjakat?

Drasztikusan csökkent a házasodási kedv Kínában. 2013-ban még 13,5 millióan kötötték össze az életüket, 2022-ben viszont kevesebb mint 7 millióan. Az elöregedés miatt ez komoly problémát jelenthet. 

A demográfiai változások hatalmas jövedelemkieséshez vezetnek a fejlett országokban a Bertelsmann Alapítvány szerint. Ezt a hatást azonban csökkenthetik az automatizálásba és a digitalizálásba történő beruházások. De az idősebb munkaerő továbbképzésére és egészségének megőrzésére is nagyobb gondot kellene fordítani.

Az utóbbi egy évben nagyon lassult a magyar munkavállalók számának növekedése Ausztriában. Még mennek, de jól láthatóan kevesebben. Sokkal több román és ázsiai, menekült helyezkedett el. Pedig egy-két évtized alatt százezres nagyságrendben üresedhetnek meg állások a szomszédunkban.

Szezonális-e a halálozás? Igen, egész Európában érezhetően többen halnak meg a téli, mint a nyári hónapokban. Ennek egyik oka az influenza lehet. Magyarországon egész évre vetítve is igen magas a halálozások száma, de ennek részben régiós, részben mély történelmi okai vannak, amelyek a negyvenes-ötvenes évekig nyúlnak vissza.

Meglepő, Magyarországon milyen sokan tartják magukat távol a bevásárlóközpontoktól - főleg az idősebb korosztály. Az ő vásárlóerejük pedig kulcsfontosságú lenne a plázák túlélése szempontjából.

A várható életkor nő, de a társadalom öregszik, a nyugdíjakat egyre kevesebb dolgozónak kéne megtermelnie, a nyugdíjkorhatárt emelik. Vajon a várható életkorral a ténylegesen munkában töltött idő is emelkedik majd? Ezt fontos lenne tudniuk a döntéshozóknak.

A nyugdíjjárulék emelése, a nyugdíjak csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjak adóból való finanszírozása – nagyjából ezek a megoldások vannak az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzésére. Most valaki kitalált egy ötödik módszert is, amellyel a német nyugdíjasok "milliárdosok lehetnek".

Július 11-ét kiáltották ki a népesedési világnapnak, ilyenkor vizsgálják, hogy mennyivel változott az emberiség mérete az előző évhez képest. A tendencia aggasztó: jelenleg 7,6 milliárdan vagyunk a Földön, és miközben az emberiség mérete rohamosan nő, úgy egyes országok riasztóan gyorsan töppednek össze – köztük Magyarország is. Hányan leszünk a történelmi 10 milliárdos határnál?

Az IMF már most arra buzdít, hogy tegyenek valamit az országok az elöregedés ellen.

Németország, Olaszország és Portugália van a legnagyobb bajban, de mi sem állunk túl jól.

Elöregszik és folyamatosan fogy a svéd lakosság, a bevándorlók nélkül összeomolhat a gazdaság.

Hiába azonban a hosszú életkor, ezt nem feltétlenül egészségesen éljük le.

Az évszázad végére másfélszer annyi ember élhet majd a bolygón, mint most.

Az Európai Unió hatalmas tempóban öregszik, 2080-ban már minden harmadik polgár 65 év feletti lesz egy friss elemzés szerint. Azt is megvizsgálták, hogyan élnek az idősek a társadalom fiatalabb rétegeihez képest - Magyarországon sokkal nagyobb biztonságban vannak a 65 év felettiek, mint a többiek.

Németországban az újraegyesítés óta eltelt 25 évben több mint 2 millióval csökkent az egykori NDK területének lakossága, és a legkisebb települések közül majdnem mindegyik a hanyatlás "ördögi spiráljába" került.

Az elöregedés problematikája összetett: bár tovább tudunk aktívak maradni, szaktudásunk nem lesz elég a piacon maradáshoz. Az utód nélküliek többet tudnak előtakarékoskodni, de időskorukban nem lesz kire támaszkodniuk. A nyugdíjbiztosítás szemmel láthatóan csak hosszú távon, a mai fiataloknak jelent igazi lehetőséget.

Németországban egyre több politikus szorgalmazza egy új bevándorlási rendszer kidolgozását, a konzervatívok, a szociáldemokraták és az ellenzéki Zöldek részéről is felvetették, hogy társadalmi vitára és egy új törvény megalkotására van szükség. Ám azt is szinte mindenki elismeri, hogy a bevándorlás gazdasági szükségszerűség, mert évente 400 ezer német öregedik ki a munkaerőpiacról.