Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Szezonális-e a halálozás? Igen, egész Európában érezhetően többen halnak meg a téli, mint a nyári hónapokban. Ennek egyik oka az influenza lehet. Magyarországon egész évre vetítve is igen magas a halálozások száma, de ennek részben régiós, részben mély történelmi okai vannak, amelyek a negyvenes-ötvenes évekig nyúlnak vissza.
(Pixabay.com)

Az Európai Unió statisztikája szerint a térség 28 országában a 2011-2016-os öt évben január hónapokban halt meg a legtöbb ember – 2,40 millió fő. Ezt a március követi 2,33 millió, majd a december 2,26 millió fővel, amitől alig marad el a február 2,25 millióval.

Magyarországon a március a legveszélyesebb hónap ilyen szempontból, 59 767 haláleset történt öt év alatt, a második a január volt 58 862, majd a december 57 218 esettel. Olyan országokat egyébként, ahol szintén március a csúcs, nem pedig január, sokat találtunk. Ez a helyzet például Lengyelországban, Romániában, de Németországban vagy Ausztriában is.

A legkevesebben az EU-ban is, Magyarországon is szeptemberben haltak meg, utána a június következett. A különbség nem kicsi, a legrosszabb és a legjobb hónap között az EU-ban 27, Magyarországon 21 százalék körüli volt az eltérés. Vagyis negyedével, ötödével több volt a halálozás a legrosszabb hónapban.

Miért éppen január?

Hogy miért télen a legtöbb a halálozás, ahhoz aligha kell sok magyarázat. A megfázásos betegségek és a hideg, az esetleges vitaminhiány miatt legyengült, a fényhiány miatt sokszor depressziós emberek hajlamosabbak a többi betegségre is. Ez lehet a januári szomorú mérleg mögött.

A márciusi csúcsot valamivel nehezebb magyarázni, talán az a jelenség lehet, amit a köznyelvben tavaszi fáradtságnak neveznek. De az influenzának is lehet szerepe benne, amely ugyan általában előbb tetőzik, idén például február elején. De szövődményei, mint a tüdőgyulladás, később is végzetesek lehetnek. Magyarországon pedig alacsony a lakosság átoltottsága.

Az influenza ellen beoltott 64 év feletti lakosok aránya (Eurostat)

Tetőzött az influenza

“Tetőzött az influenzajárvány az országban; február 4. és 10. között 12 százalékkal kevesebb, 67 900 beteg fordult panaszával orvoshoz, mint az azt megelőző héten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdai jelentésében” – írta a napokban az MTI. Halálos áldozatokról nincsenek adatok, aminek azonban az is lehet az oka, hogy a halál okát sokszor nem lehet egyértelműen a vírushoz kötni.

“A halálozási arány az A(H1N1) esetében alacsonyabb (0,007 és 0,045 százalék közötti), mint a szezonális influenza esetében (kevesebb mint 0,1 százalék), a halálos áldozatok kétötöde fiatal” – írta a KSH egy évekkel korábbi kiadványa. Ennek alapján és más hírekből valószínű, hogy az influenzás betegek közül rossz esetben pár ezerből, jobb esetben pár tízezerből egy személy meghal. (Vírustörzstől és időszaktól, országtól is függően.)

Az elvándorlás számai?

Magyarország halálozási statisztikái egyébként pocsékak, az Eurostat szerint 2015-ben százezer főre 1500 haláleset jutott. Ez csak Bulgáriában, Szerbiában és Romániában volt magasabb az adatbázisban szereplő 22 ország közül. Ebből azonban az első 11 helyet volt szocialista országok foglalják el, így kézen fekvő a feltételezés, hogy nem csak egészségügyi, hanem történelmi okok is közre játszanak.

Az egyik az lehet, hogy az említett térségből sokan elvándorolnak, külföldre mentek dolgozni, főleg fiatalabbak és középkorúak. A születések száma is alacsony szintű a térségben. Így a lakosságon belül egyre magasabb az idősek aránya és így a halálozás is.

A kommunista baby-boom

A másik magyarázat történelmi: a kommunista baby boom. Mostanra öregedtek meg a negyvenes-ötvenes években születettek. A Szovjetunióban például már 1944-ben a népesség növekedését ösztönző törvényt fogadtak el a háborúban elhunyt népesség pótlására.

Ratkó előtt és után

A Második Világháború utáni optimizmusban sokan, akik a korábbi háborús években nem mertek gyereket vállalni, önként is szívesen belevágtak. Ahogy sok más országban is volt “baby boom-jelenség”. Magyarországon már a Ratkó-korszak előtt is megugrott a népesség 300-400 ezer fővel, igaz, ebben a népesség mozgása (ki- és betelepítések) is szerepet játszhatott.

A Wikipedia szerint Lengyelország lakossága 1946 és 1959 között 23,8-ról 29,2 millióra emelkedett (22,7 százalékkal). A Szovjetunióé eközben 170,5-ről 209,0 millióra ment fel (22,6 százalék). Magyarországon e 15 év alatt 9,0 millióról 9,9 millióra nőtt a népesség. Ez ugyan csak tíz százalék, de közben 1956-ban sokan elmenekültek, kivándoroltak.

Ettől még jobb egészségügy kéne

Ennek a háború utáni nagy születési hullámnak a gyerekei sajnos most érkeznek abba a korba, amikor a halálozás közöttük egyre gyakoribbá vált. Ez lehet a fő oka, hogy a volt szocialista országok toronymagasan vezetik a halálozási statisztikákat Európában. Egyes országokban majdnem kétszer annyi haláleset jut százezer főre, mint másokban.

De természetesen más okok is lehetnek mögötte, mint az életmód vagy az egészségügyi rendszer relatív elmaradottsága Nyugat-Európához képest. Ez látszik az errefelé sokkal alacsonyabb várható élettartamon, az átlagéletkor-adatokon.

(A KSH 2017-re 1350 halálozást jelzett százezer lakosra, és 1290-at 2016-ra, tehát kevesebbet, mint az Eurostat.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Hogyan tervezzünk pénzügyeinkben válság idején?
PR | 2025. szeptember 17. 16:25
Az infláció és a gazdasági bizonytalanság kétségtelenül hatással van mindennapi közérzetünkre. Ebben a folyamatos változásban sokan keresik a megoldást: hogyan reagáljunk, amikor a külső körülmények egyre kiszámíthatatlanabbá válnak? Másként fogalmazva: milyen szemléletet érdemes követni pénzügyeink kezelésében válság idején?
Személyes pénzügyek Ezentúl januárban nem gazdaságos meghalni a nyugdíjasoknak
Hollós János | 2025. szeptember 17. 09:21
A kormány módosította a 13. havi nyugdíj kifizetésének szabályait. Elvileg apróság lenne a változtatás mégis legalább tízezer családot érint és felvet emberiességi aggályokat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, az Országos Nyugdíjas Parlament elnökével.
Személyes pénzügyek Elkártyázzák a pénzüket a magyarok?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 08:48
Soha nem látott mértékű tartozást halmoztak fel a plasztikokkal.
Személyes pénzügyek Mire juthatunk a júliusi áltagkeresettel az Otthon Start Hilellel?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:58
Júliusban a bruttó átlagkereset 9 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal bővült az előző évhez képest. A nettó mediánérték nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal emelkedett, míg a reálkereset 4,9 százalékkal növekedett.
Személyes pénzügyek Ettől tarthat most a kormány: veszélyben a béremelési tervek?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 06:50
Fennáll a veszélye annak, hogy a korábban vártnál jóval gyengébb idei gazdasági teljesítmény árát a legkisebb keresetűek fizetik majd meg. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók még tavaly év végén állapodtak meg egy három évre szóló minimálbér-emelési tervről, aminek a 2026-ra vonatkozó, 13 százalékos célszáma egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. 
Személyes pénzügyek Megadóztatnák a magyarok a gazdagokat – új kutatás érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 13:06
Közzétettek egy új közvélemény-kutatást.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis – Sikeres jelentkezés!
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:23
A jelentkezésedet sikeresen megerősítetted, regisztrációd sikeres!
Személyes pénzügyek Benézhetünk a magyar szupergazdagok pénztárcájába – hiánypótló kutatás látott napvilágot
Gáspár András | 2025. szeptember 10. 17:14
Hiánypótló kutatás készült a hazai bizalmi vagyonkezelési piacról – kiderült, hány szereplő van, hol működik belőlük a legtöbb és milyen összetételű vagyont kezelnek. Az Apelso Wealth Management a felső tízezer vagyonáról is érdekes adatokat tett közzé.
Személyes pénzügyek Őrület, mi zajlik a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:09
Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között.
Személyes pénzügyek Az Otthon Start viheti el a show-t a Babaváró elől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 09:24
A lakáspiaci ármelkedés után a Babaváró maximális, 11 milliós összege már messze nem fog annyit érni, mint a 2019-es induláskor. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG