Elsőként a konzervatív CDU főtitkára, Peter Tauber állt elő egy javaslattal, miszerint az eddiginél jóval szélesebb körű társadalmi diskurzust kell folytatni a bevándorlásról, majd jogszabállyá kell formálni a tanulságokat. A politikus szerint a németek "még nem gondolták végig, mi szükséges ahhoz, hogy sikeres bevándorlási célország" legyen a hazájuk.
Németté tennék a bevándorlókat
Németországnak nem csak munkavállalókra van szüksége, akik egy ideig dolgoznak, majd a következő gazdasági válság idején továbbállnak, hanem olyan emberekre, akik „tudnak és akarnak tartósan felelősséget vállalni” az országért. Ezért ki kell kidolgozni egy törvényt arról, hogy milyen „képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni” – fejtette ki a CDU főtitkára.
Politikai elemzők szerint Peter Tabuer valószínűleg a párt elnökével, Angela Merkel kancellárral egyeztetve nyitotta meg a vitát, a felvetés célja pedig az lehet, hogy feltérképezzék a konzervatív táboron belüli erővonalakat és megpróbálják mederbe terelni a bevándorlás szigorú korlátozását követelő Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) mozgalom megjelenése révén kibontakozó társadalmi diskurzust.
Már van róla törvény, minek még egy?
A konzervatív táborban többen rögtön elutasították a CDU-főtitkár csütörtöki javaslatát. "Nem azt mondom, hogy elvetem a bevándorlási törvény ötletét, hanem azt, hogy már van ilyen törvényünk" - így nyilatkozott például a párt egyik legtekintélyesebb politikusa, Thomas de Maiziere belügyminiszter pénteken.
A CDU testvérpártjának, az CSU-nak az elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök pedig azt mondta, hogy nincs szükség új jogszabályra, mert az EU-s és az EU-n kívüli állampolgárok németországi munkavállalására, valamint a menekültügyre vonatkozó előírások kellőképpen szabályozzák a területet.
Jócskán eltérnek a vélemények
Erre az álláspontra helyezkedett az egyik vezető gazdasági érdekképviselet, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) elnöke, Eric Schweitzer is, aki szerint felesleges tovább szabályozni a bevándorlást. Ugyanakkor a CDU más képviselői, köztük Annegret Kramp-Karrenbauer Saar-vidéki tartományi kormányfő és a német gazdaság legfontosabb bázisát jelentő középvállalati szektor érdekeinek képviseletét felvállaló CDU-s tagozat vezetője, Carsten Linnemann üdvözölték a javaslatot.
A jelenlegi szabályozási környezet zavaros, hiszen „emitt néhány előírás a diákoknak, amott pedig néhány a befektetőknek szól, míg egyes szabályok a munkavállalókra, más szabályok a munkavállalók családtagjaira vonatkoznak” – mondta Linnemann, aki szerint hasznos lenne a rendelkezéseket új rendszerbe szervezni.
A bevándorlás gazdasági szükségszerűség
Az ellenzéki Zöldek és a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) is támogatják a felvetést. Az SPD szerint legkésőbb a ciklus végére, 2017-re el kell készíteni az új bevándorlási törvényt, amelynek kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bevándorlás gazdasági szükségszerűség. Hiszen az elöregedés miatt évente 400 ezer ember lép ki a munkaerőpiacról, akiket szükséges pótolni – mondta Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője. A baloldali politikus a Pegidára utalva annak a véleményének adott hangot, hogy a német társadalom jólétét fenyegeti az, aki be akarja zárni az ország kapuit a bevándorlók előtt.
Főleg európaiak mennek oda
Angela Merkel egyelőre nem foglalt állást egyértelműen a javasolt új bevándorlási törvény ügyében. A pártelnök-kancellár szombaton a CDU vezető testületeinek hamburgi értekezlete után tett nyilatkozatában azt mondta, hogy létezik ugyan egy sor jogszabály, de tovább kell folytatni a vitát a bevándorlás kérdéséről, és meg kell vizsgálni, hogy mennyire készült fel Németország a fenyegető munkaerőhiány kezelésére. (Merkel a héten azt is világossá tette, semmilyen módosítást nem támogat a Lisszaboni Szerződésben, és mindenfajta kezdeményezést ellenez, amely a szabad munkaerő-áramlást kérdőjelezi meg.)
Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD decemberben megjelent adatai szerint 2013-ban tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban.
Minden ötödik ember bevándorló
Ez a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett.
A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorló családból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.
Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán tette közzé kételyeit Orbán Balázs disszertációja kapcsán. 
