A többség a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. A legnépszerűbb célország: Ausztria – derül ki az Engame Akadémia adataiból.
A szeptemberben indult tanévben rekordot döntött a külföldön tanuló magyar diákok száma. A középiskolás diákok mentorálásával és felvételire való felkészítésével foglalkozó Engame Akadémia adatai szerint 18 391 fiatal jár más ország egyetemeire. Ez a szám 2017-ben még 14 ezer fő körül volt, ami 30 százalékos emelkedést jelent hét év alatt – számol be róla a Népszava.
A növekedés azért is meglepő, mert ezzel párhuzamosan a magyar felsőoktatási intézményekben is emelkedett a felvettek száma, idén a több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezret vettek fel. Összességében a külföldön tanulók aránya a teljes magyar felsőoktatási hallgatói populációban 7 százalék körül alakul, vagyis minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
Az akadémia idén tavasszal arról is végzett egy kutatást 504 külföldi felsőoktatási intézményben tanuló vagy már végzett diák körében, hogy mi motiválta őket a döntésük meghozatalakor. Ebből az derült ki, hogy 48,8 százalékuk a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. 36 százalékuk a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségeket, 33 százalékuk a magyar felsőoktatás színvonalát, 29 százalék a magyar képzések szemléletét, módszereit jelölte meg okként. Emellett harmaduk a kalandvágyat és közel ugyanennyien a magyar megélhetési körülményeket is megnevezték döntésük egyik katalizátoraként.
Hollandia előretört, a Brexit betett a briteknek
Mint azt Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője elmondta, a magyar diákok célországai között jelentős átrendeződés figyelhető meg az elmúlt években.
A legnépszerűbb ország a magyar diákok körében a földrajzi közelségnek, stabil, kiszámítható közegnek és az ingyenességnek köszönhetően Ausztria, ahol 4218 magyar diák tanul. Nagyon előretört Hollandia, ahol jelenleg 3340 magyar tanul. A dobogón megtaláljuk még Németországot is, 3139 diákkal.
2020 óta az Egyesült Királyság felsőoktatását választó magyar diákok száma meredeken csökken, így már csak a negyedik legnépszerűbb ország, körülbelül 1500 tanulóval. A Brexit óta a megemelkedett tandíjak, a vízum- és bevándorlási szabályok szigorodása és a diákhitel lehetőségek megszűnése szinte lenullázta a Kelet-Európából érkező diákok számát.
Az ötödik helyen pedig Dánia található, 838 magyar diákkal, itt a mérleg egyik serpenyőjében a sok angol képzés van és ingyenes oktatás van, viszont magasak lehetnek a megélhetési költségek.
Viszont Nádas Rita azt is hangsúlyozta: új célpontok is megjelentek a magyar diákok érdeklődésének fókuszában az utóbbi időben, és ez az átrendeződés az egész világon megfigyelhető. A Brexit és Donald Trump diák-ellenes politikája miatt a hazai tanulók körében egyre népszerűbb Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország és Svájc is.
Emellett feljövőben vannak a nem Egyesült Államokon belüli amerikai egyetemek. Ilyen a Magyarországról elüldözött bécsi CEU, a Bard College Berlinben, a NYU Abu Dhabi, a The American University of Paris és a budapesti McDaniel College is, amelyek az említett akadályok nélkül nyújtanak amerikai diplomát.
Egyre több a nálunk tanuló külföldi egyetemista
A 2024/2025-ös tanév őszi félévében már 45 755 külföldi hallgató tanult magyarországi egyetemeken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Ez 2618 fővel több, mint egy évvel korábban, és a hazai felsőoktatásban tanulók 13,9 százalékát teszi ki. A legtöbben (3383 fő) Németországból érkeztek, de sokan éjöttek Kínából (2769 fő) és Iránból (2142 fő) is.
A szomszédos országok közül Romániából (3083 fő), Szerbiából (1827 fő) és Szlovákiából (1817 fő) származik a legtöbb, magyar egyetemi képzéseken tanuló hallgató.
A külföldi hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt tíz évben: 2014-ben még 24,6 ezren tanultak magyarországi egyetemeken, vagyis tíz év alatt, 2024-re több mint 21 ezer fővel bővült a számuk. Az egyik legnagyobb növekedés a kínai hallgatók számában következett be, de az iráni, indiai és pakisztáni diákok is egyre többen vannak.
A magyarországi egyetemek azért is vonzóak a külföldi hallgatók számára, mert itt lényegesen olcsóbban lehet tanulni, a tandíjak és a megélhetési költségek is sokszor alacsonyabbak, mint más nyugat-európai vagy észak-amerikai államokban. A külföldi hallgatók számának növelését az állam is támogatja a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal, amellyel a külföldi hallgatók tanulmányait és lakhatását is segítik.
3,8 milliárd embert kiemelhetnének a szegénységből.
