Öt évvel a COVID-járvány okozta radikális átrendeződés után elmondható, hogy a hibrid munkavégzési modell gyökeret vert, de nem vált egyeduralkodóvá a magyar munkaerőpiacon – fogalmaz az iO Partners a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében. A megkérdezett magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52 százaléka) szokott valamilyen rendszerességgel otthonról dolgozni, míg 48 százalékuk kizárólag irodából dolgozik. Ez az arány azonban nem kizárólag az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függ, mivel a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.
A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők: legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.
Fotó: Pixabay
A hatékony munkavégzés ideális helyszíne
Miközben az otthoni munkavégzés népszerű lehetőség a dolgozók körében, még mindig kérdéses, mennyire bizonyul valóban hatékonynak.
A válaszadók 39 százaléka úgy ítéli meg, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, míg 20 százalékuk inkább az irodára esküszik – de a legtöbben (41 százalék) nem éreznek különbséget, vagy kiegyenlítettnek találják az előnyöket.
Érdekes adalék, hogy azon megkérdezettek többsége, akik az irodai munkát tartják a hatékonyabbnak, két- vagy több fős irodahelyiségben dolgoznak, és nem open office kialakításban.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.
Amiben az iroda jobb, mint az otthon
A hatékonyságon kívül fontos szempont az is, hogy miért szeretnek bejárni az irodába a dolgozók, illetve miben látják az irodai munka előnyeit. A legfontosabb érvnek az irodai munkavégzés mellett a kollégák jelenléte bizonyult (61 százalék). Ez a komponens a vezető beosztásúak és a Z-generáció tagjai körében volt a legmagasabbra értékelt. Az irodai munkavégzés kiemelt előnyeinek listáján a következő pont a napi rutin könnyebb betarthatósága (41 százalék értékeli ezt az előnyt), valamint az irodai napok mellett szóló toplistás tényező még a munka–magánélet egyensúly könnyebb fenntarthatósága is (30 százalék emelte ki ezt az érvet).
Az ideális iroda ismérvei
A kutatás arra is kitért, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat.
Az eredmények szerint a legfontosabb szempont a lokáció – a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni (66 százalék említette ezt).
Fotó: Pixabay
A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56 százalék) és az iroda jó technikai felszereltségét is ( szintén 56 százalék). Minden második „irodistának” fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50 százalék) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49 százalék).
A dolgozói elvárások ismerete abszolút versenyelőny lehet
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hazai irodai kultúra kétpólusúvá vált: miközben az otthoni munkavégzés stabil szereplővé nőtte ki magát a pandémiát követően, számos esetben és több tényező mentén továbbra is komoly értéket képvisel a munkavállalók szemében az irodai jelenlét.
Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.
Méghozzá Zuglóban. 
