Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén mintegy 7,6 milliárd ember élt a Földön, ezzel az 1950. évi 2,5 milliárdos népesség napjainkra a háromszorosára gyarapodott. A szakemberek szerint a trend ugyan lassul, de folytatódik, így a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9,8 milliárdra nő, és 2100-ra már 11 milliárd fölé emelkedik, ezt közölte a KSH a Privátbankár.hu-val.
|
| Forrás: KSH |
Afrika és Ázsia robban, elfogy Európa
A népességnövekedés eltér az egyes földrészeken, a népszaporulat és a születéskor várható élettartam ugyanis nagyban függ az adott térség gazdasági és földrajzi adottságaitól, kilátásaitól. A feltörekvő vagy lemaradó országokban gyorsabb a népszaporulat, az afrikai kontinens népessége például 1950 óta mintegy 5,5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és a Karib-szigeteké, valamint Ázsiáé és Óceániáé pedig több mint a 3-szorosára.
Persze, a gazdag térségeket sem kell félteni: Észak-Amerika lakossága ugyanebben az időszakban a duplájára emelkedett. Rossz hír ugyanakkor Európának, hogy nálunk a legkisebb a növekedés, 60 év alatt alig 1,4 szeresére nőtt a lakosság. Mindez átrajzolta a Föld népességének kontinensek közötti megoszlását. 1950-ben Ázsia lakossága tette ki a világ népességének 55 százalékát, ez 2017-ben 60 százalékra, 4,5 milliárdra emelkedett. Európa 1950-ben a Föld népességének még több mint egyötödét adta, napjainkban a 742 millió fő alig egytizedét.
Embertelenül zsúfolt és öreg
A világ két legnépesebb országában, Kínában és Indiában él a bolygó lakosságának kétötöde: Kínában 1,4 milliárd fő, míg Indiában 1,3 milliárd ember lakik. A két ázsiai országban ezzel külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb lakosságú kontinensen együttvéve. A század végéig azonban India és Nigéria lehetnek a növekedés mozgatórugói, mivel a várakozások szerint Kína lakossága 2030-tól csökkenni fog. Nigéria ugyanakkor az Egyesült Államokat is lekörözheti, a várakozások szerint 2047-re többen élnek majd itt, mint az Államokban.
|
| Forrás: KSH |
A létszám növekedésével a népesség öregedése is zajlik, az életkilátások javulásával ugyanakkor csökken a termékenység, így a Föld lakossága egyre idősebb korösszetételűvé válik. 1950-től a század végéig a 15 év alattiak aránya mintegy felére apadt (34-ről 18 százalékra), míg a 65 évnél idősebbeké 4,5-szeresére nőtt. A statisztikai hivatal várakozásai szerint 2100-ra a közbülső csoport enyhén csökken, majd visszaáll a 60 százalékos kezdeti szintjére. A legidősebbek aránya szintén látványosan ugrott: míg 1950-ben a lakosság mindössze 1 százaléka volt 80 év feletti, 2050-re számuk 137 millióra, 2100-ra pedig 909 millióra nő majd – ez a teljes népesség 8,1 százaléka lesz.
Mi lesz veled, vén Európa?
Az Európai Unió tagállamait tekintve rendkívül vegyes képet látunk. Az Eurostat adatai szerint az unió 28 tagországának népessége 2016. január 1-jén 510,3 millió fő volt. A népességnövekedés 1960 óta töretlen, és összességében az elmúlt több mint fél évszázadban közel 104 millió fővel, 20 százalékkal emelkedett az unióban élők száma. 2015-ben a 28 tagállamból 17-ben gyarapodott a népesség. A gyarapodás azonban nem a születésszám növekedésének köszönhető, 13 országban, köztük Németországban, Luxemburgban és Ausztriában a bevándorlás emelte meg a lakosság számát. A legnagyobb természetes szaporulást Írország és Ciprus produkálta.
|
| Forrás: KSH |
A tagállamok közül 11-ben csökkent ténylegesen a népesség, köztük Magyarországon is. A várakozások szerint az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik majd: 2045-ben eléri maximumát, 529,1 millió főt. Ezt követően a trend lassú csökkenésbe, majd stagnálásba megy át, 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik majd. 2080-ban az Eurostat számításai szerint 82,4 millió fős népességével a jelenlegi tagországok közül az Egyesült Királyság lesz a legnépesebb, megelőzve ezzel Franciaországot.
|
| Forrás: KSH |
Lesznek-e még magyarok?
Sovány vigasz, hogy ha fogyunk is, arányaiban nem sokat: Magyarország a 8,7 millióra becsült népességnagysága alapján várhatóan megőrzi 13. helyét a rangsorban, miközben részaránya 1,9 százalékról 1,7 százalékra csökken.
Több órás heves vita után fogadták el a módosítást, tovább éleződik a feszültség Bosznia-Hercegovinában. 
