4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A demográfiai változások hatalmas jövedelemkieséshez vezetnek a fejlett országokban a Bertelsmann Alapítvány szerint. Ezt a hatást azonban csökkenthetik az automatizálásba és a digitalizálásba történő beruházások. De az idősebb munkaerő továbbképzésére és egészségének megőrzésére is nagyobb gondot kellene fordítani.
Fotó: Karen Beate Nøsterud - norden.org

A társadalom elöregedése erőteljesen csökkentheti a Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban, Ausztriában és az USA-ban élő lakosok átlagos jövedelmét az elkövetkező 30 évben – írja a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. Azt vizsgálták, hogy milyen erős lesz a hatás az egyéni jövedelmek növekedésére és ennek semlegesítésére mekkora beruházásokra lenne szükség.

Vizsgálták az öregedés hatását a hét országban a termelékenységre, a gazdasági növekedésre és más makrogazdasági mutatókra. A legszerényebb fékező hatás az elöregedés miatt az Egyesült Államokban, a legerősebb Japánban várható. E két országban az egy főre jutó átlagos jövedelem, azaz az egy főre jutó GDP növekedése 2050-re várhatóan 2300 és 12 500 eurónyi összeggel csökken (2010-es árakon). (Ez 0,76, illetve 4,13 millió forint jelenleg.)

Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban a jövedelemcsökkenés közepesnek mondható, 4759-6548 euró között. (Mintegy 1,57-2,16 millió forint.) Kizárólag a demográfiai öregedés és – az USA kivételével – a munkaképes korú népesség alacsonyabb száma miatt.

Ausztria is rosszul áll

A jövedelemkiesések kiszámításához ugyanis a szerzők egy olyan modellt használnak, amelyben más tényezőket kiszűrtek. Így az össznépességet a 2018-as szinten változatlannak feltételezték, kiküszöbölve így egyéb, a következő néhány évtizedben várható demográfiai változásokat.

Az elöregedés várható hatása az egy főre jutó éves GDP-re, 2050-ig, 2010-es árakon, euróban (Bertelsmann Alapítvány) (USA, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Japán)

Japánban, ahol a társadalom már az 1980-as évek óta gyorsan öregedik, és Ausztriában (7234 euró mínusz) a változások jövedelemcsökkentő hatásai még erősebbek – állapították meg a tanulmányban. (Olvassa el ezt is: Új számítások – még több magyar dolgozóra lesz szükség Ausztriában?)

Az USA kivétel lehet

Az Egyesült Államok viszonylag jó teljesítménye az összehasonlításban a kedvezőbb népességfejlődésnek köszönhető, erősebb migrációval és magasabb születési arányszámokkal. Az USA lehet a mintában az egyetlen olyan ország, ahol a munkaerő továbbra is növekszik majd, és nem is öregedik a következő 30 évben.

A jólét csökkenésének egyik oka az, hogy a munkaképes korúak és a nyugdíjaskorúak aránya romlik. De a munkaerő összetétele is megváltozik. A következő 10-20 évben az idősebbek (55-64 évesek) aránya majdnem mindegyik megfigyelt országban növekszik. A kutatások korábban kimutatták, hogy az egyén termelékenysége körülbelül 50 éves korban éri el a maximumot, majd ezután lassan csökken. Ez negatív hatással lesz az általános munkatermelékenységre is.

Rengeteget kell majd IT-re költeni

Az említett országokban ezért a munkaerőpiacon való fokozott részvétel, valamint az automatizálásba és a digitalizálásba történő további beruházások szükségesek – írja a tanulmány összefoglalója. Ahol a munkaerő csökkenni fog a következő néhány évtizedben, növekszik a nyomás a vállalatokon, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az úgynevezett “fejlett munkaerő-megtakarítási technológiák” alkalmazására. Ezzel kompenzálhatják a nemzetközi versenyképesség csökkenését.

A tanulmány szerzői szerint az egy főre jutó átlagjövedelem megőrzése érdekében az információs és kommunikációs technológiákba (ICT), különösen szoftverekbe fektetett tőke arányát Olaszországban, Japánban és Spanyolországban a jelenleginek öt-hatszorosára kell növelni 2050-ig. Ausztriában, Franciaországban és Németországban pedig a részesedést kétszeresére-háromszorosára kell emelni.

Fitt és képzett idősekre van szükség

Mivel az öregedés a múltban mérsékelt volt, a vállalatok a termelési folyamatok optimalizálására és új termékek fejlesztésére koncentráltak. Nem pedig a fejlett munkaerő-megtakarítási technológiákra. De ez nem maradhat így. Ezen kívül átfogó modern digitális infrastruktúrára is szükség van.

Ezek mellett a beruházások mellett további intézkedésekre van szükség az emberek foglalkoztatásának növeléséhez, valamint az egyéni termelékenység megőrzése érdekében idősebb korban is. Oktatásra és a készségek szintjének javítására van szükség az egész élet során. Valamint azokat a vállalati politikákat és a foglalkoztatási feltételeket is fejleszteni kell, amelyek segítenek, hogy a munkavállalók fizikailag fittek és egészségesek legyenek még idősebb korban is – teszik hozzá.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezetője
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 20:19
Balázs Zoltán sok területen évtizedes tapasztalattal rendelkezik, Kármán András a piaci gondolkodását, hatékonysági szemléletét és szervezetépítő készségét tartja elengedhetetlennek.
Makro / Külgazdaság A választás óta nem volt ennyire drága az euró, mint kedd este
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 19:33
Elhagyta a 367-es szintet is kedden az euró-forint árfolyam, a dollár-forint 317-nél jár.
Makro / Külgazdaság Trafóháznál robbant pokolgép a német-lengyel határnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 17:15
Az elkövetőknek egyelőre nyoma sincs.
Makro / Külgazdaság Rekordösszegűre nőhetnek a kórházi tartozások idén
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 15:46
A legfrissebb adatok szerint már 59 milliárd forint a kórházak összesített adóssága, az egyetemi klinikák is tetemes összeggel tartoznak. 
Makro / Külgazdaság Összeomló beruházások, szárnyaló ipar: ilyen volt a kormányváltás utáni gazdasági átmenet
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 1. 12:12
Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.
Makro / Külgazdaság Húsbavágó: áttört egy határt a benzin átlagára
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:39
Határozott mértékű az árváltozás, legalábbis a 95-ös benzinnél.
Makro / Külgazdaság Befékezett a feldolgozóipar – így értékelték augusztust a menedzserek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:06
Megérkeztek az értékek a múlt hónap kapcsán.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter új fejezetet nyitna az INA-ügyben?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 09:09
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, miután horvát kollégájával egyeztetett.
Makro / Külgazdaság Meglepetéssel indul a nap: gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a korábban vártnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:30
Enyhén felfelé javította második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves, az áprilistól június végéig tartó időszakot felölelő GDP-adatot.
Makro / Külgazdaság Komoly tartalékot talált a költségvetésben a GKI
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:11
Gazdasági ügyekre, államadóssági kamatokra, valamint kultúrára, sportra és vallási célokra is GDP-arányosan többet költ Magyarország az uniós vagy régiós átlagnál a GKI szerint. A gazdaságkutató számításai alapján a kiadások mérséklésével összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG