|
| Fotó: Karen Beate Nøsterud - norden.org |
A társadalom elöregedése erőteljesen csökkentheti a Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban, Ausztriában és az USA-ban élő lakosok átlagos jövedelmét az elkövetkező 30 évben – írja a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. Azt vizsgálták, hogy milyen erős lesz a hatás az egyéni jövedelmek növekedésére és ennek semlegesítésére mekkora beruházásokra lenne szükség.
Vizsgálták az öregedés hatását a hét országban a termelékenységre, a gazdasági növekedésre és más makrogazdasági mutatókra. A legszerényebb fékező hatás az elöregedés miatt az Egyesült Államokban, a legerősebb Japánban várható. E két országban az egy főre jutó átlagos jövedelem, azaz az egy főre jutó GDP növekedése 2050-re várhatóan 2300 és 12 500 eurónyi összeggel csökken (2010-es árakon). (Ez 0,76, illetve 4,13 millió forint jelenleg.)
Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban a jövedelemcsökkenés közepesnek mondható, 4759-6548 euró között. (Mintegy 1,57-2,16 millió forint.) Kizárólag a demográfiai öregedés és – az USA kivételével – a munkaképes korú népesség alacsonyabb száma miatt.
Ausztria is rosszul áll
A jövedelemkiesések kiszámításához ugyanis a szerzők egy olyan modellt használnak, amelyben más tényezőket kiszűrtek. Így az össznépességet a 2018-as szinten változatlannak feltételezték, kiküszöbölve így egyéb, a következő néhány évtizedben várható demográfiai változásokat.
|
| Az elöregedés várható hatása az egy főre jutó éves GDP-re, 2050-ig, 2010-es árakon, euróban (Bertelsmann Alapítvány) (USA, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Japán) |
Japánban, ahol a társadalom már az 1980-as évek óta gyorsan öregedik, és Ausztriában (7234 euró mínusz) a változások jövedelemcsökkentő hatásai még erősebbek – állapították meg a tanulmányban. (Olvassa el ezt is: Új számítások – még több magyar dolgozóra lesz szükség Ausztriában?)
Az USA kivétel lehet
Az Egyesült Államok viszonylag jó teljesítménye az összehasonlításban a kedvezőbb népességfejlődésnek köszönhető, erősebb migrációval és magasabb születési arányszámokkal. Az USA lehet a mintában az egyetlen olyan ország, ahol a munkaerő továbbra is növekszik majd, és nem is öregedik a következő 30 évben.
A jólét csökkenésének egyik oka az, hogy a munkaképes korúak és a nyugdíjaskorúak aránya romlik. De a munkaerő összetétele is megváltozik. A következő 10-20 évben az idősebbek (55-64 évesek) aránya majdnem mindegyik megfigyelt országban növekszik. A kutatások korábban kimutatták, hogy az egyén termelékenysége körülbelül 50 éves korban éri el a maximumot, majd ezután lassan csökken. Ez negatív hatással lesz az általános munkatermelékenységre is.
Rengeteget kell majd IT-re költeni
Az említett országokban ezért a munkaerőpiacon való fokozott részvétel, valamint az automatizálásba és a digitalizálásba történő további beruházások szükségesek – írja a tanulmány összefoglalója. Ahol a munkaerő csökkenni fog a következő néhány évtizedben, növekszik a nyomás a vállalatokon, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az úgynevezett “fejlett munkaerő-megtakarítási technológiák” alkalmazására. Ezzel kompenzálhatják a nemzetközi versenyképesség csökkenését.
A tanulmány szerzői szerint az egy főre jutó átlagjövedelem megőrzése érdekében az információs és kommunikációs technológiákba (ICT), különösen szoftverekbe fektetett tőke arányát Olaszországban, Japánban és Spanyolországban a jelenleginek öt-hatszorosára kell növelni 2050-ig. Ausztriában, Franciaországban és Németországban pedig a részesedést kétszeresére-háromszorosára kell emelni.
Fitt és képzett idősekre van szükség
Mivel az öregedés a múltban mérsékelt volt, a vállalatok a termelési folyamatok optimalizálására és új termékek fejlesztésére koncentráltak. Nem pedig a fejlett munkaerő-megtakarítási technológiákra. De ez nem maradhat így. Ezen kívül átfogó modern digitális infrastruktúrára is szükség van.
Ezek mellett a beruházások mellett további intézkedésekre van szükség az emberek foglalkoztatásának növeléséhez, valamint az egyéni termelékenység megőrzése érdekében idősebb korban is. Oktatásra és a készségek szintjének javítására van szükség az egész élet során. Valamint azokat a vállalati politikákat és a foglalkoztatási feltételeket is fejleszteni kell, amelyek segítenek, hogy a munkavállalók fizikailag fittek és egészségesek legyenek még idősebb korban is – teszik hozzá.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
