„A Nemzeti Oltóanyaggyár projekt – néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés és az építési elemek megvalósítása után – megváltozott” – közölte a Debreceni Egyetem a Klasszis Médiához tartozó Mfor érdeklődésére.
Az egyetem szerint az általuk 2024-ben kezdeményezett, hosszadalmas egyeztetést követően a projektszerződést az állammal végre módosították, és ma már nem klasszikus gyárépítésről van szó, az már nem tartozik a feladatok közé.
Ehelyett egy minden elemében az egyetemi tevékenységet – oktatást, kutatást, tanüzemi működést – szolgáló, valamint a gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma részeként működő tanüzemi egység fejlesztése a cél. Az új terveket a már korábban megépült beruházási elemeket is magában foglaló korábbi finanszírozással – de a további finanszírozás elvetésével – valósítják meg.
Egész pontosan: az új cél a hazai oltóanyaggyártást is megalapozó Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, mint tudáscentrum létrehozása és fejlesztése. Az oltóanyag-tudásbázissal összefüggő kutató és tanüzemet 2030 végéig kell megvalósítani a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen.
Fotó: Debreceni Egyetem
Azt is közölték: nemzetgazdasági szempontból már nem kiemelt jelentőségű beruházásról van szó, ez most már egy sima egyetemi oktatás-kutatás-innovációs fejlesztési feladat.
A Debreceni Oltóanyaggyár hozzátette:
„A Nemzeti Oltóanyaggyárra az ígért 55 milliárd forintos forrást az egyetem csak részlegesen kapta meg, utoljára 2022-ben kapott pénzt (19 milliárdot a beruházásra). A megkapott pénzből a befogadó csarnok, az utak, az utak közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg. Ugyanakkor kialakították a majdani gyár tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges gyógyszergyári tudással rendelkező szakembergárdát, akik túlnyomórészt más gyógyszeripari szervezetektől, cégektől érkeztek. Bár kutatás-fejlesztési eredmények születtek (az oltóanyagok deszkamodellje például), de a gyárépítés leállása miatt ezek félbeszakadtak, és már 2024-ben létszámcsökkentés indult el, sőt, a vezérigazgató is lemondott a kilátástalan helyzetben. A megkapott összeg tehát részleges volt, de annak felhasználása is csak töredékesen történt meg a korábbiakban a megjelölt célokra. A fennmaradt összeget 2030-ig használja fel az egyetem az innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzése során”.
Már két tengerszoros biztonságáért aggódik a világ. 
