Vásárlás másképp: hazagurul a kosár.

A demográfiai változások hatalmas jövedelemkieséshez vezetnek a fejlett országokban a Bertelsmann Alapítvány szerint. Ezt a hatást azonban csökkenthetik az automatizálásba és a digitalizálásba történő beruházások. De az idősebb munkaerő továbbképzésére és egészségének megőrzésére is nagyobb gondot kellene fordítani.

Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket. Az elöregedésen kívül ilyen az ifjú generáció felemelkedése és gazdagodása is, ami átalakítja a fogyasztás szerkezetét. Ezek a trendek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével.

A fejlett társadalmak elöregedése azt eredményezheti, hogy nagyon nagy lesz a keletje a jól képzett munkaerőnek. Ez pedig azzal járhat, hogy a munkaadóknak sokkal többet kell ígérniük, nagyon megugorhatnak a fizetések. Németországban például fejenként 13 700 euróval. De jobban terjed majd a robotika is, például magyarországi gyárakban.

Biztosan lesz, akinek a következő években elveszik a munkáját a gépek, másokat viszont egyelőre egyáltalán nem fenyeget a mesterséges intelligencia térhódítása. A történelmi tapasztalatok szerint jó eséllyel nem kevesebb munkát, hanem épphogy többet hoz a robotizáció, de egészen más tudással kell rendelkeznünk ezek betöltéséhez, mint korábban. Az igazi robbanás akkor jön, ha elérjük a szingularitást.

Úgy tűnik, nem teljesen alaptalanok a sci-fikből ismert félelmek: a Google mesterséges intelligenciája ugyanis hiperagresszív magatartást tanúsít bizonyos stresszes szituációkban. Ez a fajta reakció kérdésessé teszi az öntanuló neurális hálózatos további fejlesztését – mit tehetünk, hogy megelőzzük a robokalipszist?

Kínai nyelvről azonnal fordító alkalmazás, a szerszámokat az embernek adogató robotszaki, iskolába küldött diákhelyettes, embereknek dirigáló célszoftver, pénztárosok nélküli automata szupermarket. Naponta jönnek a meglepőnél meglepőbb hírek, amelyek már nem a fantázia birodalmába visznek, már holnap átalakíthatják éltünket.

Napról-napra fejlődik a technológia, gyakorlatilag komplett számítógépeket hordozunk ma már a zsebünkben. Ez a fejlődés a városok tervezésében is megmutatkozik: szenzorok, kamerák és mérőeszközök figyelik minden lépésünket. De hogyan lesz ettől okos egy város, és miért érdemes ilyenben élni? Mi lesz az adatainkkal? Utánajártunk.

Nem minden bankárnak kell tartania a gépektől, főleg, ha befektetésekről van szó.

Egyre kevésbé ördögtől való gondolat, hogy robot kollégákkal dolgozzunk együtt a munkahelyünkön. A gyárakban már mindennapos, és szép lassan a fehérgalléros munkaköröket is meghódítják maguknak a gépek. A világ az összetartó, erős csapatot alkotó „kobotok” felé halad, Magyarországon azonban még mindig nehezen tudnánk kezelni, ha valakit robotra cserélnek.

Nem csak Magyarország küzd óriási munkaerőhiánnyal: a szakképzettek mellett az iparból és az irodákból is rengeteg ember hiányzik. Ilyen esetekben mindig felmerülnek az alternatívák, amik között ott vannak a robotok is: a mesterséges intelligencia fejlesztésnek és a napról-napra fejlődő technológiának hála hamarosan nem csak a gyárakban, de a kis cégeknél is megjelenhetnek a robot kollégák. Kérdés, hogy te mennyire vagy helyettesíthető.

Mindenütt az elektromos, önvezető autókról beszélnek, egyesek már az olajipart is temetik, és úgy vélik, évek múlva nem lesz szükség fosszilis tüzelőanyagokra. De van olyan vélemény is, amely szerint nem eszik ilyen forrón, a fejlődés lassabb lehet. A fogyasztók ugyanis nem ezt akarják.

Ez az első alkalom, hogy gépek közötti kommunikációra engedélyezett számtartományt az NMHH.

Szétvert gépek és munkássztrájk jellemezte a második ipari forradalmat, a patkolókovácsok pedig a műhelyükben keseregtek, amikor 1908-ban megjelent az első autó az utakon. A történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát, és azóta sem sikerült megbarátkoznunk a fejlődéssel, csak a gőzgép helyett most a robotoktól rettegünk. Valójában azonban több előnye is lenne annak, ha a gépek mégis „átvennék az uralmat” – megmutatjuk, mik ezek.