4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Úgy tűnik, nem teljesen alaptalanok a sci-fikből ismert félelmek: a Google mesterséges intelligenciája ugyanis hiperagresszív magatartást tanúsít bizonyos stresszes szituációkban. Ez a fajta reakció kérdésessé teszi az öntanuló neurális hálózatos további fejlesztését – mit tehetünk, hogy megelőzzük a robokalipszist?

Ha szóba kerülnek a mesterséges intelligenciák, mindenkinek egyből a Terminátor Skynetje ugrik be, amely végül robotok segítségével leigázza az emberiséget. Nem kell azonban a fantázia birodalmába nyúlnunk, hogy valami nagyon hasonlóval találkozzunk: a Science Alert cikke szerint pontosan egy ilyen viselkedés csíráját fedezték fel a Google DeepMind mesterséges intelligenciájánál. A DeepMind ugyanis rendkívül agresszívan viselkedik, ha nyomás alá helyezik.

Mitől stresszel egy gép?

A DeepMind nem egyszerűen egy előre megadott paraméterek alapján működő mesterséges intelligencia, hanem egy úgynevezett neurális hálózat, amely működésében rendkívül hasonló az emberi agyéhoz. A Google, akárcsak számos más technológiai vállalat szintén azon mesterkedik, hogy megfejtse az emberi gondolkodás működését, és ezt modellezze egy elektronikus formában. A neurális hálók úgy tanulnak, mint a gyerekek: magukba szívják az információt, amit biztosítanak nekik, ám amikor szembesítjük őket egy problémával, akkor a saját kútfőjükből kell összekapcsolniuk a szerzett információkat.

Ezt a legkönnyebben egyszerű számítógépes játékok vagy szimulációk segítségével tudják modellezni a kutatók. A DeepMindot először egy gyűjtögetős játékra küldte rá, összesen 40 millió szimulációt futtatva le. Az alábbiakban a piros és kék figurák az AI által mozgatott karakterek, a zöldek az összegyűjtendő gyümölcsök. A cél, hogy minél több gyümölcsöt gyűjtsön az egyik játékos. Ahogy az látható, ahogy fogynak a zöld kockák, úgy lesz egyre agresszívabb a két játékos:

Érdekesség ugyanakkor, hogy a lövöldözésből nem terem közvetlen haszna egyik játékosnak sem, ugyanis nem ejtenek el gyümölcsöket, pusztán megállnak egy pillanatra, így a másik játékosnak több ideje van a gyűjtögetésre. Ennek ellenére ahogy fogynak az elérhető nyersanyagok, úgy válik egyre agresszívabbá a két játékos. Ráadásul ahogy haladt előre a kutatás, úgy fedezték fel, hogy a DeepMind egyre több energiát fektet az ellenfél szabotálásába, megsemmisítésébe és támadásba, akkor is, ha nem ez volt a legokosabb lépés.

Robot robotnak farkasa

A DeepMind képességeit egy másik, kifejezetten a kooperációt vizsgáló játékban is tesztelték. Ebben a két játékos egy-egy farkast testesít meg, akiknek el kell ejteniük a prédát jelképező kék entitást. Ha a két farkas közel tartózkodik a prédához, akkor több pontot kapnak, mintha csak az egyikük rohan be a zsákmányért:

A kutatók úgy látták, hogy így a legrealisztikusabb a szimuláció, a csoportosan vadászó állatoknak ugyanis több esélye van megszerezni és megtartani a zsákmányt, mint az egyedül vadászóknak, akiktől a többi állat elcsaklizhatja az elejtett vadat. Érdekes módon a DeepMind itt is képes volt megtanulni a szükséges lépéseket, és bár eleinte elsőként rohant be, később megtanult cserkészni a másik játékossal a közös cél érdekében. Ez mutatja, hogy a szituációtól függően a neurális hálózatok képesek rendkívül emberi tulajdonságokat szimulálni, ezek ugyanis az emberi túlélést szavatolnák a vadonban.

Nem ember, de már közel áll hozzá

Bedobtak egy ötletet: ezzel állítanák meg a gépek lázadását. >>>

A DeepMind 2016-ban már ember ellen is bizonyította intuíciós képességét, amikor megverte a gó-világbajnokot: ez az ázsiai eredetű játék sokkal bonyolultabb, mint a sakk, így ma már ezt használják a mesterséges intelligenciák szűrőjeként. A mostani kísérletek azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciák igenis képesek a túlélésüket vagy személyes előnyüket szolgáló tulajdonságok vagy cselekedetek végrehajtására.

Ez viszont problémákat vet fel egyes automatizálható rendszerek fejlesztésében – mi történik például, ha az intelligens közlekedési lámpa lassítani szeretné a forgalmat, miközben az önvezető robotautónk a létező leggyorsabban akar eljutni egyik pontból a másikba? Az önérvényesítésnek itt akár emberéleteket követelő megoldása is születhet. A kutatók szerint olyasfajta rendszerre lesz szükség, mint Isaac Asimov Robot-univerzumában, amely előtérbe helyezi az emberi élet védelmét a robot vagy AI önös érdekeivel szemben. Kérdés csupán az, hogy mikor válnak elég intelligenssé ahhoz, hogy megtanulják áthágni a szabályokat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter boldog lehet: közel 93 milliárd forintnyi pénz érkezik Norvégiából
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:31
Jens Stoltenberg norvég és Kármán András magyar pénzügyminiszter egymás tenyerébe csapott.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább az orosz pénzügyi vezetés
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:08
Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt? Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 23. 14:11
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, másnap pedig Kármán András pénzügyminiszter is ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések (az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai) fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amit az állam a saját működésén spórolna. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől.
Makro / Külgazdaság Orosz szankciók: kiszabadult a szellem a palackból
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 13:17
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány.
Makro / Külgazdaság Még Dubajban sincs biztonságban Matolcsy Ádám
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 12:16
Bár az Egyesült Arab Emírségekkel hazánknak nincs kiadatási megállapodása, egyedi egyezséggel vagy kiutasítással a magyar hatóságok elé lehet hozni a volt MNB-elnök fiát.
Makro / Külgazdaság Ismét drónokkal támadtak egy teherhajóra a Fekete-tengeren (videó!)
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 11:39
A tankert ért támadásban egy tengerész meghalt, három eltűnt.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék tervéről mondott véleményt a Fitch
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:51
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak.
Makro / Külgazdaság Hirtelen megszólalt Matolcsy György ügyvédje
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:03
Bátki Pál szerint nincs szó vagyonvesztésről a nyomozati iratok között.
Makro / Külgazdaság Veszélyes szinteken a világ széndioxid-kibocsátása
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 17:30
Négyszer annyi CO₂ szennyezi a levegőt, mint 65 éve. Lehet fordulat?
Makro / Külgazdaság Utilaput köthet a kormány a Roszatom talpára?
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 16:19
Azt rebesgetik, hogy végleg megválhat a magyar kormány az oroszoktól a paksi atomerőmű bővítésénél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG