A 2025-ös év több meglehetősen nagy fordulatot hozott eddig a tőkepiacokon: év elején sok befektető még az USA részvénypiacára fókuszált, több elemzőház itt várta a felülteljesítést az új amerikai vezetésben bízva, ám a magas pozícionáltságra hidegzuhanyként érkezett Donald Trump elnök vámtervezete, ami mély és gyors esést eredményezett a részvények és a dollár árfolyamában – értékelt lapunk érdeklődésére az OTP. Miután eluralkodott a pesszimizmus a befektetőkön, az amerikai elnök eltolta a vámintézkedéseket és különmegállapodásokról kezdett tárgyalásokat. Ez a részvénypiacokon újabb fordulatot hozott és az amerikai indexek új csúcsokra emelkedtek, részben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések húzóerejének hatására.
Április elején olyan szintű bizonytalanság volt megfigyelhető, melyet 2008 óta nem láttunk – állapították meg az Ersténél.
Az OTP privátbanki portfólióiban nagy hangsúlyt kaptak a részvény, a vegyes és az abszolút hozamú befektetési alapok. Köztük is a közép- és kelet-európai részvényekbe fektetők, hiszen a régió részvénypiacai az idei évben is kivételesen jól teljesítettek, így ezekkel továbbra is jó hozamokat lehetett elérni és még a fentebb írt magas volatilitás is mérsékelhető volt. A strukturált termékek, mint alternatív befektetések szintén keresettek voltak 2025 első félévében. A kockázatosabb eszközök mellett továbbra is népszerűek maradtak az állampapírok, ezen a piacon a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) korábbi dominanciája után, ismét szélesebb körben fektették be a vagyonukat a legnagyobb hazai bank ügyfelei.
Összességében a tizenhárom magyarországi privátbanki szolgáltató által kezelt összvagyon 2025. június 30-án 12 ezer milliárd forint fölé mehetett, ez több mint 4 százalékkal magasabb a fél évvel korábbinál. A feltételes módot az indokolja, hogy a Privátbankári Körkép érdeklődését – mondhatni, régi rossz szokásához híven – a Generali Alapkezelő ignorálta, míg a K&H csak első negyedévi adatokat közölt, mondván, csak szeptember elején tehetik azt közzé.
A legnagyobb, féléves vagyongyarapodásról a Hold Alapkezelő (18,47 százalék) és az Equilor Befektetési Zrt. (15,95 százalék) számolt be, de a CIB plusza is alig maradt el a két számjegytől (9,84 százalék).
Az Erste arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a privátbanki portfólióikban az 50 százalékot meghaladja a devizakitettség, a forint – leginkább a dollárral szembeni – erősödése fékezőleg hatott a magyar fizetőeszközben kimutatott vagyon növekedésére. Ugyanezt tapasztalták a CIB-nél és a Concorde-nál is. Utóbbinál még azt emelték ki, hogy a csökkenő kötvényhozamoknak köszönhetően az ügyfelek a kötvények felől a részvények, illetve a befektetési alapok felé fordultak, miközben a készpénz aránya alacsony, 5 százalék körül maradt.
A kezelt vagyonok növekedése ugyan némileg elmaradt a 2023 és 2024 azonos időszakában tapasztalttól, de ezt a bázishatás magyarázza – mutattak rá az 5,15 százalékos féléves vagyonnövekedési rátát felmutató Ersténél. A portfólióik összetételében nem volt szignifikáns változás. Folytatódott, sőt, erősödött a portfólión belül a diszkrecionális vagyonkezelés bővülése, valamint tovább emelkedett a bizalmi vagyonkezelési struktúrát választó ügyfelek száma.
A CIB-nél azt emelték ki, hogy a reáljavakba történő befektetések komoly kiáramlást jelentettek, ami a portfólióikban a kockázatosabb elemeken elért, bőven infláció feletti hozamokat nyirbálta szintén.
Az MBH-nál is azt hangsúlyozták, hogy a Prémium Magyar Állampapírok lejárataiból, hozamfizetéseiből felszabaduló összegek egy kisebb hányadából az ügyfelek jellemzően bel- és külföldi ingatlanokat vásároltak. A tavaszi céges osztalékfizetésekből ugyanakkor friss tőkék áramlottak be, illetve vissza.
A Raiffeisennél támogatta a vagyonnövekedést a Prémium üzletágból átvett ügyfelek vagyontranszfere, valamint az új és meglevő ügyfelek hozzájuk csatornázott jelentős vagyona is.
Összességében a privátbanki számlák száma ha enyhén is, egy százalék alatti mértékben, de csökkenhetett, 64 ezer alá.
Ami csak és kizárólag az egyedül mínuszos, de a nagy súlyú, az egyik legnagyobb hazai privátbanki szolgáltatónak számító MBH-nak tudható be. Az ő csökkenő számait leginkább a 14 százalékos növekedést felmutató Hold kompenzálta. E képzeletbeli dobogóra még a Raiffeisen (+9,66 százalék) és az Erste (+9,55 százalék) fért fel.
Egy hazai privátbanki ügyfél számláján átlagban közel 190 millió forint volt az idei első félév végén, persze, nagy szórással.
(A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek. A K&H-nál a 2025-ös évre vonatkozóan március 31-ei adatok szerepelnek.)
Változó belépési limitek
Aki privátbankárra szeretne bízni a vagyonát, annak legalább 20 millió forinttal kell rendelkeznie, de több szolgáltató is ennél nagyságrenddel feljebb húzza meg a határt.
Miközben a belépési alsó limitek is folyamatosan emelkednek, ami az utóbbi években végbement infláció fényében cseppet sem meglepő.
Mostani körképünk során ketten számoltak be változtatásról. Az OTP Private Bankingnek részben az elmúlt évek inflációja miatt, valamint szolgáltatásai kiemelt színvonalának fenntartása érdekében 2025. július 1-től 100 millió forintra kellett emelnie a privátbanki szolgáltatásaihoz kapcsolódó belépési limitet. Mint arra felhívták a figyelmet, a változásban érintett ügyfelek továbbra is a megszokott exkluzivitást élvezhetik, tanácsadóik kiemelt figyelmet biztosítanak meglévő és új ügyfelek számára egyaránt. A privátbanki, illetve kiemelt privátbanki szolgáltatásaik mellett 20 millió forintos kezelt vagyontól továbbra is elérhetőek a digitális privátbanki szolgáltatásaik. Összességében így az OTP Private Banking még közelebb lépett a svájci és liechtensteini modellek színvonalához, amelyeket a hazai privátbanki szolgáltatók mezőnyében az elsők között nyújtott Magyarországon.
A CIB is emelt, 60 millió forintról 100 millióra, – mint írták – az utóbbi évek általános vagyonnövekedési adatait követve, hiszen jó pár éve nem változtattak a privátbanki szolgáltatásuk belépési limitjein.
További három szolgáltató pedig kilátásba helyezte, hogy emelni fog. Az Erste privátbanki üzletágánál valószínűleg jövőre viszik feljebb a jelenlegi, 150 millió forintos alsó szintet. Az MBH 2026 januárjától tervezi a belépési limit emelését, ugyanezt pedig az SPB egy-két éven belül tartja szükségesnek.
És a kilátások
S akkor szokás szerint lássuk, mit hozhat a jövő, azaz mire számítanak a hazai privátbanki szolgáltatók 2025 végéig – a saját szavaikkal. (Négyen – a Generali, a K&H, az OTP és az UniCredit – nem adtak előrejelzést.)
CIB: „Továbbra is – a fent említettek szerint – az év első felében már látott ellentétes hatású folyamatokra számítunk, melyek egyszerre gyakorolhatnak pozitív és negatív hatást is a kezelt vagyonokra.”
Concorde: „Az új beáramlás – tekintve a makrogazdasági kondíciókat, úgymint a növekedés hiánya – várhatóan mérsékelt marad, a második félévben azonban az első félévinél számottevőbb hozam teljesítménnyel számolunk.”
Erste: „Az év második felében valamivel erősebb növekedési dinamikát várunk. A piacok várhatóan továbbra is támogatóak maradnak, illetve a lassan beinduló gazdasági növekedés is a vagyonok gyorsabb gyarapítását teszi lehetővé. A forint esetében inkább gyengülő pályára számítunk, ami – az említett magas devizakitettség miatt – szintén hozzájárul a vagyonok dinamikusabb bővüléséhez.”
Equilor: „További jelenetős beáramlásra, az első félévet meghaladó ügyfél- és állománynövekedésre számítunk.”
Gutmann: „A választások közeledtével felélénkülhet némi földrajzi diverzifikációs átsúlyozás Ausztria és Svájc felé.”
Hold: „A befektetési döntések terhe sokakat fordíthat a portfóliókezelési szolgáltatások irányába. Mint az elmúlt egy évben, a következő években is jelentős ügyfélszám-bővülésre számítunk. Az elmúlt 30 év alapján bízhatunk a portfóliókezelői teljesítményeinkben, hiszen a teljes értéklánc, illetve minden egyes befektetési döntésünk házon belül van.”
MBH: „A forint viszonylagos erősödését kihasználva az elmúlt időszakban megnövekedett az euró- és dollárvásárlások és az ezekben a devizákban történő befektetések volumene. Arra számítunk, hogy ez a trend tovább folytatódik és a kezelt ügyfélportfóliókon belül tovább emelkedik a devizakitettség. A geopolitikai kockázatok továbbra is meghatározóak lesznek és ez visszafogottságra intheti a befektetőket. Másrészről viszont, az ennek köszönhető volatilitást kihasználhatják a kockázatvállalók, megfelelő körültekintéssel, a szakértő, elemzéseket is felhasználó professzionális privátbankárok segítségével. Ennek e környezetnek nyertesei lehetnek például az abszolút hozamú befektetési alapok. Az éves inflációs csúcson valószínűleg már túljutottunk, ám kockázatok még itt is lehetnek. Az időjárás, vagy esetleg a geopolitikai kockázatok pillanatok alatt az egekbe emelhetik az alapvető élelmiszer alapanyagok (olaj, gabona stb.) árát, amennyiben így lesz, ezek hatását a jelenlegi árrésstop csak nagyon korlátozottan enyhítheti. A kezelt vagyonok tekintetében a jelenlegi trend folytatására számítunk, azaz tovább nyílik az olló, elsősorban a legvagyonosabb réteg esetében történik meg számottevő új forrás beáramlása.”
Raiffeisen: „Jóval nyugodtabb, alapvetően támogató tőkepiaci környezetet feltételezünk 2025 második felében, a forint további érdemi erősödésére pedig nem számítunk. Folytatjuk a Private Banking belépési limitet elérő Premium Banking ügyfelek átsorolását. Alapvetően optimisták vagyunk az üzleti aktivitást tekintve, a kezelt vagyonban éves szinten körülbelül 10 százalékos növekedést várunk idénre. A befektetések területén az eddigi trendek folytatódásával számolunk: nő a befektetési alapok, részvények, certifikátok és csökken a forintos kamatozó eszközök aránya.”
SPB: „Csökkenő nominális alapkamatok, csökkenő infláció – enyhén növekvő állomány.”
A korábbi Privátbanki Körképeket itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
