A vártnál rosszabb inflációs adat miatt 2025-ben újra nyugdíj-kiegészítés fizetésére kényszerült a kormányzat. A kabinet az elmúlt évi költségvetésben 3,2 százalékos pénzromlási mutatóval számolt, az év második felére nyilvánvalóvá vált, hogy ez a mérték nem tartható, így novemberben a nyugdíjasok további 1,6 százalékos nyugdíjkorrekcióban részesültek.
A jövő évi büdzsé 3,6 százalékos inflációt jelzett elő, így
január 1-jével az idősek ekkora mértékű nyugdíjemelkedéssel számolhatnak.
Jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi előrejelzése szerint ennél kedvezőbb, mindössze 3,2 százalék lesz a 2026-os éves átlagos infláció, ami – ha bekövetkezik – egyrészt azt jelentené, hogy nem kell novemberben újabb tízmilliárdokat kifizetnie államkasszának, másrészt azt, hogy
a nyugdíjak reálértéke 2024 után újra emelkedne.
A kormányzat abban az évben 6 százalékos inflációt becsült, év elején ennyivel emelkedtek az idősek ellátásai, végül azonban a pénzromlási mutató „csak” 3,7 százalék lett.
A 2025-ös év decemberi inflációs adatait értelemszerűen még nem ismerhetjük, ám ahogy azt az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérése december elején jósolta, a 2024 végi magas bázisadat miatt, illetve hogy az árkosárban szereplő több termék is az árrésstop hatálya alá került, 2026 elején az árkosárindex értéke a mínusz 9 százalékot is megközelítheti, azaz január elején akár 9 százalékkal is olcsóbb lehet egy nyugdíjas havi nagybevásárlása, mint 2025 elején.
Ami biztosan érkezik
Az már évek óta megszokott, hogy a nyugdíjasok februárban megkapják a 13. havi nyugdíjat, ám 2026 ebből a szempontból ismét egy különleges év lesz: a kormányzat döntése értelmében
négy év alatt bevezetik a 14. havi nyugdíjat is,
ami úgy fog kinézni, hogy 2026-ben egyheti, 2027-ben kétheti, 2028-ban háromheti, végül 2029-ben egy teljes havi ellátást kapnak pluszban a szépkorúak.
Érdekesség, hogy ezt a döntést a kabinet ősszel hozta meg, ám egyelőre nem módosították ehhez a jövő évi költségvetési törvényt. A január 1-jétől hatályos büdzsé nem tartalmaz tizennegyedik havi nyugdíjra vonatkozó előirányzatot, pedig nem kis összegről van szó. Mivel a tizenharmadik havi nyugdíj összegének negyedéről van szó, ez a költségvetésben nagyjából 133 milliárd forint kiadást fog jelenteni.
A kabinet nem is bajlódott a költségvetési forrás előteremtésével a bevételi oldalon, hanem nemes egyszerűséggel megemelte nemcsak a 2025-ös, hanem a 2026-os hiánycélt is kereken 5 százalékra.
A tizennegyedik havi nyugdíj egyheti összege egy nyugdíjasnak egyébként az éves nyugdíj 1,92 százalékát, átlagosan 65 ezer forintot tesz ki.
Ám ez az összeg nem mindenkinek jár, aki nyugdíjas. Ahogy a tizenharmadik havi juttatás, úgy a tizennegyedik havi első részlete is csak annak az idős honfitársunknak jár, aki 2025-ben legalább egy napig nyugdíjas volt. Új szabály viszont, hogy a kifizetés feltétele, az érintett 2026 február 1-jén is nyugdíjas legyen. Tehát a január folyamán elhunytak (illetve örököseik) ezentől nem részesülhetnek sem a tizenharmadik, sem a tizennegyedik havi juttatásban.
Jöhet még hozzá nyugdíjprémium is
A nyugdíjprémium intézményét még 2009 őszén szavazta meg az Országgyűlés, a rendelkezés célja az volt, hogy az IMF-csomag részeként elvett tizenharmadik havi juttatás helyett egy olyan kifizetésre adjon lehetőséget, amely arányban áll az ország gazdasági teljesítményével. A szabályozás értelmében ha az éves GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a nyugdíj negyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak, valamint a 3,5 százalék feletti résznek, de legfeljebb 4-nek a szorzatából áll össze az kifizetendő nyugdíjprémium. Mivel a nyugdíjak nominálértéke bőven megemelkedett azóta (akkor az átlagnyugdíj 93 ezer forintra rúgott, most pedig 226 ezer forintot tesz ki), még a legalacsonyabb nyugdíjak negyede is bőven meghaladja a 20 ezer forintot, ezért könnyen kiszámítható, 3,6 százalékos növekedésnél 2 ezer, 7,5 százalékos bővülésnél pedig 80 ezer forint járna minden magyar nyugdíjasnak. Értelemszerűen ilyen jellegű juttatásra csak 2010 után nyílt lehetőség.
A gazdasági recesszió, illetve stagnálás miatt azonban 2023 óta immár harmadik éve hiába várják ezt a pénzt az idősek, ugyanis az ország gazdasági teljesítménye messze elmaradt a juttatás kifizetéséhez szükséges 3,5 százaléktól.
A 2026-os költségvetést a kabinet 4,1 százalékos növekedéssel tervezte meg. Ez azt jelentené, hogy
minden egyes magyar nyugdíjas 12 ezer forint nyugdíjprémiumra számíthatna novemberben.
A kabinet becslése meglehetősen optimistának számít, ugyanis az MNB nemcsak az infláció csökkenésére számít, hanem ezzel együtt a GDP-növekedési előrejelzésüket is lejjebb vették. Varga Mihályék úgy látják, az előttünk álló évben csupán 2,4 százalékkal fog bővülni a hazai gazdaság, ami azt jelenti, hogy ekkora bővülés esetén az idősek 2026-ban sem kapnának nyugdíjprémiumot.
A költségvetésben erre a kifizetésre egyébként 24,3 milliárd forintot különítettek el. Így ha a nyugdíjprémium kifizetéséhez szükséges növekedés nem jönne össze, akkor a tizennegyedik havi nyugdíj egyheti részletének egyhatoda máris rendelkezésre áll.
Kanada és az Egyesült Államok július óta folytatott intenzív tárgyalásokat. 
