A 2025-ös évben minden idők harmadik legtöbb beruházása érkezett Magyarországra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még december elején. A külföldi befektetők aktivitásával élesen szemben állnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A KSH 2023 második negyedéve óta mér visszaesést a nemzetgazdasági beruházásokat illetően. Ebben az időszakban a legnagyobb mínuszt 2024 első negyedévében regisztrálta a hivatal, 14,4 százalékkal, míg a legfrissebb, idei harmadik negyedéves adat szerint 3,8 százalékkal csökkent a volumen – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A KSH a beruházások alatt a termelőeszközök előállítását vagy vásárlását érti, ami nagyrészt magyarázza az eltérést a hivatal adatai és a külföldi FDI-beáramlás között. Egy külföldi befektetés bejelentése, illetve annak tervezett értéke ugyanis önmagában még nem jelenik meg a statisztikákban, csak a későbbi évek folyamán elnyújtottan, amikor valóban létrejönnek a termelési kapacitások. Jó példa erre az idén ősszel elinduló debreceni BMW-gyár, aminek bejelentése már hét évvel korábban, 2018 júliusában megtörtént.
A kormány a költségvetés terhére idén 573 milliárd forinttal segítette a magyar tulajdonú kkv-kat, ami mintegy 400 ezer vállalkozást érintett. A támogatási paletta három fő pillére a Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program hitelei, illetve a novemberben bejelentett, 11 pontból álló adó- és adminisztrációcsökkentő csomag voltak.
A teljes cikkből kiderül, hogy mennyire voltak népszerűek idén ezek a termékek, és milyen változásokat jelentett be időközben a kabinet. Miként arról is olvashatnak, hogy milyen további kihívásokat jelentenek az államilag támogatott hitelek a magyar gazdaság és a költségvetés számára.
Az OTP és a Mol húzta új csúcsra a BUX-ot. 
