Kevesen tudják, mert nem verték nagydobra, csak a Humánreprodukciós Igazgatóság honlapján olvasható, miszerint a hazai meddőségi ellátás, és annak szabályozása fontos mérföldkőhöz érkezett. 2025. július 17-én ugyanis kihirdették a 30/1998 NM rendelet módosítását, miszerint új lehetőség nyílt a lombikeljárásokban. Ezentúl engedélyezik a nők ivarsejtjeinek szociális célú lefagyasztását – áll a Humánreprodukciós Igazgatóság legfrissebb közleményében.

Mindez azt jelenti, hogy aki tudatosan tervezi a jövőjét, úgy dönthet, lefagyaszthatja a petesejtjeit, hátha később akar szülni, amikor már kevésbé termékeny.

Szakmai berkekben régóta, már 2015 óta sürgették a szociális petesejtfagyasztást, azaz az úgynevezett vitrifikáció szükségességét a meddőség kezelésére és a csökkenő termékenység megállítására. Ám nyilvánosan csak idén április elején, a Magyar Kórházszövetség éves konferenciáján beszélt először Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság februárban leköszönt vezetője, valamint Pintér Sándor egészségügyi államtitkára, hogy előrehaladott egyeztetések folynak a témában. Ezek után felgyorsultak az események, ugyanis júliusban már engedélyezték is a szociális petesejtfagyasztást, pedig korábban – például az egyház részéről – erőteljes falakba ütközött.

Egy név nélkül nyilatkozó szakember szerint akár választási fogás is lehet a felgyorsult engedélyezési eljárás, és azt is nehezményezte, hogy a szakma semmilyen tájékoztatást nem kapott, pedig a hölgyek már érdeklődnek a centrumokban.

Az Mfor megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) azt közölte, hogy 18-38 év között ajánlják a petesejt lefagyasztását a nőknek, akik jövőtudatosan úgy gondolják, hogy később szeretnének gyermeket szülni. Az OKFŐ azt is elárulta, hogy NEAK-finanszírozott vagy fizetős lesz-e.

„A szociális célú petesejtfagyasztás jelenleg nem tartozik a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körébe, így teljes mértékben térítéses. A díjakról az adott szolgáltatónál lehet tájékozódni” – írták, bár ennek ellentmond, hogy a lombikcentrumokban sem tudnak még semmit az ott dolgozók.

A lap által megkérdezett embriológus és termékenységi tanácsadó is pozitívan nyilatkozott a lehetőségről, de megfogalmazták kétségeiket is. Kapacitás- és szakemberhiányról is beszéltek, és arról, hogy nem lenne jó, ha a nők ezzel csak növelnék a gyermekszülés halogatását, ugyanis ez sem jelent garanciát, hogy sikerüljön a fogantatás.