A nyolcvanas években Kína, a kilencvenes években a Szovjetunió és a volt szocialista országok munkaereje adódott hozzá a világpiachoz – írta nemrég a Business Insider. Ez a munkaerő-mennyiség az infláció és a kötvényhozamok csökkenését hozta, de azzal is járt, hogy a jövedelmek, legalábbis egyes társadalmi rétegeknél, inkább stagnáltak a Második Világháború utáni szép növekedés után.
Sokan ezzel a friss munkaerő-tömeggel, mások az automatizáció, robotika terjedésével is magyarázzák, hogy a középosztály, alsó középosztály (reál)jövedelme alig nő már évtizedek óta. (Valószínűleg nagyrészt ez okozza a szélsőséges politikai erők előretörését is, nem csak a 2008-2009-es pénzügyi válság vagy a migráció.)
Ám ebben nagy változás várható, mert nem valószínű újabb hasonlóan nagy munkavállalói tömeg megjelenése, és főleg a fejlett országokban, de később másutt is csökken a népesség. (Például nemsokára Kínában is óriási probléma lesz ez.)
A 2500 milliárd dolláros béremelés
Mi a következménye annak, ha valamiből – képzett munkaerő – erősen csökken a kínálat, de nő, szinten marad, vagy legalább jóval kevésbé csökken a kereslet? Nyilván nőni fog az adott termék vagy szolgáltatás ára, ebben az esetben a munkabér.
A Bernstein Research szerint az összes foglalkoztatottak száma 2100-ra 1,9 milliárdról 1,3 milliárdra csökkenhet. A Korn-Ferry-Institut pedig azt írja, hogy 2030-ig 85 millió képzett dolgozó hiányzik majd, több, mint Németország teljes lakossága. Ez pedig 2500 milliárd dollárjába kerülhet a munkaadóknak.
Nem csak a húszéveseké a világ
Az első jelek már megjelentek, példaként említik, hogy Németországban az építőipari munkások nemrég közel hat százalékos béremelést harcoltak ki maguknak. Egyes nagy-britanniai szállítmányozási cégek óriási bónuszokat fizetnek azon kevés képzett dolgozónak, akik elhelyezkednek náluk. Japánban pedig olyan gyárak, amelyek eddig inkább leépítették őket, most fizetésemelést kínálnak a hatvan év feletti dolgozóknak.
Négy és félmillió forinttal több fizetés
A Focus.de német portál a Korn-Ferry-Institutra hivatkozva azt írja, hogy a munkaerő-hiánynak köszönhetően Németországban is nagyot javul a képzett dolgozók munkaerő-piaci pozíciója. Ami azzal járhat, hogy a bértárgyalásokon nagy összegeket tudnak majd pluszban kiharcolni 2030-ig, méghozzá fejenként 13 700 euró reálbér-többletet. (Ez mintegy 4,47 millió forint, évente és alighanem bruttó, adózás előtt értendő.)
Jobb lesz a hollandoknak és a briteknek is
Németországban szerintük a legnagyobb mértékben a pénzügyi szektorban nőhetnek a bérek, 162 százalékkal. A legnagyobb bérugrást a kicsiny Hong Kongban várják, 34 ezer eurót.
A németeknél jobbak a pozíciói még például Ausztrália és Japán dolgozóinak. Valamivel kevesebbet, 7-9 ezer euró reálbér-növekedést jósolnak a szakképzett munkaerőnek Hollandiában, az USA-ban, Brazíliában és Nagy-Britanniában a német Die Welt grafikája szerint.
A Die Welt az említett tanulmányból azt emeli ki, hogy Európán belül várhatóan a németországi munkavállalók lesznek a legjobb helyzetben. (Vélhetően azért, mert itt az egyik legalacsonyabb a születésszám és legstabilabb a gazdasági növekedés – a szerk.) De nem mindenkinek fog egyformán nőni a fizetése.
Nem mindenki jár jól
A szép bérnövekedéshez azonban az is kell, hogy a munkavállaló rendelkezzen az elvárt tulajdonságokkal, képzettséggel. Míg egyes területeken munkaerőhiány lesz, másutt többlet alakulhat ki. Ez már most is látszik.
Különösen nagy a kereslet a természettudományos-műszaki képzettségek iránt. De minden olyan egyetemi végzettség jó lehet, amely a modern digitális korszaknak megfelel.
Akiknek nem osztanak lapot
A tanácsadó cég 11 millióra becsüli az ennek megfelelő végzettségűek számát Németországban, az összes munkavállalók száma jelenleg nem egészen 33 millió. A többi munkavállaló viszont örülhet majd, ha a bére az inflációval lépést tud tartani.
A bérnövekedés persze hátrányos lehet a cégek profittermelő képességére, és egyes iparágakban komolyan veszélyezteti az üzleti modellt. A munkaerő-közvetítéssel is foglalkozó Korn-Ferry 24 ezer vállalkozás adatainak kielemzése után azt mondja, hogy minden egy százalékos munkaerő-hiány kialakulása egy százalék reálbér-növekedést okoz a dolgozó alkalmazottak körében.
Megtartani, nemcsak megszerezni
A legnagyobb plusz bérráfordítás összegszerűen az USA-ra jut, itt 2030-ra 534 milliárd dollárra teszik a többlet bérráfordítást. Bár Kínában egyelőre nincs ilyen gond, 2030-ra ott is 343 milliárd dollár lehet a bérugrás. A munkaerő megszerzése így túl drága lesz, ezért a vállalkozásoknak a következő években a dolgozók megtartására, átképzésére kell koncentrálniuk – állítják. Egyedül Indiában várható a képzett dolgozók létszámának jelentősebb növekedése a vizsgált országok közül.
Robotokkal pótolják a magyarokat
Magyarországot az eredeti jelentés csak egy helyen említi, de nem kedvező összefüggésben. “Az alacsony munkanélküliséggel és bővülő ipari termeléssel jellemezhető országokban, köztük Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, a munkaerő-hiány már felgyorsította az automatizálást és a robotok alkalmazását. Nem az emberek helyettesítésére, hanem mert nincs belőlük elég, hogy feltöltsék a gyárakat” – írják.
Magyarországon májusban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint. (Ugyanakkor az infláció nemrég átlépte az évi három százalékot.) Ebben szintén nagy szerepe van a munkaerő-hiánynak, amit a német, osztrák, brit és más nyugat-európai munkaerő-piac elszívó hatása is erősít.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
