6p
Biztosan lesz, akinek a következő években elveszik a munkáját a gépek, másokat viszont egyelőre egyáltalán nem fenyeget a mesterséges intelligencia térhódítása. A történelmi tapasztalatok szerint jó eséllyel nem kevesebb munkát, hanem épphogy többet hoz a robotizáció, de egészen más tudással kell rendelkeznünk ezek betöltéséhez, mint korábban. Az igazi robbanás akkor jön, ha elérjük a szingularitást.

A budapesti SMART konferencián több olyan aktuális témát is boncolgattak a résztvevők, amelyek  élénken érdeklik a szakmai és laikus közvéleményt. Az önvezető autók jelenéről és jövőjéről, a városokra és mindennapjainkra gyakorolt jelentős hatásukról itt írtunk, ezúttal pedig egy, a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a robotizáció témájával kapcsolatos előadást szemlézünk – vajon tényleg elveszik a munkánkat a gépek, vagy épp ellenkezőleg – megkönnyítik az életünket és fölöslegessé teszik, hogy dolgozzunk?

Kinek a munkáját veszik el a gépek?

Pintér Róbert, az eNet Internetkutató kutatásvezetője, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs tanszékének adjunktusa a SMART konferencián emlékeztetett:  a termelékenység és a foglalkoztatás alakulása sokáig teljesen együtt mozgott, azonban a 2000-es évek elején elvált egymástól: a hatékonyság ugyanis jelentősen növekedett, magyarán ugyanannyi vagy kevesebb foglalkoztatott ugyanannyi idő alatt nagyobb értéket tud előállítani. Pintér Róbert szerint vita van arról, hogy ez a trend folytatódik-e - a nagy kérdés, hogy a gépek milyen munkákat képesek ellátni, milyen esetekben tudják az emberi tényezőt kiváltani.

Ezzel kapcsolatban a szakember azt mondta: gyakorlatilag mindent, ami algoritmizálható (magyarán olyan lépésekre bontható, amelyek egymásba fűzhetőek), el tudnak végezni a gépek. Szokatlan példaként a főzést dobta be Pintér Róbert, mint jól automatizálható és algoritmizálható fizikai munkát – ezt például simán a mesterséges intelligenciára lehetne bízni. Persze azért nem az emberi szakácsok fognak először eltűnni a munkaerőpiacról: sokkal reálisabb, hogy a járművek felett veszik át a hatalmat a robotok (itt újra hivatkoznánk az önvezető autókkal kapcsolatos összeállításunkra). Az Egyesült Államokban jelenleg 3,5 millió sofőr van, szakértők szerint ebből a következő években 2,5 millió munkája feleslegessé válik. A technológiaváltás persze költségekkel jár, de a számítások szerint az erre irányuló befektetések egy éven belül megtérülhetnek – egyszerűen csak azért, mert a robot-sofőröknek nem kell bért fizetni.

Ez a folyamat persze strukturális munkanélküliséghez vezet: azok a sofőrök, akik elveszítik munkájukat, nem tudnak azonnal önvezető autók fejlesztésével, gyártásával, programozásával hivatásszerűen foglalkozni. Magyarán egyszerre lesznek állástalan emberek és jelentkezik munkaerőhiány - csak más-más területeken, amelyek így nem találnak egymásra.

Egy másik példát hozva Pintér Róbert azt mondta: a tanárok biztonságban vannak (2024-ig nézve mindössze 1 százalék az esélye, hogy automatizálható a pedagógus-szakma), a színészek viszont aggódhatnak: 37 százalék az esélye annak, hogy a következő 6 évben a munkájukat elveszi a digitalizáció. Ez annyira nem a távoli jövő, hogy máris begyűrűzött a mozikba az MI: Carrie Fisher két (vagyis több) olyan filmben alakította Leia hercegnőt, amelyek közt évtizedek teltek el, mégis nagyjából ugyanúgy néz ki a vásznon a Zsivány egyesben és a Csillagok háborújában. Ehhez a digitális technikát hívták segítségül a film készítői.

Nem kevesebb munka lesz, hanem több?

Persze valakinek eközben a digitális technikát is működtetnie kell – ha kevesebb lesz mondjuk a színész, akkor ugyanannyi filmhez nyilván több VFX artistra, vizuáliseffekt-alkotóra lesz szükség. A SMART konferencián egy korábbi előadásban Tera Allas, a McKinsey & Company szakembere épp arról beszélt: a digitalizációnak köszönhetően nem hogy kevesebb, hanem több munka lesz – ahogy ez már korábban, az ipari forradalom idején is bekövetkezett. Persze az újonnan létrejövő munkahelyek betöltéséhez újfajta tudás, a munkavállalók átképzése szükséges.

Ha nem lesz munkánk, miből fogunk megélni? Csak a kivételezettek dolgozhatnak majd?

A mindenkit foglalkoztató kérdésre Pintér Róbert szerint az univerzális alapjövedelem lehet egy válasz – folynak már ezzel kapcsolatban „emberkísérletek”, egy finnországi és egy kenyai projekt eredményeiről itt számoltunk be korábban. A jövedelem azonban csak a probléma egy része – hívta fel a figyelmet a szakértő. A munka ugyanis nem csak pénzt biztosít a megélhetéshez, hanem emellett önbecsülést, identitást is, társadalmi megbecsülést jelent. Emellett az a flow élmény, amikor az ember alkot, valamit létrehoz, rendszerint a munkán keresztül érhető el. Pintér Róbert szerint az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy évtizedek múlva a munka privilégiummá válik - azok privilégiumává, akik nem szorulnak ki a munkaerőpiacról.

Mire készüljünk?

A változó világban Pintér Róbert szerint nem szakmát, hanem szakterületet érdemes választani, amelyben kiképezzük magunkat. Emellett fel kell készülni arra is, hogy a pályánkban biztosan lesznek váltások - nem onnan megyünk majd nyugdíjba, ahol elkezdtünk dolgozni.

A mesterséges intelligencia mindenesetre nem a gépekről, nem a szoftverekről szól, hanem rólunk, az emberekről - mondta Pintér Róbert. Emlékeztetett a Kentaur-modellre: amikor Garri Kaszparovot legyőzte a Deep Blue, a sakkvilágbajnok úgy fogalmazott: „kentaur-sakkra” van szükség - ha az ember nem tud már jobban játszani, akkor a géppel összefogva tudja fejleszteni a játékát.

20 ezer évnyi fejlődés – 100 év alatt?!

Pintér Róbert egy meghökkentő ábrával zárta előadását: a teljes emberi történelem nagyjából 6 ezer évet ölel fel – minden, amit elértünk, feltaláltunk, ezen időtávon belül történt. Az MI fejlődése viszont exponenciálisan gyorsul; a szingularitás ideje (amikor a gépek okosabbak lesznek, mint az emberek) hamarosan bekövetkezik. Ha ez megtörténik, 20 ezer évnyi fejlődés mehet végbe mindössze 100 év alatt – mondta a szakember.

Öt verzió a jövőre

A Privátbankár.hu egy korábbi konferenciáján is foglalkoztunk a témával; akkor Veres Rita, az Aon Hewitt cégvezetője öt lehetséges jövő-variációt vázolt fel:

1. Nem kell dolgoznunk a jövőben

2. Hatalmas munkanélküliség, növekvő egyenlőtlenség várható

3. Általános, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése lesz szükséges

4. A technológia képes lesz a szűkös erőforrások felszabadítására (például mobiltelefonok, de az ivóvíz-hiány is megoldódhat).

+1: Lehet, hogy olyan univerzumban fogunk élni, mint a Star Trek sci-fi sorozat hősei, ahol a pénz már elveszíti jelentőségét?

Részletek korábbi cikkünkben >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG