|
| (Fotó: 123rf.com) |
Mik lesznek a jövő munkahelyei, mely szakmákra érdemes már most figyelni? – vetette fel Veres Rita, az Aon Hewitt cégvezetője a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján. Isaac Asimov sci-fi regénye (A mezítelen nap) alapján bemutatott egy világot, ahol a Solaria bolygón 20 ezer ember és 200 millió robot él.
Ahol az embereknek nem kell dolgozniuk, a tudományoknak és a művészeteknek élhetnek. Ha dolgoznak is, nem azért dolgoznak, hogy élhessenek. Az előadó szerint ez is egy lehetséges forgatókönyve a jövőnek, még ha nem is a következő 10-20 évben következik be.
A jelenlegi változások is főleg az automatizálás, a robotika területén folynak. A jelenlegi forradalmat van, aki a negyedik ipari forradalomnak hívja, hasonlít ahhoz, mint 40 ezer éve a beszéd, vagy mintegy 6000 éve az írás “feltalálása” volt. A következő, hogy eljöhet 2030 körül a szingularitás, amikor a gépek intelligenciája az emberéhez lesz fogható. A jelenlegi forradalom sokkal gyorsabb, mint ahogy a korábbi technológiai forradalmak lezajlottak.
Sakk, go, önvezető
Mesterséges intelligencia, robotika, 3D nyomtatás, biotechnológia, hálózatok stb. – a következmények ma még szinte beláthatatlanok. Korábban például azt jósolták, hogy a gépek sohasem tudják majd megverni az embert a sakkban vagy a go nevű játékban, mára már ez is megtörtént.
Az emberek olyan területeken is helyettesíthetők lesznek, ami ma még szinte elképzelhetetlen. Az önvezető autók elterjedése is egyre inkább a szabályozó hatóságokon fog múlni, nem pedig a gyártókon, a technikán.
Melyik intelligenciában nem bízunk?
Ezek a tényezők fogják azt is befolyásolni, hogyan néznek majd ki a munkahelyek, munkakörök. A pesszimista verzió, az egyik véglet szerint rengeteg munkahely szűnhet meg, az optimista szerint pedig minden nagyon szép lesz, de az igazság az, hogy senki sem tudja. Rajtunk is múlik. A mesterséges intelligenciát (AI) például az emberek programozzák, ha nem bízunk az AI-ben, akkor tulajdonképpen magunkban nem bízunk.
Öt verzió a jövőre
Lehetséges jövő-variációk a szakember szerint:
1. Nem kell dolgoznunk a jövőben
2. Hatalmas munkanélküliség, növekvő egyenlőtlenség várható
3. Általános, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése lesz szükséges
4. A technológia képes lesz a szűkös erőforrások felszabadítására (például mobiltelefonok, de az ivóvíz-hiány is megoldódhat).
+1: Lehet, hogy olyan univerzumban fogunk élni, mint a Star Trek sci-fi sorozat hősei, ahol a pénz már elveszíti jelentőségét?
Jobban élünk, mint 100 éve
Hogy melyik fog végül bekövetkezni, nem tudni. Sokak szerint az eltűnő munkahelyek, munkakörök, szakmák helyett újak fognak létrejönni, de megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek száma eléri-e a megszűnőkét, vagy sem. A prognózisok fele arról szól, hogy igen, a másik fele szerint nem.
A fejlődés azonban valószínűleg nem áll meg. Az elmúlt 100 évben kétszer hosszabb lett az emberi élet, tizedére esett vissza a gyermekhalandóság, ezredére a kommunikáció költsége, és háromszorosára nőttek a jövedelmek.
Maradj nyitott, és kételkedj
Az egyik fontos tanács a jövővel kapcsolatban, hogy legyünk mindannyian jövőkutatók – mondta Veres Rita. Nagyon fontos, hogy folyamatosan megkérdőjelezzük, újragondoljuk korábbi sémáinkat, tapasztalatainkat. Lehet, hogy el kell felejteni a korábban tanultakat, hogy új módon tanulhassuk újra. Tanulhatunk a kihalásokból, termékmegszűnésekből is. Az a lényeg, hogy nyitottak maradjunk, keressük, nézzük a trendeket, és nem az újságcikkek, hanem az adatok, adatsorok alapján.
Egy másik tanács, Peter Diamandis nyomán, hogy olyasmit csináljunk, amit igazán szívesen, szenvedéllyel végzünk. Ha tényleg eljön az idő, amikor nem kell dolgozni a jövőben, vagy amikor pár év alatt újra és újra minden tudás elavul, akkor is marad értelme az életünknek. Ha valóban szeretünk csinálni valamit, akkor ugyanis az avulás nem fog akkora problémát okozni.
Matekos, mérnök, számítógépes
PQ + CQ > IQ A képlet. (Passion Quotient + Curiosity Quotient > Intelligence Quotient.) Azaz jóval többet fog számítani a jövőben, hogy ki mennyire szenvedélyes és kíváncsi, mint hogy mennyire okos, intelligens.
Egy másik kedvenc képlete a humáerőforrás-jövőkutatóknak a Stem(pathy). A “Stem” – science, technology, engineering, mathematics, azaz tudomány, technológia, műszaki tudományok, matematika – terén jártas szakemberekből már most is iszonyatos hiány van. A Stem-készségekben jártas fiatalok iránti kereslet a jövőben még tovább is fog nőni.
Maradj ember, kevés lesz belőle
A “pathy” kiegészítés pedig arra utal, hogy emellett az érzelmi intelligencia, a csapatban való működés, az emberi oldalunk is legalább annyira fontos lesz, mint pusztán a tudományokban való jártasság. A vezetők és dolgozók körében a munkahelyeken az érzelmi intelligencia (EQ) egyre inkább keresetté válik, néhány év múlva, 2020-ban már ez lehet az elsődleges szempont.
Az ilyen, magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek ugyanis sokkal alkalmazkodóképesebbek, sokkal inkább csapatjátékosok, jobban tudnak másokra figyelni, jobban tisztábban vannak saját képességeikkel is.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
