4p

Az európai polgárok azt szeretnénk, ha nagyobb beleszólásuk lenne az állami nyugdíjrendben felhalmozott megtakarításuk befektetésébe, miközben kormányaik csak a nyugdíjkorhatár emelését ígérik.

Bár régóta közhelyesen hangzik, hogy Európában ketyeg a nyugdíjbomba. Leegyszerűsítve az egyik legnagyobb gond az elöregedés, egyre magasabb a várható életkor és nem igazán látszik, hogy ki tartja majd el a jövő nyyugdíjasait. 

Kutatások szerint az EU népességének több mint ötöde 65 éves vagy annál is több. Ez az arány várakozások szerint 2050-re elérheti az egyharmadot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly arra figyelmeztetett, hogy 2024 lehet az első év, amikor Európában többen lesznek a 65 év felettiek, mint a 15 évesnél fiatalabbak. Az EU-tagországok nyugdíjkiadásai ezzel párhuzamosan nőnek. Görögországban és Olaszországban meghaladják a GDP 16, Ausztriában és Franciaországban elérik a 15 százalékát. A kormányok válasza erre a nyugdíjkorhatár emelése, ami azonban irritálja a munkavállalókat - sorolta a legbeszédesebb adatokat az európai nyugdíjrendszer helyzetét és kilátásait aktuális körképében a Deutsche Welle. 

Hiába közhely, tényleg ketyeg a nyugdíjbomba
Hiába közhely, tényleg ketyeg a nyugdíjbomba
Fotó: Depositphotos

Franciaországban például dühös tiltakozásokat váltott ki az a terv, hogy 62 évről 64 évre emelik a korhatárt. Az Egyesült Királyságban a 2040-es években 68 évre akarják felvinni a küszöböt. Összességében a szakértők nem látják a szükséges reformok elkezdését, ami azt jelenti, hogy az elöregedő társadalmak a „saját sírjukat ássák”.

Az uniós polgárok egyenként sem felelősségtudóbbak: csak ötödüknek van önkéntes nyugdíjmegtakarítása, nem egészen 40 százalékuk nem spórol idős éveire. Az elmúlt évtizedben a nyugdíjasválság jelentősen súlyosbodott Európában, a nyugdíjak vásárlóereje csökken – mondta Arnaud Houdmon a brüsszeli Better Finance pénzügyi szolgáltató cég szóvivője.

A magas banki díjak, az alacsony hozamok, a nyugdíjalapok átláthatatlan tevékenysége mind-mind hozzájárulnak a bajhoz. Az emberek nagyobb beleszólást kérnek állami nyugdíjmegtakarításaik fialtatásába és nyugdíjba vonulásuk időpontjának meghatározására. A kormányok a jövőben lehetővé tehetik, hogy felhalmozódó tartalékaik egy részét ők maguk fektessék be, akár a tőzsdére. A szakértők egy része azt gondolja, hogy az ilyesmi motiváltabbá teszi az embereket arra, hogy takarékoskodjanak idős korukra.

Mi a helyzet Magyarországon? 

Az európai hosszabb távú kilátások aggasztóak, de Magyarországon rövid távon sem igazán jó a helyzet. Miközben a kormány folyamatosan a nyugdíjasok megbecsüléséről beszél, a számok alapján, akkor annyira nem látszik ez a megbecsülés, sőt. Ugyanakkor kérdés, hogy miből fakad ez az ellentmondás, hiszen az Orbán-kabinet visszahozta a 13. havi nyugdíjat. Egyebek mellett erről is szó volt laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit, valamint az Oltalom Rádió közös műsora, a Nyugdíjszerviz júniusi adásában. 

Az epizódból kiderült, hogy korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, ami 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg. 

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6 százalék volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG