A 13. havi nyugdíj éves szinten nézve körülbelül egy 8 százalékos emelésnek felel meg. A problémát az okozza, hogy a magyar nyugdíjak kizárólag az inflációt figyelembe véve nőnek, így nem tartalmazzák a modernizációból fakadó plusz költségeket. Például a netezés, a mobiltelefonozás terheit, amelyek nélkül lassan egyszerűbb ügyintézéseket sem lehet elvégezni. Nem véletlen, hogy az elszegényedés az időskorúak között annál nagyobb, minél régebben mentek nyugdíjba.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Ezt a problémát orvosolja némileg a gyakran használt úgynevezett svájci indexálás, amikor a bérek növekedését is figyelembe veszik a nyugdíjak emelésekor. Az ugyanis ökölszabály, hogy a bérek rendszerint jobban növekednek az inflációnál, jobban tükrözik a piaci folyamatokat, mint önmagában az inflációs index.

A Bankmonitor munkatársa, aki a mostani Nyugdíjszervizünk egyik szakértője lesz, ki is számolta, hogy mennyi lenne most az átlagnyugdíj a svájci indexálással? Mint cikkében jelzi, a svájci indexálás magyarországi eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához, ezért érdemes megnézni, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.

A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől

Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, ami 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg.

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6 százalék volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?

A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, miként emelkedett volna az átlagnyugdíj akkor, ha minden évben pontosan 50-50 százalékban az adott évben magasabb infláció (általános vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

Látható, hogy a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint 2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3 százalékkal több lenne a juttatása.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3 százalékkal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)

Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz!

A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek telefonon és írásban. Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke május 24-én hétfőn 16 óra 30 perctől élőben válaszol.

Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy a nyugdijszerviz@piacesprofit.hu e-mail címen.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Tervezett további témák:

• Mire számíthatnak nyugdíjba vonuláskor azok, akik magánnyugdíj pénztártagok maradtak?
• Mennyivel számíthatnak kevesebbre (százalékosan) az állam által nyújtott nyugdíjnál?
• Sokan a nyugdíjba vonulás előtt döntenek úgy, hogy visszatérnek az állami rendszerbe, mert jobban járnak. Tényleg jobban jár az, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe?
• Lépéskényszer a magyar nyugdíjrendszerben, ez mit jelent?
• Az Európai Unióban 2021-ben a nyugdíjakra átlagosan a hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát fizették ki a tagállamok. Meddig tartható a magyar 7 százalék?