Ki hal bele előbb a német nyugdíjreformba?

A német sajtót olvasva nyugdíjreform vagy arról szóló vita szinte folyamatosan zajlik az országban, és attól függően, hogy ki nyilatkozik, valakire nézve mindig fatális következményekkel jár. Hol a nyugdíjasok elszegényedését, éhen halását vizionálják a kommentárok, hol az állam csődjét, hol pedig a járulékfizető dolgozók vagy az őket foglalkoztató vállalatok csúnya vesztét.

Jelenleg a Nyugdíjcsomag II. (Rentenpaket II.) című reformon, a hárompárti koalíciós kormány egyik programján folyik a vita. Ennek lényege, hogy csodát fognak tenni. Úgy növelik majd a nyugdíjkifizetéseket, hogy az államháztartás is stabilabb legyen, és a dolgozók, vállalkozók terhei is csökkenjenek. Ez így együtt szinte lehetetlennek látszik.

Gordiuszi nyugdíjcsomó

A gordiuszi csomó átvágását úgy tervezik megoldani, hogy létrehoznak egy állami nyugdíjalapot, amely értékpapírokba, köztük részvényekbe fektet, egyébként norvég és svéd mintára. Ezek hozamából pedig majd a terv szerint gyarapítja vagyonát, lehetővé téve a lehetetlenséggel határos fenti bravúrt, hogy mindenki jobban járjon. Az átlagos nyugdíjasok továbbra is megkapják az átlagbér legalább 48 százalékát, ahogy eddig, és senki se rokkan bele.

De honnét jön a pénz ebbe az alapba? Ahhoz, hogy valaki befektessen, tőkére van szükség. A probléma az, hogy ebből van egyre kevesebb, mivel a nyugdíjkassza hiányát egyre inkább az állami költségvetésből kell kipótolni. Ennek éves összege 2022-ben lépte át a százmilliárd eurót, 2023-ban már majdnem 110 milliárd volt, a tendencia folyamatosan növekvő. Emellett még félre is kéne tenni a jövőbeli nyugdíjakra? Vajon hogyan?

Lehet 500 milliárd euróval több?

A német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) elnöke, Rainer Dulger szenvedélyesen kikelt a reform ellen. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter ismét masszívan növelni akarja a nyugdíjkiadásokat, holott Németországban a valaha volt legnagyobb öregedési hullámmal állnak szemben.

A Nyugdíjcsomag II. az évszázad legdrágább szociális reformja lenne, ezért azonnal le kell állítani – mondta.

Szerinte súlyosan igazságtalan, hogy a következő húsz évben 500 milliárd euróval többet költsenek a nyugdíjakra. A törvénytervezetben a német kormány egyébként 2045-re már évi 802 milliárd eurós nyugdíjkiadással számol.

Mennyivel nő idén a német nyugdíj?

A német nyugdíjak idén július 1-jétől 4,57 százalékkal emelkednek (most először egész Németországban egységesen), ami kellemes meglepetés, mert korábban csak 3,5 százalékos emelést becsültek előre erre az évre.

Annak fényében is jól hangzik ez, hogy tavaly decemberben 3,7, márciusban viszont már csak 2,2 százalék volt az év/év infláció. Ha csak szerényen is, de a nyugdíjak ezek szerint növelni tudták vásárlóértéküket. Legalábbis ebben az évben.

Nyugdíjemelések Németországban:

Az emelés minden év közepén esedékes.

• 2024. július 1-jétől a kötelező nyugdíj 4,57 százalékkal emelkedik, most először egész Németországban egységesen.
• 2023. július 1-jén a nyugdíjak a nyugati szövetségi államokban 4,39 százalékkal, Keleten 5,86 százalékkal emelkedtek.
• 2022. július 1-jén a nyugdíjak Keleten 6,12, Nyugaton 5,35 százalékkal mentek fel.
• 2021-ben a koronavírus-válság a nyugdíjakra is hatással volt. Keleten 0,72 százalékos emelés volt, míg Nyugaton nem változtattak a kifizetéseken.
• (Forrás: Steuertipps.de)

Mitől függ a német nyugdíjemelés?

A nyugdíjkiigazítás kiszámításakor különböző tényezőket vesznek figyelembe. Ezek a következők:

• A szövetségi kormány gazdasági előrejelzései.
• Az adóbecslés eredményei.
• A magas infláció, amely miatt a bérek is erőteljesebben emelkednek, és így a dolgozók több pénzt fizetnek be a nyugdíjkasszába.
• A megnövekedett halandóság, ami alacsonyabb nyugdíjalap-kiadásokat eredményez.
• A külföldről érkező bevándorlás, ami növeli a járulékfizetések stabilitását.

A német kassza tele van

Az állami Német Nyugdíjbiztosító (DRV) elnöke, Gundula Roßbach viszont nem aggódik a nyugdíjköltségek alakulása miatt.

A nyugdíjbiztosítás jelenleg nagyon jó pénzügyi helyzetben van – nyilatkozta.

A társadalom már évtizedek óta öregszik, de eddig minden előrejelzéssel ellentétben sikerült stabilan tartani a nyugdíjjárulékok mértékét. Ráadásul Németországnak a GDP-hez viszonyított nyugdíjkiadásai még mindig elmaradnak az uniós átlagtól – állítja.

A nők és a külföldiek mentik meg a nyugdíjakat

Ennek oka, hogy az utóbbi években – elsősorban a nők fokozott munkába állásának köszönhetően – a munkaerőpiac stabil volt, és a külföldi munkavállalók bevándorlása is kulcsfontosságú tényező. A válságálló, megbízható nyugdíjhoz azonban a következő években növelni kellene a járulékok mértékét és a szövetségi kormány nyugdíjbiztosítási támogatását is.

Az Insa közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése szerint azonban a német állampolgárok 72 százaléka nem tartja biztonságosnak a németországi nyugdíjrendszert, 75 százalékuk pedig úgy véli, hogy a nyugdíjak túl alacsonyak.

Kapcsolódó írás: Szenzáció Svájcban: megszavazták a 13. havi nyugdíjat, de nem akarnak többet dolgozni érte (az Mfor.hu cikke)

Eddig jó – mondta a zuhanó optimista

Az illetékes német szociális és munkaügyi minisztérium igazán alaposan elmagyarázza, miért lenne szükség a Reformcsomag II.-re. Ők is elismerik, hogy a nyugdíjkassza jelenlegi helyzete jó, csakhogy szerintük fokozatosan romlani fog a jövőben. 

A nyugdíjbiztosítás jelenleg pénzügyileg stabil helyzetben van, különösen a magas foglalkoztatási szintnek köszönhetően. A járulék mértéke 2018 óta 18,6 százalék, és a nyugdíjszint is stabil, több  mint 48 százalékos.

(Az átlagbérhez képest – a szerk.)

Ám a jelenlegi rendszerben a nyugdíj mértéke 2040-re a bérek 44,9 százalékára csökkenne, ezért tenni kell valamit. A “nemzedéki tőkének” (Generationskapital) elnevezett, a reformban felállítandó állami vagyonalap hozzájárulna ahhoz, hogy a járulékfizetők terhei se nőjenek elviselhetetlenné, és a nyugdíjak is az említett 48 százalékos szinten maradjanak.

A magyar nyugdíjfront

 

Ha valakinek úgy tűnik, Magyarországon is minimum hasonló a helyzet, nem téved: Jelenleg négyből egy nyugdíjas nem a nyugdíjkasszából, hanem a költségvetés egyéb bevételeiből kapja időskori juttatását, és a kormányzat elismerte, ez az arány csak romlani fog – írta laptársunk, az Mfor.hu. (Ráadásul Németország népessége a bevándorlásnak köszönhetően még növekszik is, Magyarországé pedig nem – a szerk.)

Honnan jön végül a nyugdíjpénz?

A nyugdíjbiztosítási rendszerhez való pénzügyi hozzájárulásként csak a tőkebefektetésből származó jövedelmet használhatják fel, a tőkét magát nem. A pénzeszközöket “hozamorientáltan és globálisan diverzifikáltan” fektetik be a tőkepiacon. A szövetségi kormány által nyújtott kölcsönök esetében a “magasabb hozamú tőkepiaci befektetések” és az “alacsonyabb hozamú szövetségi értékpapírok” közötti hozamkülönbséget használják ki.

(Ez lényegében azt jelenti, hogy alacsony kamatú kölcsönből magasabb kockázatú befektetéseket finanszíroznak, ami gyakori, de nem veszélytelen befektetési forma a tőkepiacokon – a szerk.)

A jövedelmet kezdetben újra befektetik, és csak 2036-tól fizetnek ki belőle évi átlagban tízmilliárd eurót “a nyugdíjbiztosítási járulékok stabilizálása érdekében”. De a részletekről később döntenek majd a hozamalakulás függvényében.

Eltőzsdézik a nyugdíjasok pénzét?

A nyugdíjasok pénzét a tőzsdén fektetik be? – hangzik a kérdezz-felelek stílusú állami információs oldal egyik kérdése.

Nem, a nyugdíjcélú pénz nem folyik be a generációs tőkébe.

A tőkeállomány a szövetségi költségvetésből érkezik majd kölcsönök és tőkeátadás formájában. A “generációs tőkét” egy újonnan létrehozandó, független, közjogi alapítvány fogja “szakszerűen kezelni és globálisan befektetni” – írja a minisztérium.

“A szülők kirabolják a gyerekeiket”

Ám a már említettnél sokkal radikálisabb kritikák is érik a nyugdíjreformokat, illetve az egész nyugdíjrendszert Németországban. A probléma sokak szerint az alapoknál van, azzal, hogy a német társadalom egyszerűen egyre öregebb és öregebb. A nyugdíjalapnak több pénzre van szüksége, mert a nyugdíjasok száma nő, és tovább élnek, ezzel egyidejűleg a fiatalabbak, a járulékfizetők száma csökken.

A kormánynak igazságosan kellene elosztania az ezzel járó költségeket és terheket, minden generáció között. De nem így tesz, a fiatalok duplán fizetnek, az idősebbek pedig semmit sem – hangzott el egy vitaműsorban.

Az ellenzék, amely egyébként oly szívesen kritizál, szintén tartja a száját. Azt mondják, a nyugdíjasokkal nem lehet szórakozni. Soha senki nem próbálta még komolyan.

A fiatalabb generációk azért fizetnek duplán, mert egyrészt fizetik a nyugdíjjárulékokat. Másrészt pedig az adójukból finanszírozzák azt az említett támogatást is, amely évről évre a szövetségi költségvetésből folyik át az állami nyugdíj fenntartására.

(Csakúgy, mint Magyarországon.)

Lásd még: Hiába javult sokat a magyar termékenységi ráta, ez nem lesz elég