Németországban az új, jelzőlámpa-koalíciónak nevezett kormányzat céljai között szerepel a nyugdíjrendszer megreformálása is. (Jelzőlámpa, mert a piros színnel fémjelzett szocialisták, a sárga színt használó FDP és a Zöldek alkotják.) A célok között szerepel a részvénypiaci bevételekből finanszírozott nyugdíj is, amit röviden csak “részvénynyugdíjnak” (Aktienrente) neveztek el. Mi változik ezzel az állampolgárok számára, és milyen következményekkel jár a tőkepiacra nézve? – teszi fel a kérdést az N-Tv.de hírportál.
Először is leszögezik, talán az idősebb olvasók megnyugtatására, hogy nem lesz minden új a nyugdíjak terén, rövid távon a koalíció inkább a folytonosságra koncentrál. A leendő kormány várhatóan a legtöbb fontos paramétert változatlanul hagyja, így a nyugdíjkorhatárt továbbra is fokozatosan, 67 évre emelik, és annál nem tovább.
Részvénynyugdíj csak fiataloknak?
A nyugdíj szintje továbbra is a munkabér 48 százaléka lesz. A járulékkulcsok pedig, amelyeket a munkavállalóknak kell fizetniük, szintén korlátozva vannak, legfeljebb húsz százalékra emelkedhetnek a következő négy évben. (Jelenleg ez 18,6 százalék.) Összességében rövid- és középtávon nem sok minden változik a mintegy húszmillió nyugdíjas és a munkavállalók számára.
De nagyon másképp nézne ki a jövő a fiatal generációk számára. Az állami nyugdíj már nem teljes mértékben a felosztó-kirovó rendszerből (az államhoz befizetett járulékokból) jönne, mint most. Eddig a fiatalok fedezték járulékbefizetéseikkel az idősek nyugdíját. De a demográfiai változások miatt egyre több az idős és egyre kevesebb a fiatal, ezért ezt a rendszert az összeomlás fenyegeti. (Ahogy nálunk is – a szerk.)
Jó forgatja-e az állam a részvénybefektetéseket?
Az új kormány szerint ezért az időskori ellátást részben tőkejövedelmekből kéne finanszírozni. A részvénynyugdíjt az FDP találta ki, ez eredetileg a liberálisok kedvenc projektje, amivel a leendő nyugdíjasokat kívánják bevezetni a tőkepiacra. A koalíciós megállapodás szerint erre egy állandó állami részvényalapot terveznek létrehozni, amelyet “egy független közjogi szerv professzionálisan kezel és globálisan fektet be”.
Mi az az FDP?
Az FDP-t (Német Szabaddemokrata Pártot), régebbi nevén A Liberálisok, a politikai spektrumon a középtől a jobbközépig sorolják be. Ideológiája a szabadpiaci elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. (Wikipedia)
Ezt az alapot tulajdonjogilag meg kell védeni az állampolgárok számára, ami nem jelent mást, mint azt, hogy az állam nem férhet hozzá az általuk befizetett hozzájárulásokhoz – írja a német portál. (Elvileg a magyar magánnyugdíj-pénztáraknál is ez volt a helyzet – a szerk.)
Megkedveltetnék a néppel a részvényeket
A részvénynyugdíj bevezetése jelentős következményekkel járhat a tőkepiacra, részvénypiacra nézve. Eddig ugyanis a németek alig 18 százaléka fektetett részvényekbe. (Magyarországon ennél is jóval kisebb ez az arány.) Ez automatikusan megváltozna a részvényből finanszírozott öregségi ellátással.
Andreas Hackethal, a frankfurti Goethe Egyetem pénzügytanprofesszora szerint a lépésnek van értelme. Egyrészt lehetővé tenné, hogy a jelenlegi alacsony kamatlábak idején is pozitív hozamot lehessen elérni. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy az alap sikeresen fektessen be.
Állami részvénykapitalizmus?
Lesz egy fordulópont, amikor megváltozik az elterjedt közhely, mely szerint „a részvények csak a szakértőknek és a gazdagoknak valók” – véli Hackethal. E nyugdíjfajta megismerése után többen fektetnek majd be részvényekbe. Mindez bizonyos mértékig “demokratizálhatja a tőkepiacokat”. Az alkalmazottak ezután közvetlenül részesülnek a globális gazdasági növekedésből.
Már most sem elég a járulék a nyugdíjakra
A szövetségi kormány már most is évente mintegy százmilliárd eurót fizet támogatásként az állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében. Az Ifo Intézet számításai szerint ha megmaradna a nyugdíjszintre és a járulékokra vonatkozó jelenlegi szabályozás, akkor a szövetségi kormánynak a jövőben a teljes költségvetés 60 százalékát kellene nyugdíjra költenie.
A tőkepiac számára viszont a részvénynyugdíj rendszere azt is eredményezné, hogy az alap nagy szavazati súllyal rendelkező nagybefektetővé tenné az államot.
Kockázat nélkül nincs részvénybefektetés
Kérdés, pontosan hogyan épül fel majd ez a fajta nyugdíj, mert a koalíciós szerződésben erről nincs szó. Az FDP koncepciója szerint minden biztosított bruttó jövedelmének két százalékát fizetné be. Emellett lehetséges, hogy lehetővé teszik az önkéntes többlet-befizetéseket. Arról is szó van, hogy választani lehessen különböző jellegű befektetési porfóliók között.
Általában tíz év kell a részvénypiacon a kamatoskamat-hatás kihasználásához, a magas hozamhoz – figyelmeztet a professzor. Nincs olyan, hogy gyorsan lehet magas nyugdíjat elérni. Bárhogyan alakítják is a szabályozást, a részvények kockázata pedig fennmarad, akkor is, ha az alap szigorú felügyelet alatt áll.
A szabály a következő: magasabb hozam a magasabb kockázatért. Hozamgarancia nincs ezen a piacon – húzza alá.
A svéd modell lehet a példakép
Más országok jó példák arra, hogyan nézhet ki egy tőkepiacról finanszírozott öregségi ellátás – írja egy másik cikk. Ilyen Norvégia a világ legnagyobb állami vagyonalapjával, Ausztrália és Új-Zéland hagyományos nyugdíj- és öngondoskodási alapjaival, vagy Svédország a maga “svéd modelljével”.
Svédországban a részvényalapú öregségi ellátás 2000 óta a nyugdíjrendszer szerves része. A svéd munkavállalók bruttó fizetésük 16 százalékát fizetik be a klasszikus, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe. Ezen kívül van még további 2,5 százalék, ami automatikusan és kötelezően a tőkepiaci alapú termékekbe folyik be.
A több száz nyugdíjalap országa
Ám a svédek maguk dönthetik el, hogy pontosan mely termékekbe. Több száz magán-nyugdíjalap közül lehet választani, de a legtöbben – jelenleg több mint ötmillióan – az AP7 részvényalapot választják. Illetve sokan nem is döntenek, mert aki nem választ aktívan a magánkezelésű pénztárak közül, annak befizetései automatikusan az állami AP7-es alapba kerülnek, az az alapértelmezett opció. (Ezért gyakran a “lusták alapjának” nevezik.)
Az AP7 teljesítményét a német portál lenyűgözőnek nevezi, az elmúlt húsz évben ugyanis átlagosan évi 11 százalékos hozamot ért el. A folyó költségek pedig rendkívül alacsonyak, mindössze 0,1 százalékosak.
A fiataloknak több részvény jár
A nyugdíjalap két részből áll, egy részvényalapból és egy kötvényalapból. Az előbbi, az AP7 Részvény több mint 3000 vállalatba fektet különböző régiókból és gazdasági ágakból. De hogy kinek a pénzét mibe fektetik, nagyban függ az életkortól.
Egészen 55 éves korig minden befizetést részvényekbe tesznek. Azután pedig minél közelebb kerül valaki a nyugdíjhoz, annál több pénz megy át a fix kamatozású értékpapírokba, azaz a kötvényalapba.
Az AP7 legnagyobb befektetései olyan globális szereplők, mint az Apple, a Microsoft, az Exxon Mobile vagy a Johnson & Johnson. (Közvetve, például a Teslán keresztül bitcoinja is van – a szerk.) Feketelistára kerül viszont minden olyan cég, amely megsérti az alap irányelveit, például atomfegyverhez kapcsolható, vagy figyelmen kívül hagyja a munkavállalói jogokat.
Számos kínai cég mellett feketelistán van a Deutsche Telekom (a Magyar Telekom anyavállalata) is, „a munkavállalói jogok megsértéséért az USA-ban”.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
