Azonnali intézkedéseket kellett tenni a megtámadott ausztrál nyugdíjalapoknál.

Újabb nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki az egyre nehezebben finanszírozható kifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni. Mindenki jól jár majd ezzel, vagy csak egy 500 milliárd eurós pénzkidobás lesz? A fiatalok duplán fizetnek az időseknek? A nők és a külföldiek mentették meg a nyugdíjakat?

Németországban újfajta nyugdíj bevezetését tervezik, amely az eddigi klasszikus állami nyugdíjt egészítené ki, és a járulék részvényekbe fektetésén alapulna. Ez felpezsdítheti a németek befektetési kedvét és a részvénypiacot is. Irigykedve nézik a svéd modellt, amely igencsak bejött, évente átlag 11 százalékot hozott a nyugdíjasoknak húsz éven keresztül.

Rekordszintű profitot termeltek a norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjának befektetései az első negyedévben.

Jelentősen nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona az első félévben.

Ez az év a választások éve sok európai országban, de a nyugdíjemeléseké is. Infláció felett emeltek a németek, a románok, és valahol infláció körül lesz a magyarországi végeredmény, majd még elválik. Van, ahol választások előtt ajándékot kaptak a nyugdíjasok, van, ahol csak a törvényi minimumot, de sok helyen valamilyen képlet alapján számolnak.

Átszámítva csaknem 14 ezer milliárd forint veszteséget szenvedett el egy év alatt a japán állami nyugdíjalap.

A legnagyobb lelkesedést a brit, ezen belül az angol nyugdíjasok mutatták a szuverenitás visszaszerzése című maszlag iránt: 60 százalékuk szavazott az EU-ból való kilépésre. Arról viszont nem szólt nekik senki, hogy méretes lyuk tátong a nyugdíjkasszán, ami most rohamosan növekszik, és ez idővel a nyugdíjfizetést is akadályozhatja.

A német dolgozók egyik legnagyobb félelme, hogy idős korukra elszegényednek, mert az állami nyugdíj nem lesz elegendő. Már a következő választásokra is gondolva a munkaügyi miniszter újfajta, a vállalatok által fizetendő, kötelező jellegű nyugdíjjárulékot vezetne be. Az alacsony kamatok problémája miatt azonban még sok a nyitott kérdés.

A világ legnagyobb nyugdíjalapja óriásit bukott a harmadik (naptári) negyedévben: az augusztusi és szeptemberi, globális tőzsdei zuhanás 64 milliárd dollárnak, azaz több mint 18 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget tüntetett el az egyenlegből. Durván hangzik, de azért ne feledjük: nem egy negyedév alatt kell megkeresni a pénzt a nyugdíjakra.

A kínai nyugdíjalapok a jövőben az értéktőzsdén is befektethetnek - eddig csak bankbetététben és állampapírokban tarthatták pénzüket.

Nem államosítana, hanem inkább közvetlen tőkebefektetésekre kötelezné a román nyugdíjalapokat Victor Ponta román miniszterelnök.

Eladta repülőtér-üzemeltető részesedéseit - köztük a budapestit - a német Hochtief konszern egy kanadai nyugdíjalapnak.

Dél-Koreában a jelenlegi 60 évről fokozatosanm méghozzá húsz év alatt 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

A világ legnagyobb, 650 milliárd dolláros vagyonát kezelő norvég nyugdíjalap az ár ellen fog úszni, csökkenő árfolyamok mellett fog részvényeket vásárolni. Számunkra sem közömbös, ugyanis hatféle hazai tőzsdei részvényben összesen 1,41 milliárd koronát, 54 milliárd forintot tartott tavaly év végén, nagyjából a legnagyobb BUX-papírokat. Kötvényeinkből is 26 milliárd forintnyi volt nála.

Majdnem 800 ezer forint a rekordnyugdíj havi nettó összege. Az átlag ennek mindössze egynyolcada, de az évi 8 milliós járulékfizetési plafon eltörlésével most emelkedhet. A költségvetés rövid távon profitál ebből, néhány év múlva azonban a kiadási oldalon is megjelenik majd.

Bár a leendő nyugdíjasok nagy többsége több forrásra is támaszkodik időskori éveit illetően a vizsgált országokban, még mindig az állami nyugdíjbiztosítás előfordulási aránya a legmagasabb az egyes formák között - derül ki az Aegon megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. Az állami nyugdíjpillér szerepe Magyarországon az egyik legjelentősebb.

Az adósságválság mélyülése és a részvényárfolyamok szélsőséges ingadozása miatt Európában a nyugdíjalapok egyre jobban csökkentik portfóliójukban a részvények, valamint az adósságválsággal küszködő országok államkötvényeinek az arányát.

Az elképesztő méretű, 463 milliárd eurós norvég állami vagyonalap tőkéjének alig több, mint fél ezrelékét tartotta magyar eszközökben tavaly év végén, azonban ez is 83,2 milliárd forintot tett ki. Forintban 15, norvég koronában 24 százalékkal csökkentek magyar befektetései tavaly, az OTP-ből el is adogatott és sokat bukott is rajta, a Mol-hoz sokat vásárolt, mégis alig nőtt a csomag összértéke.

A világ 100 legnagyobb multinacionális vállalatához tartozó nyugdíjalapok összesített hiánya egy év alatt 70%-kal, 290 milliárd euróra hízott, a rekord szintű befizetések ellenére. A nyugdíjalapok idén keletkezett finanszírozási hiánya nagyságrendileg a görög mentőcsomaggal egyezik meg.

A kormány nyugdíjreform címén olyanra vállalkozott, amire senki sem volt eddig képes. A költségvetési háttér átalakítása egyelőre csak a tételek ide-oda tologatása, miközben a rendszerben 0 forint tartalék van - és kikerült abból 3000 milliárdnyi megtakarítás, aminek fele államadósság-csökkentésre ment el, hiába. Az egyéni számlák sehol, a rendszer kockázatai viszont ugyanazok, mint 20 évvel ezelőtt. Nagy gondban a nyugdíjrendszer.

A PSZÁF pénteken publikált tanulmányából kiderül, nem igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak drágán működtek. Az állami rendszer vagyonarányosan kétszer olyan drága