A többek között biztosítási kockázatok vizsgálatával is foglalkozó Lane Clark and Peacock 2011-es „European Pensions Briefing” címet viselő jelentése szerint az FTSE 100 részvényindexbe tartozó vállalatok nyugdíjalapjainak hiánya egyedül az idei évben 120 milliárd euróval nőtt.
Nyugdíjalapok hiánya (FTSE 100 részvényindexbe tartozó cégek összesített adatai)
Az LCP partnere, Alex Waite szerint a munkavállalói juttatások – így a nyugdíjak – elszámolására és közzétételére vonatkozó új IAS 19 szabályok, a volatilis piacok és a szabályozásbeli bizonytalanságok további nyomást jelentenek a vállalatok számára, a nyugdíjalapok reformját illetően - idézi a szakembert a Biztosítási Szemle.
Waite szerint a nyugdíjalapok idén keletkezett finanszírozási hiánya nagyságrendileg a görög mentőcsomaggal egyezik meg. „2011 bebizonyította, attól még, hogy az év rosszul kezdődik, nem jelenti azt, hogy nem folytatódhat még rosszabbul” – tette hozzá Waite.
Nem gondolták volna
Az LCP tavalyi jelentésében még azt a becslést olvashattuk, hogy 1:10-hez annak az esélye, hogy a nyugdíjalapok hiánya 100 milliárd eurót meghaladó mértékben növekszik. Valójában, az év eddig eltelt részében a deficit összesítve mintegy 120 milliárd euróval nőtt.
A tanácsadó cég szerint a szabályozási kockázat az egész kontinens nyugdíjalapjait fenyegeti. Az LCP külön kiemelte a Szolvenia II-ben rejlő veszélyeket, amely Európa-szerte számos nyugdíjalap fenntarthatóságát alááshatja.
Az új nyugdíj-számviteli szabályok további kockázatot jelenthet a multinacionális cégek számára, a mostani gazdasági körülmények között. Sok vállalat számára az IAS 19 által előírt közzétételi szabályok már 2011 év végén hatályba lépnek.
Az új számviteli szabályok fényében az elemzők, hitelezők és részvényesek alaposan át fogják tekinteni a cégek 2011-es éves jelentését. A piac azon cégeket egyértelműen pozitívan fogja értékeleni, amelyek megtették a szükséges lépéseket a nyugdíj kockázatok kezelésére – közölte a tanulmány egyik szerzője.
|
A legfontosabb változások a munkavállalói juttatásokat, vagyis az IAS 19 számviteli és közzétételi előírásait illetően a következők: - A „folyosó módszer” megszűntetése: ez elsősorban a holland társaságokat érinti majd. A módszer eddig lehetővé tette a biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek adott összeghatárig történő elhatárolását, a fennmaradó összegnek pedig az eredmény terhére történő amortizációját. A módszer megszűntetésével nagyságrendileg 16 milliárd euróval csökkenthet a társaságok saját tőkéje a társaság becslése szerint. |
Segédkérdéseket is használnak. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
