Van egyáltalán, ahol nem a választások előtt ígérik a legnagyobb nyugdíjemelést?

Németországban nyáron emelik a nyugdíjakat, most július 1-től 1,9 százalékkal nőtt a nyugati (régi NSZK) tartományokban, és 3,6 százalékkal Keleten, az egykori NDK területén. Júniusban eközben az egy évre visszatekintő átlagos fogyasztói infláció évi 1,2 százalék volt náluk, az év/év alapon, az előző év júniusához képest számított érték pedig 1,5 százalék.

A német nyugdíjak emelését alapvetően a bérektől tették függővé sok évvel ezelőtt, a 2004-es megszorítások után. Majd 2009-ben, hogy a válság miatt csökkenő bérekkel ne essenek a nyugdíjak is, kitaláltak egy „nyugdíjgaranciát” is. Ennek nyomán a csökkenést nem érvényesítik, átgörgetik a következő évekre. Ennek nyomán 2010-ben nulla volt az emelés mínusz helyett, 2011-ben pedig csak szerény, 0,99 százalék, azóta azonban mindig ennél nagyobb.

Mi lesz, ha recesszió lesz?

Különösen nagy volt tavaly, amikor a dübörgő gazdaságnak és a nagy fokú bevándorlásnak, magas foglalkoztatásnak köszönhetően Nyugaton 4,25, Keleten 5,95 százalék emelést adtak júliusban – derül ki a Cecu.de magánpénzügyi oldal adataiból.

Németországban egyébként szeptember 24-én lesznek választások, ennek ellenére a mostani emelés jóval kisebb, mint a tavalyi, és legalábbis a népesebb Nyugaton viszonylag kevéssé haladja meg az inflációt. A politikusok a jelek szerint nem tologatják az emelést a választási ígéretek szerint, bár a kampányban sokat vitáznak a nyugdíjakról. A jelenlegi rendszerben ugyanis recesszió esetén leáll a nyugdíjak növekedése is, és mivel ott is kevés a fiatal, a gyerek, ha majd csökken a bevándorlás is, nagy gond lehet a nyugdíjfizetéssel.

Karácsonyi ajándék Ausztriában

Ausztriában januártól csak 0,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, eközben az infláció magasabb volt, mint Németországban vagy az Eurózónában. A 2016-os éves átlag 1,0, a december/decemberi érték 1,6 százalék, itt tehát infláció alatti volt az emelés. Választások ez év ősszel esedékesek, de tavaly december elsejével a nyugdíjasok kaptak fejenként 100 euró ajándékot a kormánytól. Biztosan nem függetlenül attól, hogy december 4-én volt egy meglehetősen szoros elnökválasztás.

Ausztria=nyugdíjasparadicsom

Azt azonban Ausztriáról tudni kell, hogy ott a nyugdíjak hagyományosan magasak. Olyannyira, hogy a németek is irigylik őket, és sokszor nem értik, miért vannak ők rosszabb helyzetben. Egy ugyanolyan bérű szakmunkás szomszédainknál 40 százalékkal több nyugdíjat is kaphat, mint német kollégája, aminek megvan az oka, erről itt írtunk.

Idei emelés kétszer?

Magyarországon a gazdasági miniszter 2018-ra nemrég három százalékos – az inflációval várhatóan megegyező – vagy annál valamivel nagyobb emelést helyezett kilátásba. Később erre a miniszterelnök rátromfolt, azóta őszi nyugdíjprémiumról is beszélnek. Mindez nyilván nem független attól, hogy jövőre ismét választások lesznek.

Az idén januártól nálunk 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjakat, plusz a nyugdíjasok kaptak 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt (aminek a kézbesítésével elég sok baj volt). Eközben a decemberi év/év infláció 1,8 százalék, az éves átlagos infláció 0,4 százalék volt. Erre az évre viszont lehet, hogy jelentősen alábecsülte a kormány az inflációt, az esetleges novemberi kiegészítés indoka ez is lehet.

Havi egy spanyol hamburger

Persze minden esetben vitatható, hogy a nyugdíjemeléseknek a múltbeli vagy a jövőbeli inflációt kellene kompenzálnia. Mivel a múltat ismerjük, a jövőt becsülni is nehéz, cikkünkben a múltbeli adatokra helyeztük a hangsúlyt. Az infláció azonban Magyarországon és külföldön is várhatóan magasabb lesz az idén, mint tavaly volt.

Spanyolországban az átlagos havi nyugdíjat a törvény által megengedett legkisebb mértékben, 0,25 százalékkal emelték 2017-re – írja egy helyi nyugdíjfigyelő oldal. Ez 1048 euróról 1050,62 euróra (mintegy 319 ezer forint) való emelkedést jelent, mindössze pár euró, alig egy hamburger ára. Eközben a minimumnyugdíj 637,69, a maximum 2573 euró lett (mintegy 194 ezer, illetve 782 ezer forint), magyar szemmel nem rossz.

Választások sorozatban

A válság által megtépázott dél-európai országban a 2016-os emelés is ugyanígy 0,25 százalékos, minimális volt, 1,6 százalékos év végi infláció mellett, így a spanyolok rendszeresen panaszkodnak, hogy nyugdíjuk veszít vásárlóerejéből. Ugyanakkor Spanyolország ezzel együtt is viszonylag sokat költ nyugdíjakra, nemcsak a mostani emelés alacsony, hanem a korábbi nyugdíjszint is magas volt. Annak ellenére mindez, hogy általános választásokat tartottak egyébként 2015. december 20-án és 2016. június 26-án is.

Nagy-Britanniában 2015-ben is újabb nyugdíjreformot hajtottak végre, a rendszer nem hasonlít már annyira a mi állami kirovó-felosztó rendszerünkre, egyre inkább az öngondoskodáson, a magánnyugdíj-megtakarításokon alapul. Az emberek úgy fektetik be a nyugdíjpénzüket, ahogy akarják, de sokuk kap még jelentős állami nyugdíjat is.

Az Inews.co.uk cikke szerint a 2015-ös 29 ezer fontról 2017-re 50 ezer fontra nőtt az átlagos magánnyugdíj-megtakarítás, 5,5 millió ember takarít meg többet, mint két éve. Kérdés, mire lesz ez elég, az 50 ezer font hozadéka a lap szerint csak 2500 font lesz évente. (Ez évi öt százalékos hozam, de lehet sokkal rosszabb is, ha a kötvény- és részvényárak visszaesnek – a szerk.)

A Thisismoney.co.uk szerint az idén Nagy-Britanniában nyugdíjba menők így is évi 18 100 font jövedelemre számíthatnak, 400 fonttal (2,3 százalékkal) többre, mint tavaly. Ám ez 2008-ban még 18 700 font volt. A most nyugdíjba vonulók 45 százaléka nem érzi magát anyagilag megfelelő helyzetben a visszavonuláshoz.

Háromszoros brit minimum

Az állami nyugdíjat a britek egyébként idén áprilistól 2,5 százalékkal emelték, amiről azonban még tavaly ősszel határoztak, nem tudván, hogy idén júniusban előrehozott választások lesznek. Az emelés egyébként is automatikus, három küszöbön alapul: egy évi 2,5 százalékos fix szám, az infláció és a bérnövekedés közül a magasabb lesz érvényes a nyugdíjakra. Ez az automatizmus elvileg 2010-től 2020-ig érvényes Britanniában.

A románok élen járnak

Romániában januárban 5,25 százalékkal emelték a nyugdíjakat, a helyi szabály szerint az inflációval és a reálbér-növekedés felével kell emelni. Itt is voltak választások december 11-én, a várható emelést persze már az előtt alaposan megszellőztették. Megemelték az adómentes nyugdíjak összeghatárát is. Ezzel együtt is jóval alacsonyabbak az országban a nyugdíjak, mint Magyarországon.

A 24.hu szerint a válság idején három évig nem emelték a nyugdíjakat Romániában, az utóbbi években azonban rendszeres volt az évi öt százalék körüli emelés. Tavaly ősszel így is csak 65 ezer forintnak felelt meg ott az átlagnyugdíj.

A franciák bőkezűek

Franciaországban is most nemrég voltak elnök-, majd parlamenti választások, az új elnök választási ígéretei közé tartozott, hogy nem csökkenti a nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer egyszerűsítésével járó reformokat ugyanakkor célul tűzte ki. Úgy tűnik, a nyugdíjrendszer rettentő bonyolult, sokféle nyugdíjtétel, szorzó, kompenzáció létezik, és a rendszert itt is három pilléresként emlegetik.

A statisztikákból azonban kiderül, hogy a franciák átlagosan korán mehetnek nyugdíjba, és a fizetések viszonylag nagy hányadát kapják (2015-ös adat szerint mintegy 69 százalékát, miközben az EU-átlag 59 százalék).

A világ egyik legjobb rendszere

Az év elején a holland választásokra figyelt lélegzetvisszafojtva Európa. A holland nyugdíjrendszer is három pilléres, de a világ második legjobb nyugdíjrendszerének nevezik a dániai után. Csak a holland nyugdíjasok négy százaléka minősül nagyon alacsony jövedelműnek.

Ugyanakkor egy tavaly őszi tudósítás a holland nyugdíjasok reáljövedelmének minimális, 0,1 százalékos csökkenéséről számolt be. Sok év távlatában azonban nőtt a nyugdíjak reálértéke.