A nyugdíj renoméja Németországban olyan rossz, mint még soha – írja a Die Welt, de nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy a bérekhez képest az egyik legalacsonyabb nyugdíjat (annak csupán 50 százalékát) ott kapják az EU-ban a polgárok. Nem is csoda, hogy sokan rettegnek attól, hogy idős korukban megélhetési gondjaik lesznek. Az eddigi kiegészítő megoldások, mint az önkéntes nyugdíj-előtakarékoskodás, nem váltak be igazán, a jelenlegi alacsony, nulla körüli kamat- és hozamszintek mellett sok megtakarítás semmiféle hozamot nem generál.
Eddig is létezett Németországban üzemi nyugdíj-előtakarékosság (BAV), a cikk szerint mintegy 15 millió ilyen szerződést tartanak nyilván, a munkavállalók mintegy 60 százaléka jut így nyugdíj-kiegészítéshez. Főleg a kisebb vállalkozásoknak ez azonban jelentős adminisztratív terhet jelent, náluk és éppen a leginkább veszélyeztetett kis keresetű dolgozóknál sokan nem vesznek részt ilyen programban.
Üzemi nyugdíjbiztosítás
A kisebb vállalatoknál csak minden harmadik-negyedik dolgozónak van üzemi nyugdíjbiztosítása, de a nagyvállalatoknál is előfordul, hogy költségcsökkentési célokból nem adtak ilyet az új dolgozóknak. Ezen akarna változtatni most a szocialista munkaügyi miniszter, Andrea Nahles (SPD), a Die Welt megjegyzése szerint egy új nyugdíjprogram jól nézne ki a 2017-es választásokon is. De nem csak a szocialisták, hanem a kereszténydemokrata CDU is élénken foglalkozik a kérdéssel.
A tervek szerint az új üzemi nyugdíjbiztosítás kötelező jellegű lenne, de mentesítenék a vállalatokat az eddigi terhek egy része alól. Nem lesznek felelősek a továbbiakban a nyugdíjpénzek sorsáért, és nem őket terhelné az adminisztráció. Ehelyett szakszervezetek és munkáltatói szervezetek hozhatnának létre közös nyugdíjalapokat, megbízhatnának a vagyon kezelésével olcsó és hatékony vagyonkezelő szervezetet.
Ezekbe a „mega-nyugdíjalapokba” a vállalatok fizetnék ugyan be kötelezően a pénzt, de a bruttó bérből, és ez nem jelentene pluszterhet számukra. Az állami társadalombiztosításba viszont kevesebb járulék kerülne. Az alacsony keresetűek adójóváírást kapnának, hogy megengedhessék maguknak a nyugdíjra való takarékoskodás ezen formáját. Hasonló javaslatokkal már Wolfgang Schäuble (CDU) pénzügyminiszter is előállt.
A reformtól azt várják, hogy több dolgozónak lesz üzemi nyugdíjbiztosítása, főleg a kisvállalati körből. A terv szerint az üzemi nyugdíj „szelíd kötelezettség” lenne, hatálya alá ugyanis automatikusan bekerülne mindenki, kivéve, ha kifejezetten az ellenkezőjét kéri. Hasonló modellek működnek Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában és Olaszországban. Mások szerint inkább teljes körben és visszavonhatatlanul kötelezővé kellene tenni.
Amint a cikk is megjegyzi, minden problémát ez a rendszer sem oldana meg, így az alacsony kamatok problémáját sem. (A tíz éves német államkötvények hozama a Stooq.com adatai szerint jelenleg 0,2 százalék éves szinten, a rövidebb futamidőkön a negatív hozam is gyakori.) A jelenlegi átlagos üzemi nyugdíj csak 100 euró körüli, az üzemi nyugdíjpénzek zöme alacsony kamatozású eszközökben fekszik. Még 18 hónap van a németországi választásokig, addig sokat finomíthatnak a rendszeren – fejezi be a német híroldal.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
