Nemcsak nálunk tőzsdézik el a Mol-pénzt - lefelezte OTP-csomagját a norvég óriás
Az elképesztő méretű, 463 milliárd eurós norvég állami vagyonalap tőkéjének alig több, mint fél ezrelékét tartotta magyar eszközökben tavaly év végén, azonban ez is 83,2 milliárd forintot tett ki. Forintban 15, norvég koronában 24 százalékkal csökkentek magyar befektetései tavaly, az OTP-ből el is adogatott és sokat bukott is rajta, a Mol-hoz sokat vásárolt, mégis alig nőtt a csomag összértéke.
A norvég olajbevételeket tartalékoló két norvég állami vagyonalap (nyugdíjalap) egyike, a Government Pension Fund Global 3497 milliárd koronás vagyonának mintegy 0,06 százalékát, azaz bő fél ezrelékét tartotta tavaly év végén magyar értékpapírokban – derül ki az alap jelentéseiből. (A másik hasonló alap csak norvég eszközöket vásárol.) A gigászi, 463 milliárd eurós (mintegy 133 ezer milliárd forintos) alapban ugyanis 2,08 milliárd norvég korona értékű magyar papír volt tavaly év végén, ami majdnem negyedével, 24 százalékkal esett vissza a 2010 végi 2,73 milliárdról.
Jócskán apadt az OTP-pakett értéke
A vagyonalap forintra átszámolva 83,2 milliárd forintnyi magyar eszközzel rendelkezett tavaly, ami 15 százalékos csökkenés a 2010-es 97,4 milliárdhoz képest. A vagyoncsökkenésre az egyik magyarázat, hogy a forint norvég koronában 11-12 százalékkal gyengült ez idő alatt – az MNB-keresztárfolyam 35,7-ről 40,0-ra emelkedett -, a BUX pedig mintegy húsz százalékot esett tavaly, miközben az OTP 26, a Mol 17 százalékot zuhant.
Az alap rendelkezik az Egis részvényeinek 2,33 százalékával, ez nem is változott az év során, de a részvények értéke ötödével esett. A tavalyelőtt még 1,74 százalékos tulajdoni hányadot jelentő OTP-részvénycsomagját 1,69 százalékra csökkentette, de apasztotta azt rendesen a zuhanó árfolyam és a forintgyengülés is. Így történhetett, hogy kevés híján a felére, 374 millió koronára zsugorodott az egykor 686 millió koronás bankrészvény-csomag.
Vásárlásra használták fel a Mol-esést
A Mol-ból jól láthatóan szorgalmasan vásároltak tavaly, mert 1,07 százalékról 1,58 százalékra emelték a részesedésüket, de ezzel együtt is csak szerényen, 686 millió koronáról 705 millióra nőtt a pakett értéke, nyilván az áresések miatt. Hiszen 2010 végén még 20 600 forint volt egy részvény értéke, most 17 000 körül jár. Nőtt a Richter-részesedésük is, a cég alaptőkéjének 1,30 százalékáról 1,53 százalékára, koronában viszont ennek is csökkent valamelyest az értéke. Az alap majdnem teljesen kiszórta 0,38 százalékos, 63 millió koronás Magyar Telekom-részesedését, és tart évek óta pár millió koronát FHB-részvényekben is.
A kötvénypiacon is aktív, 644 millió korona (közel 26 milliárd forint) értékű magyar államkötvénye volt, de már lényegesen kevesebb, mint a 2010 szilveszteri 903 millió korona. Ezen kívül egy kisebb, 30 millió korona körüli OTP-kötvénycsomagja volt még, a pontos típust vagy sorozatot egyik kötvénynél sem közölték.
Nem özvegyeknek és árváknak való a magyar papír
A nyugdíjalap 2009 végén egyébként még részvényekből is valamivel többet tartott, mint 2010 végén, OTP-kötvényekből és OTP-jelzáloglevelekből pedig 211 millió koronás portfóliója volt, és magyar államkötvényeinek értéke is megközelítette az 1,1 milliárd koronát. Ráadásul államkötvényeinkből 2008 végén még jóval többet, 1,8 milliárd koronányit tartott, tehát úgy tűnik, következetesen egyre inkább hanyagolja országunkat, főleg a kötvénypiacon. A 2008 végi magyar részvényállománya viszont még kisebb értékű volt a későbbi évekénél.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A piacvezető Uniswap kriptovaluta-váltó alkalmazásban mostantól a Revolut segítségével is lehet fizetni a kriptovaluták vásárlásáért az egész EU-ban – kivéve Magyarországot. Más fizetési módszert azonban még itt is tudnak alkalmazni a magyarok.
Az Európai Unió a 2 százalék közelébe süllyedő inflációt, az Egyesült Államok pedig a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat tekintve lépett előre a leglátványosabban az idei évben. Ami a pénzpiacokat illeti, számunkra a forint erősödése, de a globális befektetői piacokon a dollár gyengülése jelentette az év legnagyobb sztoriját. Eközben az AI-lufi kezd túlfújódni, Európa fegyverkezik, az olajárak pedig drasztikus zuhanás előtt állhatnak. Az XTB 2026-os tőkepiaci kitekintőjén jártunk.
Az érmék kilencvenkilenc százaléka a nullához tart, és a projektek kilencvenkilenc százaléka használhatatlan. Ilyen szélsőséges véleményekkel is találkozunk a kriptovaluta-szektorban, nemcsak a kívülállók vagy ellenségek oldaláról, hanem még a barátai között is. Miért van ez, és mi lehet ennek a vége?
