Több forrásra is támaszkodni kíván a leendő nyugdíjasok legnagyobb része, a lehetséges források közül – amikor több megtakarítási formát is meg lehetett jelölni – viszont még mindig egyértelműen az állami nyugdíjbiztosítás vezet, hiszen azt az összes válaszadó csaknem fele – 48 százaléka – megemlítette.
A lakást is beáldozzuk a nyugdíjas évekre
Ezt követték a magánnyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok, egyenként 30-40 százalékos aránnyal. Figyelemre méltóan magas ugyanakkor a nyugdíjas évekre önállóan megtakarítók aránya is, hiszen a megkérdezettek 30,6 százaléka jelölte meg saját pénzét forrásként, illetve közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen hosszú távú megtakarítási számlával rendelkezik. A megkérdezettek csaknem egynegyede említette meg lehetséges forrásként az életbiztosításokat is – Magyarországon az arány viszont 33,3 százalék -, míg a részvényeket 20 százalék tartotta említésre méltó elemnek. Érdekes eredmény emellett, hogy a válaszadók ötöde saját ingatlanával is számol a nyugdíjas évek fedezése céljából, vagyis meglévő ingatlanának kisebbre cserélésével is pénzhez tervez jutni.
Állami nyugdíjbiztosítás súlya
Mi az állam bácsiban bízunk
Az állami nyugdíjbiztosítás említésénél igen előkelő helyen állnak a leendő magyar nyugdíjasok: ezt a forrást 53,6 százalékuk említette meg. Ez ugyanakkor nem kiemelkedő eredmény, hiszen a több opciót tartalmazó felmérésnél ennél is magasabb arányt produkált például Németország, Spanyolország vagy az USA is.
Figyelemre méltó eredmény viszont, hogy a több lehetséges választ tartalmazó, húsz megtakarítási formát felkínáló kérdőívnél a magyarok 13,4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs nyugdíjcélú megtakarítása. Ehhez hasonló arányt pedig egy országban sem produkált a felmérés, hiszen még a sorban következő Spanyolországban is „csak” 9,2 százalék volt azok aránya, akik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítást nem tudtak megjelölni.
Az első számú nyugdíjcélú forrásra vonatkozó felmérés szintén érdekes eredményt hozott. A magyar válaszadók jóval nagyobb hányada jelölte meg elsődleges forrásként az állami nyugdíjat, hiszen a bő 20 százalékos összesített eredménnyel szemben a magyaroknál ez az opció 38,6 százalékos szavazati arányt kapott.
A felmérés eredményeit látva mindenképpen biztató, hogy a magyar lakosság jelentős része, főként a fiatalok, már nem csak az államra kíván támaszkodni a nyugdíjas évei alatt. A tervek azonban még nem jelentenek konkrét lépéseket is egyben, hiszen a magyar válaszadók több mint 13 százalékának semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs - értékelte a kutatás eredményeit Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgatója. A pénzügyi szolgáltatók szerepét abban látom, hogy a jelen piaci körülményekhez igazodva, vállalható havi összeggel induló konstrukciókkal támogassák a lakosság ezen törekvéseit - tette hozzá a szakértő.
Adók és járulékok befizetése által 13,5 milliárd forinttal növeli a magyar költségvetés bevételeit. 
