Az Egyesült Királyságban 65 év a nyugdíjkorhatár, és akkortól jár a kényelmes megélhetést biztosító összeg, melyből sokan huzamosabb időt, esetleg egész hátralévő életüket a napfényes Spanyolországban töltik. A szép összeghez persze megfelelő befizetés kell a nyugdíjalapokba, amit a munkáltatók teljesítenek, és azoknak megfelelő hozamot is el kell érniük, hogy működjön a rendszer.
Eleve lyukas volt
Nos, a második feltétel már eddig sem volt egyszerű, hisz ahogy az elmúlt években csökkentek a kamatok és kötvényhozamok, a nyugdíjalapok bevételei is visszaestek. A népszavazás előtti napon 820 milliárd fontos hiány mutatkozott – ez sem kevés. A népszavazás másnapján azonban már 900 milliárd volt a hiány, július 1-én pedig már 935. Bő egy hét alatt tehát 115 milliárddal sikerült növelni a lyukat. Ha forintban akarjuk kifejezni, ez nagyjából 40 ezermilliárd.
Zuhanó hozamok
A hiány növekedését a Bloomberg szerint az okozza, hogy a brit állampapírok és vállalati kötvények hozamai rekord mélységbe süllyedtek, a nyugdíj-kifizetések nem kis hányada pedig ezekből a hozamokból történik, miután a nyugdíjalapok 47 százalékban kötvényeket tartanak, melyek 75 százaléka brit állampapír vagy fontban kibocsátott vállalati kötvény.
A zuhanásnak, és így a hiány növekedésének ráadásul még nincs vége. A Bank of England ugyan nem csökkentett kamatot július 14-én és eszközvásárlási programját sem növelte, a jelek azonban arra mutatnak, hogy a brit gazdaság további nehézségekkel néz szembe, így a jegybank óhatatlanul hozzányúl a mennyiségi lazítás mostanában igencsak divatos eszközéhez. Ekkor a kötvényhozamok tovább esnek, így a nyugdíjak kifizetése tovább drágul, vagyis tovább nő a hiány.
Ördögi kör
A hozamcsökkenésen túl a gazdaság gyengélkedése más módon is kihat a nyugdíjakra. A cégek ebben az esetben ugyanis kevésbé képesek teljesíteni a növekvő deficit miatt szükséges pótbefizetéseket, így viszont a nyugdíjkifizetések jelenlegi szintje is veszélybe kerülhet. Az egész végül egy ördögi körbe is torkollhat: a cégeknek fizetni kellene a megnövelt összegeket, ami tovább gyengíti eredményüket, így végső soron a mostani, jóléti nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik.
Erről, és még sok más veszélyforrásról alig tájékoztatták a választókat, a bennmaradást pártoló kormánynak illett volna egy részletes, de közérthető tájékoztatást készíteni arról, hogy milyen konkrét gazdasági következmények merülhetnek fel, és ezt el is juttathatták volna a szavazókhoz. Így sokuk olyan tájékozatlan volt, hogy azt sem tudták, mi az Európai Unió, amit az mutatott, hogy rengetegen kerestek rá az interneten.
A Bloomberg felmérése szerint a gazdaság idei várható növekedése 1,5 százalék, amit 1,8 százalékról módosítottak, a jövő évi pedig csak 0,6 százalék, ami 2,1 százalék volt, amíg nem számoltak a Brexit hatásaival. A felmérés szerint egy esetleges recesszió esélye 40 százalékra emelkedett a korábbi 17-ről.
