Nyugdíjreform: másfél éve a startvonalon

Államférfi betartja, amit ígért - mondta egy televíziós műsorban Giró-Szász András, kormányszóvivő (a MÁV-Cargo privatizációjából beígért összegek kifizetése kapcsán). A 2012-es költségvetésben a nyugdíjkassza két lábra áll - ezt ígérte a büdzsé első tervezetének bemutatásakor Matolcsy György gazdasági miniszter, és lám: a nyugdíjalap jövő évre tervezett bevételei forintra megegyeznek annak kiadásaival. Gördül a nyugdíjreform, mint a vasutassztrájk.

Nyugdíjreform: az eddigi lépések

A nyugdíjreform első felvonása a magánnynugdíjpénztári vagyon átterelése volt az államkasszába. A közel 3000 milliárdos vagyon már több kormányzat érdeklődését felkeltette, de 2010-ig egyik sem nyúlt hozzá - korábban csak egy szűk réteg előtt nyitották meg annak lehetőségét, hogy visszatérhessenek az állami rendszerbe.

Az elégetett vagyon elégetése

A tőkefedezeti magánnyugdíjrendszert januárban jóformán felszámolták, a pénztári portfólió átvétele után egyelőre csak ígéretek maradtak. A vagyon közel fele volt állampapírban, ezt nyomban "el is égették" az államadósság csökkentése végett, ami így 80% alá süllyedt. Ezt "égette" el a megemelkedett árfolyamszint és az hozamfelárak megugrása - az államadósság ugyanott van jelenleg, ahol a nyugdíjreform első lépése előtt (a GDP 82%-a).
A pénztári vagyon másik felét az állam már elköltötte, így lehet, hogy szufficites lesz a 2011-es költségvetés, de mindez úgy, hogy a vagyon mindössze egyhatoda ment nyugdíjakra - csakhogy ezekből egy fillér sem jutott a "jövőre", pedig eredetileg a munkaadók erre a célra fizették be ezt a pénzt.

Olyanra vállalkoztak, ami senkinek sem sikerült

A kormány az állami rendszerbe visszalépőknek egyéni számlás rendszert ígért - erről azonban semmi konkrétumot nem tudni. A nyugdíjreform második lépéseként a gazdasági kormányzat a költségvetési háttér rendbetételét tűzte ki célul, vagyis az egészségügyi- és nyugdíjkassza rendbetételét. Ahogy Matolcsy György fogalmazott, a kasszákat "zárni kell", vagyis azok bevételeiből kell a kiadásaikat finanszírozni. Olyan vállalkozás ez, ami a rendszerváltás óta senkinek sem sikerült - a tb-kassza ugyanis folyamatos hiánnyal működött, költségvetési támogatásra szorult. Nem egyedülálló jelenség ez, az egyre inkább elöregedő társadalmak mind ezzel küzdenek szerte Európában.
Mindezt ráadásul úgy akarta kivitelezni a kormányzat, hogy nem emeli döntően a járulékszintet, csak a munkáltatói egészségügyi hozzájárulás emelkedett egy százalékponttal - továbbá az újonnan bevezetett adónemekből is ide folyatják majd a pénzt, csakhogy a chips- és baleseti adóból a remélt 60 milliárd helyett közel 40 milliárd fog "csak" befolyni jövőre. 

Az alapelv hamar feledésbe merült

Mindeközben jelentős szerkezeti átalakításra nem került sor az ellátórendszerben, azon kívül, hogy a nyugdíjak indexálását egy gyors módosító indítvánnyal megváltoztatta a kormány, hogy azok később se jelentsenek nagyobb terhet az államkasszának: a nyugdíjak értéke az inflációval emelkedik majd ezentúl, a gazdasági növekedés kikerült a képletből, így bár a postás lehet, hogy több pénzt visz majd ki, annak értéke nem feltétlenül lesz több.

Egyensúly - de csak papíron

* A költségvetési törvényhez benyújtott 450 módosító indítvány alapján.


A kasszák megtisztításánál az az alapelv látszott kirajzolódni, hogy a bevételeket "összekötik" a kiadásokkal: a baleseti adóból az E-Alap profitál, a nyugdíj-hozzájárulásból a nyugdíjalap, és így tovább. Ezt az elgondolást azonban megborította a szociális adó bevezetése. Ez az adónem a korábbi egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyét veszi át, és ennek megfelelően 3 célterület részesül belőle. A kormány ezzel két legyet üt egy csapásra: egyrészt nagyobb a játéktere, így valóban zárva tudja tartani a kasszákat, másrészt ellehetetleníti azokat az igényeket, melyek szerint a magánnyugdíjpénztári tagoknak is járna állami nyugdíj. Az adóból befolyó summa 88,89 százaléka illeti a nyugdíj-, 7,41 százaléka az egészség-, míg 3,7 százaléka a munkaerőpiaci alapot - márpedig a befolyó összegek nem így oszlanak meg. A nyugdíjalap viszont így egyensúlyba kerül - de csak papíron.

* A költségvetési törvényhez benyújtott 450 módosító indítvány alapján.


A korhatár előtti rokkantsági nyugdíjak például átkerültek az E-Alaphoz, holott eddig a nyugdíjkasszából fizették ki azokat. Nem véletlen, hogy az egészségügyi kiadásokhoz még hozzácsaptak 183 milliárd forintot az utolsó pillanatban benyújtott módosítóindítványokkal, ez a költségvetési támogatás a rokkantsági illetve rehabilitációs ellátásokra megy majd el.



Vagyis a nyugdíjkassza jövőre sokkal kevesebb igénynek tesz majd eleget, miközben megerősítették bevételeit - a profiltisztítás áldozata lett a korhatár előtti nyugdíj is. A kormányzat ugyanis korábban úgy kalkulált a gazdaság növekedésével egyre bővülő munkaerőpiac majd felszívja azokat potenciális munkavállalókat, akiket a felülvizsgálat után kiírnak a rokkantsági nyugdíjrendszerből, illetve akik a korhatár előtti nyugdíj utáni megcsappant szociális ellátások miatt újra visszatérnek a munkaerőpiacra. A várt gazdasági bővülés azonban egyelőre csak vágyálom, a kormány a közmunkaprogram átdolgozásával juttatna így munkához 150 ezer ember, akik viszont nem fizetnek majd be a nyugdíjalapba. Legalább is 150 ezer emberről beszélt még a kormányszóvivő legutóbb, ma egy zalaegerszegi eseményen Papp Károly, a BM közfoglalkoztatásért felelős államtitkára már 200 ezer főről beszélt.

Az egyensúlyteremtés "vesztese" az E-Alap, mely továbbra is támogatásra szorul, ráadásul mint fent írtuk, plusz tételekkel gyarapodott. A költségvetéshez beadott módosítók azonban "gyorsan" 32 milliárdos pluszbevételhez juttatták az alapot (lásd táblázatunkat fent) - amiből az is látszik, ezt a kasszát toldozni-foltozni kell. Matolcsy György szerint ez a kassza is két lábra áll majd, de 2012-ben még nem.

Startvonalon - a startpisztoly eldördülése után is

A nyugdíjrendszer tehát egy pillérrel kevesebb alapon áll, de ugyanazokkal a problémákkal küzd. Mert bár a nyugdíjalapot sikerült bezárni, a jövőben az ellátórendszerbe belépő nyugdíjasok száma a Ratkó-generáció gyermekeinek nyugdíjba-vonulása miatt drasztikusan megnő majd - növelve ezzel az explicit államadósságot is. Ráadásul a nyugdíjkassza bevételei már most sem csupán a nyugdíjhoz kötődő járulékok bevételéből áll és a kormány nem hozott olyan döntést, mellyel hosszú távon biztosította volna azt, hogy a kassza zárva is maradjon. A jelenlegi rendszerben ráadásul semmi fajta tartalék nincsen, erre más országok nyugdíjrendszereiben épp az egyéni számlán felhalmozott összegek szoktak szolgálni. Ami biztos: az eddiginél mélyebb átalakításra van szükség.

Újabb pillért építenek?

Információnk szerint az egyéni számlás rendszert úgy csempésznék be a magyar nyugellátásba, hogy újabb pillért vezetnének be, vagyis egy alapnyugdíj mellett munkanyugdíj is járna - ez utóbbit a munkában eltöltött évek és a bevallott jövedelmek alapján kapnánk. Az alapnyugdíj összege az egyéni számlán halmozódna fel - információink szerint ezt az elképzelést a kormányfő is támogatja.