Mindössze 50 ezer körüli tagság maradt a magánnyugdíjpénztárakban, ők viszont nagyon jól jártak az idén.

Csökkentek a díjterhelési mutatók, a magas hozamok miatti sikerdíjak mellett is csak alig nőttek a költségek.

Németországban újfajta nyugdíj bevezetését tervezik, amely az eddigi klasszikus állami nyugdíjt egészítené ki, és a járulék részvényekbe fektetésén alapulna. Ez felpezsdítheti a németek befektetési kedvét és a részvénypiacot is. Irigykedve nézik a svéd modellt, amely igencsak bejött, évente átlag 11 százalékot hozott a nyugdíjasoknak húsz éven keresztül.

Még ma is megvan 2802 milliárd forint a magánnyugdíjpénztári vagyonból. Pontosabban papíron van meg, az MNB ekkora összeget tart nyilván, mint az államháztartás tartozása. Valójában azonban ebből semmi nincs meg, amit a volt tagok nyugdíjukban megkaphatnának. Csak a mögöttes jogosultság él a szolgálati időre. Ezt a helyzetet azonban nem mindenki fogadja el, több feljelentés is született, amelyeket azonban az ügyészség rendre visszadob. De miért?

Vannak országok, ahol a nyugdíjpénzek egy jelentős része magánmegtakarítás, és értékpapírokban fekszik. Már tizedik éve felfelé tartanak a részvényárfolyamok, ha visszaesnek, akkor egy egész generáció kerülhet bajba az USA-ban, mert nem tett félre eleget. Eközben az állami nyugdíjkasszával is baj van.

Jól teljesítenek a nyugdíjpénztárak.

Nagyon nagy, közel 15 év a különbség a tényleges nyugdíjba menetel időpontja között a legfejlettebb 34 országban. Van, ahol már 58-59 évesen, másutt 72 év körüli életkorban mennek nyugdíjba az emberek. Mutatjuk, hogy hol, és hol áll Magyarország.

Korábban cáfolták, de Románia mégis módosítani akarja a kötelező magánnyugdíj-rendszert.

Az Országgyűlés mai ülésén a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-2015 közötti tevékenységét tárgyalja.

Egy összegben nem fizethetik ki a megtakarításokat, a járadékfizetéssel kapcsolatos törvényi rendelkezések viszont nem teljesíthetőek.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a második negyedévi állami nyugdíjrendszerbe történő tömeges visszalépést követően a harmadik negyedévben 2 789 fővel csökkent. A működési eredmény a szektor egészét tekintve továbbra is negatív volt. Az önkéntes pénztárak taglétszámának csökkenése is folytatódott, de a kezelt vagyon a ennek ellenére 881,7 milliárd forintra nőtt a tőkepiaci árfolyam-emelkedés következtében. Az egészségpénztárak taglétszáma viszont követte a növekedési trendet a harmadik negyedévben is - áll a PSZÁF gyorselemzésében.

Az európai uniós állampolgárok nem kapnak arról éves értesítőt, hogy miként alakul jövőbeni nyugdíjuk, bár az elöregedés valamennyi tagállamot kihívás elé állít. Magyarországon fejenként évi 500 ezer forintnál is több hiányzik ahhoz, hogy a lakosság ne szegényedjen el öreg korára, megtakarításunk pedig alig van.

A PSZÁF pénteken publikált tanulmányából kiderül, nem igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak drágán működtek. Az állami rendszer vagyonarányosan kétszer olyan drága