Nincs jelenleg egységes iránymutatás arra az Európai Unióban, hogy a járulék- illetve adófizető állampolgárok, miként értesülhetnének arról, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak, holott éves nyugdíjnyilatkozatok rendszeres kiadásával még hatékonyabban lehetne felhívni az egyre inkább elöregedő európai társadalmak tagjainak figyelmét az öngondoskodás fontosságára.
Havi 50 ezer forintnyi megtakarítás "hiányzik" Magyarországon
Az Aviva legújabb jelentésében arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy támogassa az éves nyugdíj-nyilatkozatok uniós polgárok számára történő kiadását, és minden olyan intézkedést, amely felhívja az emberek figyelmét, hogy mekkora összeggel számolhatnak nyugdíjas éveikben.
Az Európai Unióban 2011-2051 között nyugdíjba vonulóknak évenként mintegy 1,9 billió euróval többet kellene félretenniük ahhoz, hogy nyugdíjas éveik alatt megfelelő színvonalon, vagyis nyugdíjba vonulások előtti jövedelmük 70 százalékának megfelelő összegből élhessenek - olvasható az Aviva Mind the Gap c. jelentés-sorozatának előző elemzése. A biztosító legújabb jelentése épp arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai polgárok nagy részéhez el sem jut az információ, hogy mekkora nyugdíjra számíthat jelenlegi befizetései alapján.
A fenti kalkuláció alapján hazánkban éves szinten átlagosan 532 ezer forint hiányzik fejenként ahhoz, hogy "normális" nyugdíjat kapjon az átlag, vagyis hogy a gyerekek felnevelése, és a hitelek törlesztése után még tisztességes módon meg lehessen élni. Az amúgy is alacsony szinten lévő megtakarítási hajlandóságot mutatja, hogy havi szinten közel 50 ezer forint hiányzik ahhoz, hogy az átlag magyar elkerülje az időskori elszegényedést - meglehet a nyugdíjcélú megtakarítások lényege, hogy kezdetben kisebb összegekkel elkezdve a vagyon felhalmozását, később nem jelent nagy megterhelést a családi kasszának a megtakarítás. Pont ez a hosszabb felhalmozási időszak hiányzik sok magyar állampolgárnak - a megtakarítási hajlandóság épp a válság hatására nőtt valamicskét idehaza, de a megszorítások miatt egyre kevesebben tudnak félretenni.
Honnan tudjuk, hogy mekkora lesz a nyugdíjunk?
Ezt a hiányt nagyon nehéz lesz lefaragni, segíthetne viszont a helyzeten, ha az uniós állampolgárok - egységes szabályozási keretek között - évente értesítést kaphatnának arról, mekkora magán- illetve állami nyugdíjra számíthatnak. Magyarországon valamivel több mint 100 ezer olyan állampolgár van, aki - jelen állás szerint - kizárólag magánnyugdíjra számíthat, ők kapnak éves számlaértesítőt. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő 3,1 millió fő azonban semmilyen információt nem kap arról, hogy a felhalmozott befizetéseiből a jelenlegi indexálás mellett vélhetően mekkora ellátásra lesz jogosult. Márpedig a kormány célja, hogy egyéni számlákat hozzon létre - ha ez megvalósul, annak informatikai háttere is meglesz, hogy az állampolgárok követni tudják, mennyi pénzt fizettek be. Ennek részleteiről azonban semmit sem tudni.
Az Aviva idézett kutatásából kitűnik, hogy a nyugdíjkérdés egész Európában napirenden van ugyan, de az állampolgárok nagy része nem fordít az öngondoskodásra elegendő figyelmet.
A 18-34 éves lakosságnak például mindössze 23%-a foglalkozik személyes pénzügyeit érintő információkkal. Ezt a csoportot arra kell ösztönözni, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen a megtakarításokra, és tervezzék meg nyugdíjba vonulásukat. Ehhez az kell, hogy minden létező és szükséges információhoz hozzáférjenek, melyek közül a legkézenfekvőbb az éves nyugdíjnyilatkozatok kézhez kapása – állítja az Aviva.
A jelentés végén az Aviva felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy folytasson konzultációt az állampolgároknak készített éves nyugdíjkimutatásokkal kapcsolatos minimum követelményekről a soron következő Fehér Könyv kiadása előtt.
Évi plusz 500 ezer forintot kellene félretennünk a rendes nyugdíjért
Az európai uniós állampolgárok nem kapnak arról éves értesítőt, hogy miként alakul jövőbeni nyugdíjuk, bár az elöregedés valamennyi tagállamot kihívás elé állít. Magyarországon fejenként évi 500 ezer forintnál is több hiányzik ahhoz, hogy a lakosság ne szegényedjen el öreg korára, megtakarításunk pedig alig van.
Szigorítják a balatoni építkezések szabályait, megállítják a tópart további túlzott beépítését – közölte a közlekedési és beruházási miniszter. 
