A magánnyugdíjpénztárakat szabályozó törvény kihirdetése után a pénztárak segítséget kérnek: a törvényben számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz. A legnagyobb gondot a járadékfizetés kérdése okozza, mivel a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat az ügyfelek egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni.
Két rossz közül kell választaniuk a pénztáraknak
A járadékszolgáltatást a pénztárak kétféleképpen biztosíthatják: vagy maguk folyósítanak járadékot, vagy egy biztosító intézettől vásárolják azt meg.
1. Ha a pénztár maga fizeti a járadékot, akkor a január 1-jétől érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetni a pénztártagnak, ami egyfajta banktechnikai járadéknak minősíthető. Ez a típus nem hordoz kockázatot a folyósító, jelen esetben a pénztár számára, mert csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Így nem állhat elő fizetési nehézség akkor sem, ha a pénztártag a pénztár által becsültnél jóval tovább él.
Ennek ellenére a törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül egy nem létező kockázat fedezetéül, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen, vagy nem képesek megképezni (elkülöníteni), hiszen, az összeg a pénztár működési kiadásait terheli.
2. A pénztárak másik lehetősége, hogy a járadékot biztosító intézettől vásárolják meg. Erről a törvény azt mondja egy helyen, hogy életjáradéknak kell lennie (azaz olyan járadéknak, ahol a folyósító kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát és arra egy meghatározott összeget ígér ki, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy). Két bekezdéssel arrébb viszont azt mondja ki a törvény, hogy a pénztár nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosító intézettől, csak olyat, amit saját maga is folyósíthatna.
Azaz ha szigorúan értelmezzük a jogszabályi szöveget, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz. Tovább rontja a pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az újonnan január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.
Az MNB-től kérnek útmutatást
A Pénztárak mindent megtesznek azért, hogy a tagjaik számára nyugdíjba vonuláskor magánnyugdíjpénztári megtakarításaik után járadékot folyósítsanak még akkor is, ha elenyésző számban jelentkezik majd a következő években ilyen igény, azonban kérik a törvényalkotót és a felügyelő szerveket, hogy nyújtsanak segítséget nekik a törvényi szabályozás tisztázásában, illetve az ellentmondásokat feloldó jogszabály-módosításokat tegyék meg. Ezért a piac 80%-át tömörítő két legnagyobb magánnyugdíjpénztár újra állásfoglalás kéréssel fordult az MNB felé - írják közleményükben.
|
Szenvednek Folyamatos a bizonytalanság két magánnyugdíjpénztárnál: ahol havonta fizetnek a tagok, folyamatosan lehet szurkolni, meglesz-e a 70 százalékos arány. Részletek >> |
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
