A bankokat ma már nem a „Viszkis” rabolja ki, hanem névtelen csalók támadják az ügyfeleket, hogy megszerezzék a pénzüket. Alapvetően kétféle csalástípust tartanak nyilván, az egyiknél a bankkártya adatok megszerzése révén jutnak pénzhez a bűnözők, a másik esetben a bankszámlákhoz szerzik meg a hozzáférést.
Az utóbbi eset ritkább, negyedévente nagyjából 5 ezer sikeres próbálkozás szokott lenni Magyarországon, de a károk jelentősebbek, milliós nagyságrendben emelnek le pénzt a csalók a bankszámlákról. A bankkártyáknál néhány tízezer forint szokott lenni az átlagos kár.
A bankok maguk is figyelik a gyanús tranzakciókat, és közbelépnek, ha szokatlan ügylettel találkoznak. Ha például valaki reggel még egy magyarországi boltban használta a bankkártyáját, délután pedig már a világ másik végén, akkor általában leállítják a tranzakciót, és figyelmeztetik az ügyfelet.
Ennek ellenére vannak sikeres visszaélési kísérletek, és a bűnözők is egyre rafináltabbak. A mesterséges intelligencia segítségével már bárkinek el tudják lopni akár a hangját is, és a nevében fel tudják hívni például a hozzátartozóit, hogy bajban van, pénzre van szüksége. Érdemes épp ezért mindig gyanakodni, és ellenőrizni az ilyen hívásokat, hogy valósak-e.
A teljes adás itt hallgatható meg, a műsorvezető M. Szűcs Péter:
Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a kormány jövő hétre a 2027-es költségvetés és az azt megalapozó törvényjavaslat megtárgyalására. 
