Egyetlen félév alatt közel 21 ezer esetben próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, a bűnözők összesen csaknem 7 milliárd forintra pályáztak. Bár a pénzintézet védelmi rendszerei a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen blokkolták, és ezzel közel 6 milliárd forintot mentettek meg, a nemzetközi csalóhálózatok egyre gátlástalanabb és kifinomultabb módszereket vetnek be.
A bűnözők ma már egyre kevésbé a pénzügyi rendszerek gyenge pontjait keresik, nem bankautomaták vagy kereskedői adatbázisok feltörésével kísérleteznek. Ehelyett közvetlenül a számlatulajdonosokat veszik célba pszichológiai manipulációval és adathalászattal.
A bankkártyás visszaélések terén drámai fordulat történt: míg néhány éve még a kártyaadatok fizikai megszerzése dominált, jelenleg az online adathalászat aránya már eléri a 90 százalékot. Az átutalásos csalásoknál ezzel szemben a pszichológiai nyomásgyakorlás a leggyakoribb elkövetési mód, és bár ezekből kevesebb történik, az egy esetre jutó átlagos ellopott összeg jóval magasabb.
A gátlástalanság tetőfoka: rózsacsokor és zsarolóvideók
Kósa Anna, az Erste compliance vezetője a legfrissebb adatok ismertetése mellett megdöbbentő példákat hozott a bűnözők gátlástalanságára a bank csütörtöki sajtóeseményén.
Az egyik legextrémebb esetben egy idős ügyfelet a rendőrség nevében hívtak fel azzal a mesével, hogy a számláján lévő pénz veszélyben van. Rávették, hogy vegye fel a készpénzét, majd adja át a lakásához érkező civil ruhás rendőrnek. A csalók a bizalom megerősítése érdekében még egy biztonsági kódot is kitaláltak: közölték az áldozattal, hogy a küldönc, egy bizonyos Szabó Mihály rendőr 21 szál rózsával érkezik majd, és a virágok megszámolása lesz az azonosítás. Az idős ügyfél meg is számolta a rózsákat, majd a teljes megtakarítását átadta egy nejlonzacskóban.
Egy másik esetben az országhatárokon átívelő, nemzetközi hálózatok a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. Képeket kértek egy ügyféltől, amelyekből AI segítségével hamis pornóvideót generáltak, majd ezzel zsarolták meg a mindössze 16 éves áldozatot.
Az internetes piactereken elkövetett mindennapos átverések között is akadnak szokatlan történetek: egy ügyfél azért tett hivatalos panaszt a banknál, mert 60 ezer forintot utalt el előre egy prostituáltnak, ám miután a szolgáltatást nem kapta meg, a banktól követelte a pénze visszautalását.
A csalók rendkívül gátlástalanok, ha pénzt akarnak kicsalni az ügyfelektől Fotó: DepositPhotos
Rafinált hazugságok a limitről és az új NFC-csapdáról
A telefonos csalók gyakran a valódi banki ügyintézőknél is professzionálisabb szakzsargont használnak, ám a mondataiknak logikailag nincs valós értelme. Gyakran próbálják megvezetni az ügyfeleket a napi limitek megemelése érdekében. Az egyik bevett hazugságuk szerint a limit miatt nem tudják jóváírni vagy átutalni egy befektetés hozamát, vagy egyszerűen azt közlik, hogy „nincs elég hely” az ügyfél számláján. A pénzügyi szabályok szerint azonban a limitek soha nem a jóváírásokra, hanem kizárólag a számlát érintő terhelésekre vonatkoznak.
A bank nemrégiben egy új, rendkívül veszélyes módszerre, az úgynevezett NFC-csalásra is felhívta a figyelmet. A bűnözők valamilyen nagy nyereménnyel vagy vissza nem térő befektetéssel kecsegtetnek, majd egy, hivatalos alkalmazásáruházakban nem elérhető program letöltésére veszik rá az áldozatot.
Ez a szoftver aktiválja a telefon NFC-funkcióját (adatátvitel vezeték nélkül kis távolságban), a csalók pedig arra kérik az ügyfelet, hogy a pénz fogadásához érintse a bankkártyáját a saját készülékéhez. Ezzel a mozdulattal a bűnözők a világ bármely pontjáról azonnal hozzáférnek a kártyaadatokhoz és a PIN-kódhoz is.
Bár a bankok szűrik a gyanús földrajzi mozgásokat – például ha valaki délelőtt Magyarországon, délután pedig Dél-Afrikában vásárol –, a csalók ehhez is alkalmazkodtak, és a megszerzett kártyákat már országhatáron belül használják fel.
Ne érintse hozzá a bankkártyáját a mobiljához, ha ezt kérné egy applikáció, mert a csalók azonnal megszerzik a bankkártya adatait Fotó: DepositPhotos
Célkeresztben a vidéki középkorúak és a vállalkozások
A demográfiai adatok alapján jelentős eltolódás látható a célpontok körében. Korábban elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők voltak veszélyben, mára viszont többségében a kisebb településeken lakók az áldozatok. A legtöbb csalási kísérlet a 40–59 év közötti korosztályt érinti, az esetek közel fele ebből a körből kerül ki. A kártyaadatszerzések és a nem biztonságos webáruházakból kiszivárgott adatok áldozatai pedig jellemzően a vidéki negyvenes és ötvenes korosztály tagjai.
Ezzel szemben a 60 év felettieknél a távoli hozzáférést biztosító programok, például az AnyDesk telepítésére épülő csalások a gyakoribbak. A szoftveres visszaélések tízből közel hét esetben az idősebb ügyfeleket sújtják.
A lakosság mellett a kis- és középvállalkozások is az első számú célpontok közé kerültek. A csalók azért hívogatják a cégeket gyanús tranzakciókra hivatkozva, mert a vállalati számlákon nincsenek olyan alacsony biztonsági limitek beállítva, mint a magánszemélyeknél, így egyetlen sikeres akcióval sokkal több pénzt tudnak ellopni. Egy ilyen csalás után egy kkv pillanatok alatt fizetésképtelenné válhat, ami a munkabérek kifizetését is veszélybe sodorhatja.
Fél másodperces védelem és a csalók legfőbb fegyvere
A pénzintézetek folyamatos technológiai fejlesztésekkel reagálnak a kihívásokra. Az Erste a saját AI-alapú modelljei mellett a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszere révén mindössze fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. A telefonos csalások ellen nyújt védelmet a George hívásazonosítási funkciója is: ha a bank munkatársa telefonál, az applikáció egy titkosított belső csatornán push üzenetet küld az ügyfélnek, amit a bűnözők képtelenek lemásolni. A közeljövőben egy új chatbot szolgáltatás is élesedik, amely bizonyos gyanús ügyleteknél azonnal kapcsolatba lép a számlatulajdonossal az ellenőrzés érdekében.
Kósa Anna szerint a csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés, amellyel azt akarják elérni, hogy az áldozatnak ne maradjon ideje gondolkodni. Ha egy ismeretlen telefonáló azonnali cselekvést, azonosítók megadását vagy programok letöltését követeli, az önmagában ok a gyanúra. A szakértő szerint a legfontosabb szabály, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra, meg kell szakítani a hívást, és a bankot a hivatalos elérhetőségein kell visszahívni.
A nemzetközi háttérrel kapcsolatban érdekességként elhangzott, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási törekvései miatt komoly lépéseket tett a területén működő csaló cégek felszámolására, emiatt a hálózatok jelenleg gőzerővel próbálják áttenni a székhelyüket más országokba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
A tagállamok a kohéziós és agrártámogatások védelmét sürgetik. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
