A vállalatok hasonló arányban számítanak a kiberfenyegetések további erősödésére a következő egy évben. A leggyakoribb támadási forma az adathalászat és az emberi megtévesztésre épülő social engineering volt, amellyel a szervezetek fele találkozott. Zsarolóvírushoz kapcsolódó eseményről a cégek negyede, ellátási láncot érintő támadásról 19 százalékuk számolt be.
A vizsgált vállalatok 75 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig 97 százaléka használ valamilyen összetettebb kiberbiztonsági megoldást. A felkészültség megítélése és a tényleges gyakorlat között ugyanakkor jelentős különbség látható: miközben a válaszadók 60 százaléka felkészültnek tartja szervezetét, rendszeresen begyakorolt incidenskezelési eljárással mindössze 16 százalékuk rendelkezik.
A cégek 51 százaléka jelentős vagy kritikus kockázatnak tekinti az emberi tényezőt, a nagyvállalatoknál ez az arány meghaladja a 80 százalékot. Az informatikai szakemberek felkészültségét a válaszadók 91 százaléka értékelte magasra, a munkavállalók általános kiberbiztonsági tudatosságáról azonban csak 33 százalékuk vélekedett ugyanígy.
A szervezetek közel 90 százalékánál működik valamilyen formalizált kiberbiztonsági oktatás, 68 százalékuk pedig stratégiai prioritásként kezeli a területet. Ennek ellenére csak 27 százalékuk tervezi növelni kiberbiztonsági költségvetését, külön beruházást pedig 22 százalékuk készít elő a következő 12 hónapra.
Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára szerint a mesterséges intelligencia terjedésével és az értékes vállalati adatok mennyiségének növekedésével a kiberbiztonsági kitettség is emelkedik. A BellResearch 2026 márciusában végzett felmérésében 150 középvállalat és 52, legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalat vett részt.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
